SG.hu·
45 év után ellenőrzik Einstein elméletét
45 évvel ezelőtt merült fel annak a műholdnak az ötlete, melyet arra terveztek, hogy leellenőrizze Albert Einstein két sarkalatos jövendölését az univerzumról.
A Gravity Probe B 1959 óta féltucatnyi visszavonási kísérletet, számtalan technikai akadályt és számos elhalasztott kilövési kísérletet élt már meg, most azonban készen áll a kilövésre, jelentette be a NASA és a Stanford Egyetem pénteken. A NASA által finanszírozott, egyetemi fejlesztésű űrjármű április 17-én kezdheti meg küldetését. Az ember nélküli, földkörüli műholdat arra tervezték, hogy letesztelje Einstein két feltevését a tér és az idő természetéről, valamint hogyan görbíti meg a fenti kettőt összefogó téridő szövetet a Föld és más égitestek.
A műhold szívében négy pingponglabda méretű kvarcgolyó található, a valaha készített legtökéletesebb gömbök. A pontosság biztosítása érdekében a valaha az űrben járt legnagyobb termosz vákumában a golyókat abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletre hűtve kell tárolni, elszigetelve minden zavaró tényezőtől, a lehető legnyugodtabb környezetben, magyarázta Anne Kinney, a NASA csillagászati és fizikai részlegének igazgatója. Amint az űrbe jutnak, a golyók forogni kezdenek, és amennyiben Einsteinnek igaza volt, enyhe változásnak kell bekövetkeznie a golyók orientációjában, forgástengelyében.
Gravity Probe B
Einstein 1916-ban felvázolt elmélete szerint a tér és az idő egy olyan szerkezetet alkot, amit egy test, mint például a Föld, jelenlétével képes meggörbíteni, valahogy úgy, mintha egy tekegolyót helyeznénk egy puha matracra. Ez a torzulás indokolja a gravitációt. Két évvel később mások azt állították, hogy egy ilyen tömeg forgása magával húzná a tér-időt, megtekerve az anyag szerkezetét. Ha az elmélet helytálló, a Föld tömege és forgása 640 kilométerrel a műhold alatt megbontja a forgó golyók sorozatát parányi, de mérhető módon.
A görbítő hatást korábban már sikerült mérni, a feltekerő hatást, amit frame-draggingnak neveznek azonban még soha sem sikerült közvetlen mérésekkel alátámasztani. A Gravity Probe B célja mindkettő észlelése.
A Gravity Probe B 1959 óta féltucatnyi visszavonási kísérletet, számtalan technikai akadályt és számos elhalasztott kilövési kísérletet élt már meg, most azonban készen áll a kilövésre, jelentette be a NASA és a Stanford Egyetem pénteken. A NASA által finanszírozott, egyetemi fejlesztésű űrjármű április 17-én kezdheti meg küldetését. Az ember nélküli, földkörüli műholdat arra tervezték, hogy letesztelje Einstein két feltevését a tér és az idő természetéről, valamint hogyan görbíti meg a fenti kettőt összefogó téridő szövetet a Föld és más égitestek.
A műhold szívében négy pingponglabda méretű kvarcgolyó található, a valaha készített legtökéletesebb gömbök. A pontosság biztosítása érdekében a valaha az űrben járt legnagyobb termosz vákumában a golyókat abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékletre hűtve kell tárolni, elszigetelve minden zavaró tényezőtől, a lehető legnyugodtabb környezetben, magyarázta Anne Kinney, a NASA csillagászati és fizikai részlegének igazgatója. Amint az űrbe jutnak, a golyók forogni kezdenek, és amennyiben Einsteinnek igaza volt, enyhe változásnak kell bekövetkeznie a golyók orientációjában, forgástengelyében.
Gravity Probe B
Einstein 1916-ban felvázolt elmélete szerint a tér és az idő egy olyan szerkezetet alkot, amit egy test, mint például a Föld, jelenlétével képes meggörbíteni, valahogy úgy, mintha egy tekegolyót helyeznénk egy puha matracra. Ez a torzulás indokolja a gravitációt. Két évvel később mások azt állították, hogy egy ilyen tömeg forgása magával húzná a tér-időt, megtekerve az anyag szerkezetét. Ha az elmélet helytálló, a Föld tömege és forgása 640 kilométerrel a műhold alatt megbontja a forgó golyók sorozatát parányi, de mérhető módon.
A görbítő hatást korábban már sikerült mérni, a feltekerő hatást, amit frame-draggingnak neveznek azonban még soha sem sikerült közvetlen mérésekkel alátámasztani. A Gravity Probe B célja mindkettő észlelése.
