SG.hu·

Mérföldkőhöz ért a Cosmos 1 napvitorlás

A teljes elektronikai rendszer leszállításával kritikus mérföldkőhöz érkezett a világ első napvitorlás űrjárműve, a Cosmos 1 az év végi, vagy jövő év elejei kilövéséhez vezető úton. A Cosmos 1 a Planetary Society projektje, amit kizárólagosan a Cosmos Studios szponzorál.

A moszkvai Űrkutatási Intézet (IKI) befejezte a teljes repülési elektronika és a vezérlő szoftver minősítő vizsgálatait. Az alkatrészeket átszállították az NPO Lavocskinhoz, Oroszország egyik legnagyobb űrrepülési cégéhez, ahol beépítik az űrhajóba. "Ez a rég várt és döntő jelentőségű mérföldkő zöld utat ad számunkra az űrhajó végső összeszerelési munkálatainak megkezdéséhez. Ha minden jól megy, november végére átszállíthatjuk a hajót a murmanszki kilövőállásra" - mondta Dr. Louis Friedman a Planetary Society vezérigazgatója.


A Volna rakétát a tenger alól fogják indítani

A Cosmos 1 küldetése az első irányított napvitorás repülés végrehajtása. A napvitorlázás az egyetlen ismert technika, ami egy nap lehetővé teheti a csillagközi repülést. A legtöbb űrhajót szárazföldről bocsátják fel, a Cosmos 1 azonban egy orosz tengeralattjáróról Volna rakétával vág neki az űrnek. A kilövés után földi állomások hálózata követi nyomon és veszi az űrhajó jeleit. Legtöbbjük orosz állomás, de besegítenek az amerikai kormányhivatalok, mint a Nemzeti Óceáni és Éghajlati Minisztérium (NOAA), valamint a Légierő (USAF).

Miután az űrhajó földkörüli pályára állt, vitorláját felfújható csövek segítségével bontja ki, melyek kihúzzák a vitorla anyagot, és merevvé teszik a szerkezetet. A Cosmos 1 nyolc lapból álló vitorlája egy hatalmas szélmalomhoz hasonlóvá teszi az űrhajót. A lapok a helikopter légcsavar szárnyaihoz hasonlóan forgathatók, ezáltal képes különböző irányokba visszatükrözni a napfényt, ami lehetővé teszi a Nap követését és a hajó magasságának irányítását. Minden lap 15 méter hosszú és 5 mikron vékony alumíniummal megerősített mylar anyagból készült.

Klikk ide!
Az egyik vitorla - klikk a képre a nagyobb változathoz

Számos napvitorlás űrhajó tervezete született meg az évek során, azonban ezidáig csak a Cosmos épült meg. Az amerikai, az európai és a japán űrhivatalok mind dolgoznak ilyen jellegű fejlesztési programokon, azonban teljes űrrepülési rendszerrel egyikük sem rendelkezik. "Vannak más magán kezdeményezések is az űrtechnikák kereskedelmi vállalkozásokba történő átültetésére" - mondta Ann Druyan, a Cosmos Studios ügyvezetője, a küldetés programigazgatója. "Meggyőződésem, hogy a Cosmos 1 az első példa arra, hogy egy kis üzletből hogyan válik forradalmi tudományos és technikai áttörés. A Cosmos Studios célja új tudásanyagot képezni, és tudtára adni a világnak hogyan változtatják meg a lehetségesről alkotott elképzelésünket a ma Wright testvérei."


A Volna behelyezése
egy tengeralattjáróba
A kilövésre való készenlét hitelesítésére az összeszerelési és a tesztelési munkálatok után kerülhet sor. Ezután kerül kijelölésre egy meghatározott kilövési időpont az orosz haditengerészet Makejev Rakéta Tervező Központjával összhangban, ami a Volna rakétákat építi és működteti. "Gratulálunk az Űrkutatási Intézetnek az elektronika leszállításához. Fáradságot nem ismerve dolgoztak, hogy kiküszöböljék a fejlesztés adta nehézségeket, és végig próbálják az összetevőket, valamint kijavítsák a tesztek alatt kibukó szoftver hibákat" - mondta Friedman.

Letölthető videók (formátumuk QuickTime):
  • A tengeralatti rakéta indítása, és animáció a repülésről, 12 Mbyte
  • Animáció a napvitorlás szerkezetéről, 2,2 Mbyte
  • A napvitorla kinyitása, 183 kbyte
  • Kapcsolódó cikkek és linkek

    Hozzászólások

    Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

    © [NST]Cifu2004. 08. 24.. 00:27||#33
    Végülis...
    Ülhetünk a seggünkön, és várhatjuk, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, azaz, hogy majd a földönkívûliek megszánják ezt az ostoba népet, aki még a bolygójáról sem tud elszakadni, és odaadják a hiperhajtómûvüket...
    © DMZ2004. 08. 23.. 20:42||#32
    Az ûrben haladva a földönkívüliek enyhén kiröhögnék...
    Vitorlával az ûrben...
    Mi az a mi hiperhajómûvünkhöz, meg térgörbítõnkhöz!
    © [NST]Cifu2004. 08. 23.. 19:44||#31
    A lézeres tolásnál általában a fénysebesség 10% körüli értékkel számolnak. Így (lézertolás esetén) már 40-60 év alatt el lehetne érni az Alfa Centauri-t.

    A lézer széttartásán dolgoznak, én úgy tudom, hogy a jelenlegi optikai rendszerekkel 30.000km-es távolságnál már csak 1% körüli a lézersugár átmérõnövekedése, amire oda kerül az emberiség, hogy ilyesmin gyakorlati szinten kezdjen gondolkozni, valószinüleg még jobb arány lesz.
    © Thrawn2004. 08. 23.. 16:29||#30
    Egy csillagközi utazáshoz minimum a fénysebesség 10-20%-át kellene elérni, hogy akár a legközelebbi csillagig elfogadható idõn belül eljusson. Napvitorlával ez megvalósíthatatlan. A lézeres tolásról annyit, hogy hogy arra is érvényesek az optikai törvények, a lézernek is van széttartása, amit az alkalmazott optikai rendszertõl függ. Napjaink legnagyobb optikai rendszereivel a Hold távolságánál már 30-50 méter lenne a nyaláb átmérõje, itt pedig annál több ezerszer, százezerszer nagyobb távolságokról van szó. Egy többszáz kilométer átmérõjû nyalábból mennyit hasznosítani egy napvitorlás? Töredékét csupán.
    © [NST]Cifu2004. 08. 22.. 09:16||#29
    A fontosabbat már említette Cat. A másik viszont az, hogy tartok tõle, komoly tévedésben vagy. A bolygóközi ûrszondák is csak papírvastagságú anyagból készültek, minimális anyagmennyiségbõl (a súly inkább a tudományos felszereléshez és az üzemanyaghoz kell, nem a szonda falához), és a külsõ felületükön általában aranyfóliába csomagolják. Tehát a bolygóközi szondák sem olyan hú, de mokány szerkezetek...
    © Cat2004. 08. 22.. 03:37||#28
    nem annyira sok, egy 4-5 km/seccel tévelygõ kavicsdarab ugyanugy átuti mindkettõt, csak mig elõbbi károsodhat is, utóbbi max. átszakad (és akkor mi van...)
    © tehen_m2004. 08. 22.. 00:16||#27
    Szerintem van különbség a és 5 mikron vékony alumíniummal megerõsített mylar anyagból készült és a jó sok fémmel megerõsített ûrszondák között (vagy az ûrállomások burkolata között).
    © [NST]Cifu2004. 08. 21.. 08:50||#26
    A mérnökök találják ki???Persze csak kitalálják.Én is mármit kitalálok.... Politikai támogatás nélkül szart sem ér bármely elképzelés.

    És számításokat is végzel, hogy pl. milyen indulótömeggel kell számolni, hogy a napvitorlának mekkora méretûnek kell lennie a célsebesség eléréséhez, hogy milyen pálya, milyen indítási feltételek lennének ideálisak, stb.? :))

    Én a hangsúlyt a kisebbre helyezném.(az ûrállomásokon is gond volt hogy a napelem megrongálódott.) a mikroszkópikus meteorokból (amit még a csillagászok se igen látnak, és amit nem tud kikerülni a cosmos1)rengetek van és azok pár év alatt szerintem! teljesen tönkreteszik a vitorlát.

    A MiR napelemeinél kb. 10 év kellett, hogy olyan szinten rongálódjanak, ami már elfogadhatattlan, és a rongálódás egy részét emberi eredetû ûrszemét okozta. Az alacsony föld körüli pályán ráadásul nagyobb a meteorveszély, mint a bolygóközi ûrben, mivel a föld gravitációja magához húzza a 'szabadon ténfergõ' meteorokat.
    Azonkívûl a napelemek eléggé érzékeny jószágok, a napvitorla viszont teljesen érzéketlen. Vagy olyan szakadásra van szükség, ami már nem kezelhetõ (ekkorát viszont kis méretû meteor aligha képes okozni), vagy pedig akkora mennyiségû 'meteorlyukra', ami már jelentõs arányú a vitorla területéhez képest. A nagyobb meteorvonulási utak pedig már ismertek a csillagászok elött.
    A harmadik említésre méltó dolog az eddigi tapasztalat a bolygóközi szondákkal. Két Pioneer és a két Voyager szonda még mindig küldi jeleit, pedig már lassan 30 éve ostromolják õket az ûr erõi. Mégis mûködnek a fõbb rendszereik, ami arra enged következtetni, hogy nem okozott bennük végzetes kárt sem a nagyobb bolygók sugárzásövei, sem a mikrometeorok, sem más. (mondjuk nagyon kiváncsi lennék, hogy nézhetnek most ki ezek a szondák, mennyire viselte meg õket valójában a hosszú út...)

    Meteorok, üstökösökrõl már a jupiter elõtt is szakadnak le részecskék...

    Az üstökösöknél kb. a jupiter pályáától befele érvényesül igazán a nap és a napszél hatása, kifele, ahogy egyre gyengébb a nap melegítõ hatása, az üstökösök már nem fortyognak, vagyis minimális az anyagveszteségük.
    © tehen_m2004. 08. 21.. 00:02||#25
    h4x0r
    Szerintem a bolygóközi térben több a részecske.
    Szvsz: Meteorok, üstökösökrõl már a jupiter elõtt is szakadnak le részecskék...
    © tehen_m2004. 08. 21.. 00:00||#24
    Cifu az mind szép és jó amit mondasz, de az mind csak terv.
    A mérnökök találják ki???Persze csak kitalálják.Én is mármit kitalálok.... Politikai támogatás nélkül szart sem ér bármely elképzelés.
    Mostanában pedig nem igazán bövelkedik az ûrkutatás politikai támogatásban...

    Dömsödi írt: Kilyukasztják a vitorlát a.....
    cifu: nagyobb meteorok, üstökösök elöl pedig ki lehet térni...
    Én :DD Szerintem a senkit nem érdekel a nagyobb meteorok. Én a hangsúlyt a kisebbre helyezném.(az ûrállomásokon is gond volt hogy a napelem megrongálódott.) a mikroszkópikus meteorokból (amit még a csillagászok se igen látnak, és amit nem tud kikerülni a cosmos1)rengetek van és azok pár év alatt szerintem! teljesen tönkreteszik a vitorlát.

    Dömsödi:Még csak pár éve van meg a technikai feltétele az USA hadseregének, hogy lézerrel lõje le a rakétákat. Pedig itt még csak max pár 10 kmes a távolság...
    Igen de ez jóval erõsebb mint ami a cosmos1 meghajtásához kellene.És az is igaz hogy folyamatosan mûköndie kellene a lézernek --->sok energia. (nem kell akkora energia a meghajtshoz mint a rakéta lelövéséhez mert akkor a vitorla elégne :D)
    Dömsödi:A milliméter 1000 -dének megfelelõ remegés már több ezer kilométerrel arrébb pozicionálja a
    lézert a naprendszer szélén fekvõ távolságban.
    Ezzel egyet értek.
    A Föld Mars távolság szerintem meg nagyon kicsi, hogy rendesen felgyorsuljon...

    Szóval szerintem! nem a napvitorla a legjobb megoldás .... De kezdetnek jó.

    Cifu amiket modasz az csak feltevés,ötlet elképzelés (sajnos).

    Ami rendelkezésre áll: a fent említett eszköz, amirõl egy darabig nem derül ki hogy sikeres- vagy nem nem (bár ha elromlik akkor hamar kiderül :D )

    Ez az iromány kizárólag szvsz.