SG.hu
Újabb esély Európa számára a kvantumtechnológia előretörése
Miközben Európa egy új technológiai versenyre készül, az akadályok, amelyekkel az Egyesült Államok és Kína legyőzése érdekében szembe kell néznie, túlságosan is ismerősek. Miután a kontinens gyorsan lemaradt a mesterséges intelligencia globális rohamában, Brüsszelnek új esélye van a gazdasági sikertörténetre a kvantumtechnológia feltörekvő területén.
Egy EU-jelentés szerint az ígéretes hazai kvantumtechnológiát az a veszély fenyegeti, hogy külföldön termel pénzt, mivel a szervezet továbbra is lemaradásban van a kutatások „valós piaci lehetőségekké” alakításában. "Európa a globális kvantumtechnológiai magánfinanszírozás mindössze öt százalékát vonzza, szemben az Egyesült Államok által felhalmozott több mint 50 százalékkal és Kína 40 százalékával” - áll a jelentésben.
A kormányok és a technológiai vállalatok - leginkább az Egyesült Államokban - milliárdokat fektetnek a kvantumhullámba, amelytől forradalmat várnak. Az ígéretek szerint a kvantumszámítógépek nagyságrendekkel felülmúlják majd a jelenlegi számítógépek problémamegoldó képességét, forradalmasítva az iparágakat a kommunikációtól a gyógyszerfejlesztésig. Európa világelső a technológiával kapcsolatos tudományos publikációk számát tekintve. "Európa számos ágazatban lemaradt a technológia terén. Ebben az ágazatban több évvel más országok előtt járunk" - mondta Juha Vartiainen, az IQM finn kvantumszámítástechnikai vállalat társalapítója.
A kutatás kereskedelmi hasznosításáért folytatott versenyben azonban Európát gyors lemaradás fenyegeti, mivel a benyújtott szabadalmak tekintetében csak a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Kína mögött. Sokak számára ez déjá vu. Európa általában a legjobb a forradalmi technológiákat megelőző kutatásokban, ahogyan a mesterséges intelligencia terén is. Az USA és Kína azonban megelőzte a kontinenst a tömeges alkalmazásokat bevezető vállalatok létrehozásában. Az egyik fő vitapont az, hogy Európa szabad kezet ad-e kvantumiparának. A kvantumszámítógépek érzékeny technológiának számítanak, mivel várhatóan feltörhetők vele az adatok és a kommunikáció, és a megfigyeléstől és lopástól védő digitális titkosítás - így a technológia nemzetbiztonsági kérdéssé válik. Több európai kormány már kiviteli korlátozásokat vezetett be.
Az amerikai technológiai óriás IBM nemrégiben bejelentette, hogy várhatóan 2029-re elkészül az első működőképes kvantumszámítógép, ami még sürgetőbbé teszi az időzítést, hogy Európa rendet tegyen a háza táján. Európa évtizedek óta nem tudta leküzdeni széttöredezett pénzügyi piacát, és nem tudott olyan mértékű finanszírozást biztosítani, mint amilyet az Egyesült Államok és Kína tud nyújtani. A befektetések előtt álló akadályok leküzdésére tett erőfeszítések egy, az egész tömbre kiterjedő tőkepiaci unió révén nem hoztak jelentős eredményeket.
A stratégia megjegyzi, hogy a megbízható, több iparág által széles körben elfogadott technológia bevezetéséhez jelentősen több beruházásra lesz szükség. "Európában szuper nehéz a méretnövelés, mert hiányoznak a pénzügyi eszközök; az európai kockázati tőke nem elég nagy ahhoz, hogy ezt támogassuk” - mondta Enrique Lizaso, a Multiverse Computing spanyol szoftvercég vezérigazgatója, amely a kvantum-ihlette szoftveralkalmazásokat keresztezi a mesterséges intelligenciával. A Multiverse a múlt hónapban 189 millió eurót gyűjtött be egy olyan finanszírozási körben, amelyben amerikai és európai befektetők is részt vettek. Lizaso szerint ha Európa segíteni akarja a vállalatai méretnövelését, akkor fel kell készülnie arra, hogy vállalatonként 100 millió eurót fektessen be, „ami az Egyesült Államokból is meglesz”.
Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa egy keddi interjúban elmondta, hogy Brüsszel és a fővárosok közösen 11 milliárd euróval finanszírozták a kvantumtechnológiát. "Mivel eléggé széttagoltak vagyunk, ezért fontos, hogy összekössük a pontokat” - mondta. Mind Brüsszel, mind az EU fővárosai közfinanszírozási terveket dolgoztak ki a magánfinanszírozás kiegészítésére, de az iparág attól tart, hogy ezek nem elégségesek és nem összpontosítanak.
Vartiainen szerint "az eddiginél lényegesen nagyobb finanszírozási szintre lenne szükségünk”. Az IQM alapítója szerint Európa „technológia-semleges” megközelítést alkalmaz, és a kvantumtechnológia több ágát finanszírozza, de a finanszírozás szétszórása felhígíthatja annak hatását. Európának követnie kellene az amerikai példát, és nagyobb beruházásokat kellene felszabadítania a célzott „kihívásokra” - mondta.
Az amerikai kormány DARPA védelmi kutatási ügynöksége által vezetett program keretében 18 vállalatot választottak ki egy nagyobb pályázat részeként, amelynek célja, hogy 2033-ig hibamentes kvantumszámítógépet állítsanak elő. Ezek a cégek a hírek szerint akár 300 millió dollárt is kaphatnak, ha minden szakaszon átjutnak. Az EU stratégia tervezete 2025 és 2027 között „két nagy kihívás” elindítását ígéri, amelyek közül az egyik a kvantumszámítástechnikára, a másik pedig a „kritikus környezetekben” működő kvantumnavigációs rendszerekre összpontosít.
Egy másik módja a vállalatok támogatásának a kormányok számára a technológia kereskedelmi forgalomba hozatalához az lenne, ha ők lennének a technológia elsődleges vásárlói, ami aztán csökkenti a belépési küszöböt az ipar számára, hogy kövesse a példát. A tervezet szerint a Bizottság „támogatni fogja az innovációorientált beszerzési rendszereket”, de nem részletezi, hogyan tenné ezt. A vállalatok hajthatatlanok abban, hogy mit nem akarnak Brüsszeltől: a kvantumtechnológiára vonatkozó szabályozást és korlátozásokat, például a technológia exportjának korlátozását.
Egyes iparági hangok arra figyelmeztetnek, hogy óvatosságra intő példa az EU megközelítése a mesterséges intelligencia szabályozásához. A technológia lehetséges ártalmaitól tartva az EU bevezette a világ első mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvét, majd gyorsan visszalépett, és a mesterséges intelligencia innovációjára és kereskedelmi sikerére összpontosított. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyasmit szabályozzunk, ami még nem érett” - mondta Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope, az egyik vezető brüsszeli technológiai lobbi főigazgatója. „Ellenkező esetben Európa azt kockáztatja, hogy elveszíti a kvantumversenyt.”
Egy EU-jelentés szerint az ígéretes hazai kvantumtechnológiát az a veszély fenyegeti, hogy külföldön termel pénzt, mivel a szervezet továbbra is lemaradásban van a kutatások „valós piaci lehetőségekké” alakításában. "Európa a globális kvantumtechnológiai magánfinanszírozás mindössze öt százalékát vonzza, szemben az Egyesült Államok által felhalmozott több mint 50 százalékkal és Kína 40 százalékával” - áll a jelentésben.
A kormányok és a technológiai vállalatok - leginkább az Egyesült Államokban - milliárdokat fektetnek a kvantumhullámba, amelytől forradalmat várnak. Az ígéretek szerint a kvantumszámítógépek nagyságrendekkel felülmúlják majd a jelenlegi számítógépek problémamegoldó képességét, forradalmasítva az iparágakat a kommunikációtól a gyógyszerfejlesztésig. Európa világelső a technológiával kapcsolatos tudományos publikációk számát tekintve. "Európa számos ágazatban lemaradt a technológia terén. Ebben az ágazatban több évvel más országok előtt járunk" - mondta Juha Vartiainen, az IQM finn kvantumszámítástechnikai vállalat társalapítója.
A kutatás kereskedelmi hasznosításáért folytatott versenyben azonban Európát gyors lemaradás fenyegeti, mivel a benyújtott szabadalmak tekintetében csak a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Kína mögött. Sokak számára ez déjá vu. Európa általában a legjobb a forradalmi technológiákat megelőző kutatásokban, ahogyan a mesterséges intelligencia terén is. Az USA és Kína azonban megelőzte a kontinenst a tömeges alkalmazásokat bevezető vállalatok létrehozásában. Az egyik fő vitapont az, hogy Európa szabad kezet ad-e kvantumiparának. A kvantumszámítógépek érzékeny technológiának számítanak, mivel várhatóan feltörhetők vele az adatok és a kommunikáció, és a megfigyeléstől és lopástól védő digitális titkosítás - így a technológia nemzetbiztonsági kérdéssé válik. Több európai kormány már kiviteli korlátozásokat vezetett be.
Az amerikai technológiai óriás IBM nemrégiben bejelentette, hogy várhatóan 2029-re elkészül az első működőképes kvantumszámítógép, ami még sürgetőbbé teszi az időzítést, hogy Európa rendet tegyen a háza táján. Európa évtizedek óta nem tudta leküzdeni széttöredezett pénzügyi piacát, és nem tudott olyan mértékű finanszírozást biztosítani, mint amilyet az Egyesült Államok és Kína tud nyújtani. A befektetések előtt álló akadályok leküzdésére tett erőfeszítések egy, az egész tömbre kiterjedő tőkepiaci unió révén nem hoztak jelentős eredményeket.
A stratégia megjegyzi, hogy a megbízható, több iparág által széles körben elfogadott technológia bevezetéséhez jelentősen több beruházásra lesz szükség. "Európában szuper nehéz a méretnövelés, mert hiányoznak a pénzügyi eszközök; az európai kockázati tőke nem elég nagy ahhoz, hogy ezt támogassuk” - mondta Enrique Lizaso, a Multiverse Computing spanyol szoftvercég vezérigazgatója, amely a kvantum-ihlette szoftveralkalmazásokat keresztezi a mesterséges intelligenciával. A Multiverse a múlt hónapban 189 millió eurót gyűjtött be egy olyan finanszírozási körben, amelyben amerikai és európai befektetők is részt vettek. Lizaso szerint ha Európa segíteni akarja a vállalatai méretnövelését, akkor fel kell készülnie arra, hogy vállalatonként 100 millió eurót fektessen be, „ami az Egyesült Államokból is meglesz”.
Henna Virkkunen, az EU technológiai biztosa egy keddi interjúban elmondta, hogy Brüsszel és a fővárosok közösen 11 milliárd euróval finanszírozták a kvantumtechnológiát. "Mivel eléggé széttagoltak vagyunk, ezért fontos, hogy összekössük a pontokat” - mondta. Mind Brüsszel, mind az EU fővárosai közfinanszírozási terveket dolgoztak ki a magánfinanszírozás kiegészítésére, de az iparág attól tart, hogy ezek nem elégségesek és nem összpontosítanak.
Vartiainen szerint "az eddiginél lényegesen nagyobb finanszírozási szintre lenne szükségünk”. Az IQM alapítója szerint Európa „technológia-semleges” megközelítést alkalmaz, és a kvantumtechnológia több ágát finanszírozza, de a finanszírozás szétszórása felhígíthatja annak hatását. Európának követnie kellene az amerikai példát, és nagyobb beruházásokat kellene felszabadítania a célzott „kihívásokra” - mondta.
Az amerikai kormány DARPA védelmi kutatási ügynöksége által vezetett program keretében 18 vállalatot választottak ki egy nagyobb pályázat részeként, amelynek célja, hogy 2033-ig hibamentes kvantumszámítógépet állítsanak elő. Ezek a cégek a hírek szerint akár 300 millió dollárt is kaphatnak, ha minden szakaszon átjutnak. Az EU stratégia tervezete 2025 és 2027 között „két nagy kihívás” elindítását ígéri, amelyek közül az egyik a kvantumszámítástechnikára, a másik pedig a „kritikus környezetekben” működő kvantumnavigációs rendszerekre összpontosít.
Egy másik módja a vállalatok támogatásának a kormányok számára a technológia kereskedelmi forgalomba hozatalához az lenne, ha ők lennének a technológia elsődleges vásárlói, ami aztán csökkenti a belépési küszöböt az ipar számára, hogy kövesse a példát. A tervezet szerint a Bizottság „támogatni fogja az innovációorientált beszerzési rendszereket”, de nem részletezi, hogyan tenné ezt. A vállalatok hajthatatlanok abban, hogy mit nem akarnak Brüsszeltől: a kvantumtechnológiára vonatkozó szabályozást és korlátozásokat, például a technológia exportjának korlátozását.
Egyes iparági hangok arra figyelmeztetnek, hogy óvatosságra intő példa az EU megközelítése a mesterséges intelligencia szabályozásához. A technológia lehetséges ártalmaitól tartva az EU bevezette a világ első mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvét, majd gyorsan visszalépett, és a mesterséges intelligencia innovációjára és kereskedelmi sikerére összpontosított. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyasmit szabályozzunk, ami még nem érett” - mondta Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope, az egyik vezető brüsszeli technológiai lobbi főigazgatója. „Ellenkező esetben Európa azt kockáztatja, hogy elveszíti a kvantumversenyt.”