Az ESA főnöke szerint Európának növelnie kell az űrbe történő beruházásokat, hogy biztosítsa az USA-tól való függetlenségét. Josef Aschbacher szerint a világűrbe való befektetés létfontosságú az életminőség fenntartásához ebben a "változékony geopolitikai” környezetben.

Donald Trump visszatérése a Fehér Házba arra késztette az európai politikai vezetőket, hogy eltávolodjanak az Amerikához fűződő kapcsolatoktól, és gyorsan növeljék a védelmi kiadásokat, mivel a kontinens biztonsága „fordulóponthoz” érkezett. Európa újonnan felfedezett önállósági vágyának hullámai még messzebbre is elérhetnek: egészen az űrig. Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója, mely szervezet az európai országok - köztük az EU és az Egyesült Királyság nagy része űrkutatási törekvéseinek felügyeletével megbízott kormányközi szerv. Vélekedése szerint Európa nagyobb önállóságra való törekvése azt jelenti, hogy növelnie kell az űrtechnológiába való befektetését is. "Az űrben számos olyan területet látunk, ahol Európa növelni akarja majd az autonómiáját, és kristálytisztán látszik, hogy egy ingatagabb geopolitikai helyzetben nagyobb autonómiára van szükség” - mondta Aschbacher. "A helyzet drasztikusan változik”.

Az emberek minden eddiginél jobban az ég felé fordítják tekintetüket. A világ egy második űrverseny kellős közepén van, ahol a kormányok és a magáncégek ki próbálják használni a műholdak, érzékelők és - ami döntő fontosságú - a rakéták terén elért hatalmas előrelépések előnyeit. Elemzők 1 billió dolláros iparágról beszélnek, amely a mai légiközlekedési ágazat méretével vetekszik, és várhatóan fellendül a Föld megfigyelése, a kommunikáció, sőt a turizmus is. A Trump által kiváltott katonai kiadások növekedése további lendületet adhat, mivel a fegyveres erők versenyeznek a jobb kémfelszerelésekért. Aschbacher feladata az ESA főnökeként azonban az is, hogy érveljen az emberiség javát szolgáló tudományos beruházások folytatása mellett, beleértve az olyan projekteket, mint a szélsebesség lézerrel történő mérése, az éghajlatfigyelő műholdak és a sötét anyag rejtélyeinek feltárására tervezett Euklid-teleszkóp.

Az európai űrtudomány számára az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés évtizedek óta létfontosságú. Az ESA kutatói amerikai kollégáikkal olyan projekteken dolgoznak együtt, mint az űrhajósok elhelyezése a Nemzetközi Űrállomáson, a több milliárd évvel ezelőtti galaxisok sugárzását vizsgáló James Webb-teleszkóp, vagy az Artemis program, amelynek célja, hogy embereket juttassanak vissza a Holdra. Az osztrák Aschbacher idén 7,7 milliárd eurós költségvetést irányít, ami nagy összeg, de eltörpül az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) 25,4 milliárd dolláros költségvetése mellett. Trump visszatérése kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy ez az együttműködés folytatódni fog-e, mivel az USA meredek megszorításokat vezet be a NASA számára.

Elon Musk szintén bonyodalmat okoz. Talán SpaceX-nek, pontosabban annak újrafelhasználható Falcon 9 rakétáinak köszönhető a leginkább az indítási költségek forradalmi csökkenése. Ugyanakkor a milliárdos Trump alatti, rendkívül ellentmondásos költségcsökkentési megbízatása azt jelenti, hogy valószínűleg jelentős befolyást gyakorolhat az amerikai űrpolitikára, annak ellenére, hogy a NASA fő vállalkozójaként nyilvánvalóan fennáll az összeférhetetlenség kockázata. Trump választottja a NASA adminisztrátori posztjára az a milliárdos Jared Isaacman, aki sokat fizetett a SpaceX-nek, hogy elvigye őt az űrbe. Musk kritizálta az Artemis-t, és inkább a Marsra küldendő emberekkel kapcsolatos ambícióit részesítette előnyben.

Az európai országok is versenyben vannak, hogy leváljanak a SpaceX Starlink nevű, alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő internetes műholdakból álló hálózatáról. A Starlink építette ki messze a legnagyobb LEO-konstellációt, amely megbízható internet-hozzáférést biztosít távoli helyeken, és az orosz invázió 2022-es oroszországi kezdete óta Ukrajna katonai kommunikációjának nélkülözhetetlen részévé vált. Musk befolyásáról kérdezve Aschbacher nem kívánt nyilatkozni „az Egyesült Államok belpolitikájáról és arról, hogy kinek kellene befolyásolnia ezeket a döntéseket”. "Az ESA folytatja a tervezett munkálatok rá eső részét, az űrhajósok szállítására szolgáló Orion kapszula megépítését" - mondta Aschbacher, hozzátéve, hogy "bízik abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is együttműködik Európával az Artemis programban”, többek között a Hold körüli pályán keringő állomás, Lunar Gateway létrehozásában.

„Ha változások történnek, és ha amerikai partnereink és barátaink megváltoztatják terveiket, természetesen készen állunk a B-tervre” - mondta Aschbacher. "És természetesen ennek következményeként meg fogjuk erősíteni az autonómiánkat és a kapacitásunkat. De ma nincs itt az ideje, hogy a B-tervről beszéljünk, mert az A-terv a helyén van”. Az ESA más országokkal való kapcsolatfelvételt is fontolgat, amelyek a „B-terv” részét képezhetik. Aschbacher kiemelte Ausztráliát, az Egyesült Arab Emírségeket és Indiát, mint Európa számára ígéretes partnereket.


A SpaceX a múlt hónapban megerősítette domináns pozícióját, amikor Dragon kapszulája négy embert hozott vissza, akik közül ketten a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek a rivális Boeing Starliner űrhajójának műszaki problémái után. Európa a SpaceX-re hagyatkozott a Galileo műholdas navigációs rendszere egy részének indításában, miután az Ariane 5 rakétát kivonták a forgalomból, és a Vega C rakétát is leállították, amelyet az Airbus és a Safran repülőgépgyártók közös tulajdonában lévő Arianespace üzemeltetett. Ez „kilövési válságot” okozott, amelynek csak az Arianespace Ariane 6 rakétájának tavalyi első repülése vetett véget. Az ESA feladata a világűr békés feltárása, de a nyilvánvaló katonai alkalmazások megkönnyíthetik az ügynökség számára, hogy idén novemberben megnövelt finanszírozást nyerjen a tagországok kormányaitól, mivel azok sietnek újrafegyverkezni és betölteni az USA által hagyott űrt.

Az ESA most arra törekszik, hogy a következő generációban több indító versenytársat ösztönözzön, és a SpaceX költségcsökkentését követve az újrafelhasználható rakétákra helyezi a hangsúlyt. A szervezet által vezetett egyik projekt, a Prometheus hajtómű, Aschbacher szerint „kevesebb, mint egy maréknyi” év múlva képes lehet a startra. Más európai magánszektorbeli szereplők, például a német startup Rocket Factory Augsburg szintén versenyben vannak. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ezek az Egyesült Királyságból is felszállhatnak, és megszűnne a Francia Guyanában lévő űrrepülőtérre való támaszkodás. Aschbacher szerint a brit űrkikötők fejlesztése, különösen a shetlandi űrkikötőé, szintén üdvözlendő fejlemény lenne. Az ESÁ-t 23 tagállam finanszírozza, de nem uniós szervezet, vagyis a Brexit nem akadályozta meg az Egyesült Királyság részvételét, bár az ország Kopernikusz éghajlati műholdprogramban való részvétele szünetel.

Aschbacher mégiscsak tudós. Az Innsbrucki Egyetemen természettudományokat tanult, majd 1990-ben csatlakozott az ESA-hoz, és a ranglétrán felemelkedve a Föld-megfigyelési részleg vezetője lett. Bár elismerte, hogy az űrtechnológiák „alapvető szerepet fognak játszani az európai kormányok számos biztonsági követelményének megvalósításában”, a tudományba való folyamatos beruházást is szorgalmazta. Az űrbe történő beruházásokat az alapkutatásba történő beruházásokhoz hasonlította, amelyek lehetővé tették a tudósok számára, hogy a világjárvány idején elképesztő gyorsasággal fejlesszenek ki oltóanyagokat a Covid ellen. "Az európai űrberuházásoknak növekedniük kell ahhoz, hogy Európa fenn tudja tartani az életminőségét és az emberek életszínvonalát” - mondta. "A tudomány Európa egyik erőssége. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a gazdasági fejlődés és a gazdasági fejlődés megtörténhet, illetve gyorsabban történhet”.”