SG.hu·
Autonóm tengeralattjárókra keres megrendelőket a német Helsing
A Helsing pilóta nélküli mini tengeralattjárók tervét vázolta fel a haditengerészetek számára. A német startup a nyugati országok víz alatti felderítési képességek iránti érdeklődését kívánja kihasználni.
A Helsing európai védelmi technológiai cég bemutatta egy pilóta nélküli mini tengeralattjárókból álló flotta terveit, amelyek állítása szerint jelentősen javítani fogják a haditengerészet képességeit. A hajók és a kritikus tengeri infrastruktúra egyre nagyobb fenyegetettségnek van kitéve, és a helyzet megoldásában a vállalat szerint nagy segítséget jelenthet az SG-1 Fathom nevű autonóm siklógép. A cég közlése szerint egyetlen operátor képes akár több száz Fathom siklót kezelni, és ez a szokványos tengeralattjáró-elhárítás költségének mindössze 10 százalékába kerülne. A Helsing azt tervezi, hogy a rendszert a következő 12 hónapban telepíti.
Az SG-1 Fathom víz alatti siklók autonóm, propeller nélküli járművek, amelyek akár három hónapig is képesek 1-2 csomós sebességgel csendben siklani a tenger alatt. Körülbelül 60 kilogramm súlyukkal diszkrét telepítésre és hosszú távú küldetésekre tervezték őket. Eredetileg a Blue Ocean fejlesztette ki őket környezeti megfigyelésre, de a Helsing a Lura rendszer integrálásával katonai alkalmazásra is alkalmassá tette őket.
A Lura nevű mesterséges intelligencia rendszer képes a közeli hajók és tengeralattjárók által kibocsátott hangokat gyorsabban és nagyobb pontossággal érzékelni és osztályozni, mint a rendelkezésre álló alternatívák - közölte a Helsing. Gundbert Scherf, a vállalat társalapítója és társ-vezérigazgatója elmondta, hogy a Lura platform „észlelni fog, hogy a haditengerészetünk elrettentsen”. A Lura képes lenne a hajók akusztikus jeleit akár 40-szer gyorsabban észlelni, mint az emberi kezelők akár 10-szer alacsonyabb hangerő mellett, mint más MI modellek, állítja a Helsing.
Az ukrajnai háború kiemelte a modern hadviselésben bekövetkezett változást: a hagyományos eszközök, például harckocsik, ágyúk és lőszerek használatától a technológiailag kifinomultabb alternatívák, különösen az autonóm rendszerek felé. A nyugati kormányok fokozták víz alatti felderítési képességeiket, mert egyre több támadás éri a tenger alatti kábeleket és más, az óceánfenéken található kritikus infrastruktúrát. A 2021-ben alapított Helsinget a legutóbbi, tavaly nyári finanszírozási körben 4,95 milliárd euróra értékeltek. A cég azt reméli, hogy a magánszektor egyik kedvezményezettje lesz.
Az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészete az év elején vázolta fel azon terveit, amelyek szerint a tengeralattjárók elleni harcra alkalmas, legénységgel és személyzet nélküli járművekből álló flottát telepítene. A Cabot projekt néven ismert program keretében a haditengerészet védelmi vállalkozókkal együttműködve víz alatti drónokat fog használni akusztikus adatok gyűjtésére, amelyeket aztán mesterséges intelligencia segítségével fel lehet dolgozni a potenciális fenyegetések észlelésére. Egy második szakaszban a Királyi Haditengerészet azt tervezi, hogy saját hajóival, köztük pilóta nélküli haditengerészeti drónokkal végez megfigyelést az Atlanti-óceánon.
A programra akkor kerül sor, amikor a brit védelmi minisztérium a Lord George Robertson, a Nato korábbi főtitkára által vezetett stratégiai védelmi felülvizsgálat eredményeinek közzétételére készül. A felülvizsgálat várhatóan kiemeli, hogy Nagy-Britanniának erős védelemre van szüksége az Atlanti-óceán északi részén, hogy ellensúlyozni tudja Moszkva szabotázs- és megfigyelési tevékenységéből eredő fenyegetést. Az ukrajnai háború intenzitása ellenére Oroszország folytatta a beruházásokat északi flottájába, amely kifinomult víz alatti képességekkel rendelkezik a NATO-szövetségesek létfontosságú infrastruktúrájának feltérképezésére és megzavarására.
Az e régióra való újbóli összpontosítás összhangban lenne az Egyesült Államok azon kérésével, hogy az Egyesült Királyság hadserege inkább az euroatlanti térségre, és kevésbé Ázsiára összpontosítson. A brit kormány azt is tervezi, hogy konzultál a Helsinghez hasonló technológiai vállalatokkal, amikor új ipari stratégiát dolgoz ki a védelmi ágazat számára. A Helsing a Blue Ocean Marine Tech Systems víz alatti drónokkal foglalkozó csoporttal, a tengeri robotikára specializálódott Ocean Infinityvel és a FTSE 250 védelmi konszernnel, a Qinetiq-kel működik együtt, hogy a Lura és az SG-1 Fathomot eljuttassa az ügyfelekhez.
A Helsing európai védelmi technológiai cég bemutatta egy pilóta nélküli mini tengeralattjárókból álló flotta terveit, amelyek állítása szerint jelentősen javítani fogják a haditengerészet képességeit. A hajók és a kritikus tengeri infrastruktúra egyre nagyobb fenyegetettségnek van kitéve, és a helyzet megoldásában a vállalat szerint nagy segítséget jelenthet az SG-1 Fathom nevű autonóm siklógép. A cég közlése szerint egyetlen operátor képes akár több száz Fathom siklót kezelni, és ez a szokványos tengeralattjáró-elhárítás költségének mindössze 10 százalékába kerülne. A Helsing azt tervezi, hogy a rendszert a következő 12 hónapban telepíti.
Az SG-1 Fathom víz alatti siklók autonóm, propeller nélküli járművek, amelyek akár három hónapig is képesek 1-2 csomós sebességgel csendben siklani a tenger alatt. Körülbelül 60 kilogramm súlyukkal diszkrét telepítésre és hosszú távú küldetésekre tervezték őket. Eredetileg a Blue Ocean fejlesztette ki őket környezeti megfigyelésre, de a Helsing a Lura rendszer integrálásával katonai alkalmazásra is alkalmassá tette őket.
A Lura nevű mesterséges intelligencia rendszer képes a közeli hajók és tengeralattjárók által kibocsátott hangokat gyorsabban és nagyobb pontossággal érzékelni és osztályozni, mint a rendelkezésre álló alternatívák - közölte a Helsing. Gundbert Scherf, a vállalat társalapítója és társ-vezérigazgatója elmondta, hogy a Lura platform „észlelni fog, hogy a haditengerészetünk elrettentsen”. A Lura képes lenne a hajók akusztikus jeleit akár 40-szer gyorsabban észlelni, mint az emberi kezelők akár 10-szer alacsonyabb hangerő mellett, mint más MI modellek, állítja a Helsing.
Az ukrajnai háború kiemelte a modern hadviselésben bekövetkezett változást: a hagyományos eszközök, például harckocsik, ágyúk és lőszerek használatától a technológiailag kifinomultabb alternatívák, különösen az autonóm rendszerek felé. A nyugati kormányok fokozták víz alatti felderítési képességeiket, mert egyre több támadás éri a tenger alatti kábeleket és más, az óceánfenéken található kritikus infrastruktúrát. A 2021-ben alapított Helsinget a legutóbbi, tavaly nyári finanszírozási körben 4,95 milliárd euróra értékeltek. A cég azt reméli, hogy a magánszektor egyik kedvezményezettje lesz.
Az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészete az év elején vázolta fel azon terveit, amelyek szerint a tengeralattjárók elleni harcra alkalmas, legénységgel és személyzet nélküli járművekből álló flottát telepítene. A Cabot projekt néven ismert program keretében a haditengerészet védelmi vállalkozókkal együttműködve víz alatti drónokat fog használni akusztikus adatok gyűjtésére, amelyeket aztán mesterséges intelligencia segítségével fel lehet dolgozni a potenciális fenyegetések észlelésére. Egy második szakaszban a Királyi Haditengerészet azt tervezi, hogy saját hajóival, köztük pilóta nélküli haditengerészeti drónokkal végez megfigyelést az Atlanti-óceánon.
A programra akkor kerül sor, amikor a brit védelmi minisztérium a Lord George Robertson, a Nato korábbi főtitkára által vezetett stratégiai védelmi felülvizsgálat eredményeinek közzétételére készül. A felülvizsgálat várhatóan kiemeli, hogy Nagy-Britanniának erős védelemre van szüksége az Atlanti-óceán északi részén, hogy ellensúlyozni tudja Moszkva szabotázs- és megfigyelési tevékenységéből eredő fenyegetést. Az ukrajnai háború intenzitása ellenére Oroszország folytatta a beruházásokat északi flottájába, amely kifinomult víz alatti képességekkel rendelkezik a NATO-szövetségesek létfontosságú infrastruktúrájának feltérképezésére és megzavarására.
Az e régióra való újbóli összpontosítás összhangban lenne az Egyesült Államok azon kérésével, hogy az Egyesült Királyság hadserege inkább az euroatlanti térségre, és kevésbé Ázsiára összpontosítson. A brit kormány azt is tervezi, hogy konzultál a Helsinghez hasonló technológiai vállalatokkal, amikor új ipari stratégiát dolgoz ki a védelmi ágazat számára. A Helsing a Blue Ocean Marine Tech Systems víz alatti drónokkal foglalkozó csoporttal, a tengeri robotikára specializálódott Ocean Infinityvel és a FTSE 250 védelmi konszernnel, a Qinetiq-kel működik együtt, hogy a Lura és az SG-1 Fathomot eljuttassa az ügyfelekhez.