Gyurkity Péter

Szobahőmérsékleten valósult meg a szupravezetés

Most először sikerült áthidalni a legkomolyabb akadályt, viszont így is maradt korlátozó tényező.

A területtel foglalkozó kutatók számára hosszú évek, évtizedek óta okoz komoly fejtörést a szupravezetők eddigi legnagyobb hátránya, az általuk igényelt rendkívül alacsony hőmérséklet. Ez eddig megakadályozta az igazi áttörést, most viszont a jelek szerint sikerült megtalálni a megoldást, jóllehet ez még mindig meghagy egy másik korlátozó tényezőt.

A Rochester Egyetem szakembereinek munkáját, annak eddigi eredményeit a Nature oldalán részletezik, ebből pedig megtudjuk, hogy most végre sikerült előállítani egy olyan anyagot, amely 15 Celsius-fokon, vagyis csaknem szobahőmérsékleten mutat ilyen, számunkra nagyon értékes tulajdonságot. Ezen a téren eddig -13 Celsius-fok volt a rekord, az újabb előrelépéssel viszont elérhetőnek tűnnek a jóval korábban kitűzött célok, amelyek egy teljesen új korszak elindulását jelentenék. Itt (egyebek mellett) továbbra is az energiaveszteség nullára redukálása, a jóval gyorsabb számítógépek előállítása, új mágneses képalkotási eljárások, valamint a szupergyors mágnesvasutak megépítése szerepel a listán, amit az új fejlesztés révén már elviselhető költségekkel lehetne megvalósítani, hatalmas fenntartási ráfordítás nélkül, hiszen nem lenne szükség a nagyon hideg hőmérsékletek biztosítására.


A csoport tagjainak a hidrogén, a szén, illetve a kén keverékével sikerült előállítaniuk a kísérleti anyagot, amelyet azonban csak nagyon apró méretben, órási nyomás (a tengerszinti nyomásnál 2,6 milliószor nagyobb érték) alatt értek el. A hidrogén tűnt az ideális választásnak, hiszen azt eddig is világosan látták, hogy a sikerhez könnyű elemeket, valamint erős kötődést kell felhasználniuk, márpedig a hidrogén éppen ezt kínálja számukra. A következő lépés már az igényelt nyomás jelentős csökkentése lesz, amennyiben ezt is sikerül elérniük, a mindennapokban is megjelenhetnek a szupravezetők, amelyek számos területen változtathatják majd meg életünket.

Emellett persze a mennyiség növelése is fontos követelmény, ehhez azonban az előállítási költségeket kell majd leszorítani, ami legalább ilyen komoly akadályt jelent.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Frekvency #16
    brit szobahőmérsékletű tudósok feltalálták a jövő szuprakonduktorát, igaz kvadcsillió pascal nyomáson működik csak de ez nem olyan nagy probléma, még ebben a fényévben megoldják...
  • Tetsuo #15
    Szerintem pont ez a lényege, hogy ekkora nyomáson is le kell vinni a hőmérsékletet ilyen alacsonyra, hogy működjön, de most meg emiatt esik ki a kívánt értékek köréből. Kb. adtak a sz@rnak egy pofont.
  • _svd_ #14
    Bizony ez már szép teljesítmény. De van némi probléma a kutatás folytatásával.
    A hibátlan grafénrács nem termel hőt vezetés közben és közel nulla az ellenállása. Normál hőmérsékleten és nyomáson.
    Ezért sokkal többet hajlandóak áldozni a grafén gyártástechnológia fejlesztésére, mint a hagyományos értelembe vett szupravezetésre.
  • VolJin #13
    Oké, készíts hidrogénből házat!

    Sehogy nem fog menni. A fizika szerint a hidrogén alkalmas magas hőmérsékletű szupravezetőnek. Csak éppen ebből nem lesz vezeték, mert arra meg alkalmatlan.
  • Venator #12
    Semmi se úgy lett ki- és feltalálva, hogy egyből a végleges kiforrott verzió került legyártásra. Erre is úgy kell gondolni, mint egy lépcsőfokra ami ahhoz kell, hogy a következő lépcsőfokot el lehessen érni.
  • NEXUS6 #11
    Azon gondolkodom, hogy technikailag az anyagot nagyobb hőmérsékleten egy olyan ötvözetből készült csőbe bele lehetne rakni, aminek a hőtágulása nagyobb, így amikor kihül akkor egy elég nagy erővel, nyomással rászorulna. Pl ha jól látom acél esetében nagyságrendileg talán hasonló nyomást fejtene ki.

    Szóval akár még működhetne is.
  • duke #10
    Ez legfeljebb egy erdekes kiserlet, de nyilvanvaloan kivitelezhetetlen a gyakorlatban. Par eve mar volt -80 fokon szupravezeto az 100-szor inkabb megvalosithato mint ez.
  • NEXUS6 #9
    A fémes hidrogén elvileg metastabil. Kár hogy a 2016/17-es kísérlet óta még senki nem nagyon állított elő ilyet. Vagy legalábbis nem publikálta.

    Sajnos, ha a stabilitás megszűnik valszeg nagyot is fog durranni.
  • VolJin #8
    Csak nagy nyomáson, tehát nem tudod felhasználni vezetékként, úgyhogy használhatatlan érdekesség.
  • VolJin #7
    Igen, mondtam, hogy fémes hidrogén. Gyakorlatilag a hidrogénatomok mint golyók hevernek egymáson. Mindaddig, míg tart a nagy nyomás. Nyomás nélkül, huss, szétrepülnek és gázok lesznek.