MTI

Ki fognak halni a jegesmedvék

Halálra éhezhetik magukat a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételődhet.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a zsugorodó tengeri jég miatt az állatoknak kevesebb idejük van fókára vadászni. A lesoványodott állatok pedig kisebb eséllyel élik túl az északi-sarkvidéki telet élelem nélkül - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. "A jegesmedvéknek hosszabb koplalási időszakot kell átvészelniük, mielőtt újraképződik a tengeri jég és ismét táplálkozhatnak" - mondta Steven Amstrup, a Polar Bears International nevű szervezet vezető kutatója.

A jelenlegi tendencia szerint a vizsgált 13 alpopulációból 12 súlyosan megtizedelődhet a következő nyolcvan évben az Északi-sarkvidéken zajló gyors ütemű változások következtében. A régió kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Amstrup szerint 2100-ra talán már csak a Kanadai szigettengerben lévő Erzsébet királynő-szigeteki alpopulációban születnek jegesmedvék. A tanulmányban felvázolt forgatókönyv az iparosodás előtti szinthez képest 3,3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számol. Már a jelenlegi 1 Celsius-fokos emelkedés is a hőhullámok és az aszályok megszaporodásához vezetett, az emelkedő tengervízszint pedig pusztítóbbá tette a szuperviharokat.


A kutatók szerint ha az emberiségnek sikerülne is 2,4 Celsius-fokban maximalizálnia a globális felmelegedést - ami még így is csaknem fél Celsius-fokkal haladná meg a párizsi klímaegyezmény célkitűzését -, azzal is valószínűleg csupán késleltetni tudná a jegesmedvék kihalását. A fenyegetést nem maga a hőmérséklet emelkedése jelenti, hanem az, hogy a ragadozók nem tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezetükhöz. "Az a probléma, hogy az élőhelyük gyakorlatilag elolvad" - magyarázta Amstrup. Mára nagyjából 25 ezer jegesmedve maradt a vadonban.

Az állatok testtömegének megbecslésével és az energiahasználatuk modellezésével a kutatóknak sikerült kiszámolniuk, hogy legfeljebb hány napig bírják az állatok a koplalást mielőtt a bocsok és a felnőtt példányok túlélési rátája csökkeni kezdene. A koplalási időszak hossza régiónként változik és fél évig vagy akár hosszabb ideig is elhúzódhat. A bocsok nélküli nőstényeknek van a legnagyobb esélyük az élelem nélküli hosszú időszakok átvészelésére. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi megfelelően az állatok helyzetét. "Az egyetlen mód a megmentésükre, ha a globális felmelegedés megfékezése révén megóvjuk az élőhelyeiket" - húzta alá Amstrup.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #6
    Van egy rossz hírem:
    A klímaváltozás mindig gyors volt, ez egy legenda a lassúságáról.
  • VolJin #5
    Van egy jó hírem, ha megdöglesz, azzal példamutató lehetsz...
  • yesname #4
    Nem láttam embert még ilyen hosszan félrebeszélni. :D:D:D Gratulálok! Darwin díjas vagy.
    Utoljára szerkesztette: yesname, 2020.07.24. 21:25:42
  • Hoho #3
    Félrebeszélsz! Senki sem állítja, hogy a klíma ne változna az idők folyamán. A probléma a tempóval van, az általad említett 10-12 fokot pár száz év alatt elfogjuk érni. Szemben a 250-300 ezer éves ciklussal.
    A gyors változás a probléma, mert nem tudnak az élőlények alkalmazkodni hozzá.
    És ha tovább számolunk a kb. 2-5 fok/100 száz év növekedéssel, akkor 1000 év múlva lakhatalan lesz a bolygó nagy része.
    Te amúgy tényleg azt hiszed, hogy ez a rengeteg kibocsátás / erdő írtás / stb. semmit se számít?
  • t_robert #2
    Még mindig félre beszélnek. Megfékezni a klímaváltozást. Van egy rossz hírem... a klíma változás 20 ezer éve tart. Azóta jövünk kifele az utolsó jégkorszakból. Éppen meleg uszoda időszak fele tartunk. Nagyjából egy ciklikus klíma változás zajlik. úgy 250-300 ezer éves ciklusban. ebből van egy úgy 150-200 ezer éves tökig befagyott időszak, amikor a jégtakaró erősen lehúzódik a sarkoktól az egyenlítő fele akár 30-40 foknyit is. közben ezerszámra keletkeznek a hegyvidékeken a gleccserek és hatalmas mennyiségben fagy ki a víz a szárazföldekre, (ott marad a lehulló hó) Közben a tengerszint akár 100-150 méterrel csökken. aztán van egy 20-25 ezer éves átmeneti időszak, mikor megemelkedik az átlag hőmérséklet. a jég nagy része elolvad az északi jégtakaró szinte teljesen. a gleccserek elolvadnak , olyan területek mint izland, görland teljesen jég mentessé válnak. Az átlag hőmérséklet nagyjából 10-12 foknyit emelkedik. a szárazföldekről tengerbe olvadó jég hatásra megemelkedik a tenger szint akár úgy 150 métert is. megváltozik az állatvilág és a növénytakaró átmegyünk a zuzmókból a pálmafák és páfrányok fele. aztán úgy 50 ezer év után ismét változás következik be úgy 20-25 ezer év alatt és vissza fagy tökig minden.
    Az utolsó jégkorszakból úgy 20 ezer éve olvadunk kifele. ebből az első 6000 év lassabb volt az utolsó 14 ezer évben gyorsabban. Közben emelkedett a tengerszint úgy 80-100 métert. Amúgy pont ezért tudott kialakulni az emberi civilizáció. Ha most el lennénk csúszva 50 ezer évet időben, akkor még ma is egy maréknyi ember létezne, és néha prémekbe burkolva kergetnénk a mamutokat vagy azok minket. Pont a klíma változás tette lehetővé, hogy eltűnjön a hótakaró sok millió négyzetkilométerről és emberi hasznosítás alá lehessen vonni területeket. Plusz a klímaváltozással lehetővé vált a növény termesztés és állattartás. Így letelepülhettek az emberi csoportok és civilizációkat, birodalmakat alkothattak. A klíma változás tette lehetővé olyan ősi civilizációk kialakulását, mint egyiptom, Kína, sumérok, babilon amerikában az indián kultúrák. Ha nincsen klíma változás, ma nem létezik emberi civilizáció. Szerencsés módon össze találkozott a megfelelő klíma viszonyok és az emberi faj fejlődésének foka. a 100-200 ezer évvel ezelőtt élt ember fajok nem voltak még elég fejlettek civilizációt építeni. Kellet hozzá a homo sapiens és a megfelelő klíma az élettérhez. A tengerszint se ma kezdett emelkedni. Például 8-10 ezer évvel ezelőtt az Adriai tenger északi fele még szárazföld volt. Egy mélyebb síkság az Appenninek és a Dinári hegység közt. Aztán elöntötte az emelkedő tenger és ma átlagosan 20 méternyi tenger borítja a területet. Na igen a velence alapítói nem tudták, hogy elcseszik a dolgot és mikor letelepedtek a lagúnákat alkotó szigeteken és várost alapítottak nem tudták, hogy rögtön pusztulásra is ítélik a várost. (lévén, hogy több tucat métert fog még emelkedni a tenger szint és még a szent Márk tér oroszlánja se fog kilátszani, mire kiolvadunk teljesen a jégkorszakból. Vagy úgy 14 ezer éve a Fekete tenger egy édes vízi nagy tó volt hasonlóan a Kaszpi tengerhez. Aztán viszonylag rövid idő alatt drasztikusan türt át a tenger a Boszporusznál és a Dardanelláknál és változtatta az édesvízi tavat sós tengerré. Egyes vélemények szerint ez az emlék jelentkezik az özönvíz legendájában.
    De pár ezer év távlatában is látni a változásokat. Azon ókori települések, melyek léteztek tengerparton úgy 3-4 ezer éve ma ha keressük az akkori kikötőket jellemzően mind bent található pár száz métere a tengerben 1-2 tucat mélyen a tenger fenéken. Az emelkedő tenger szint elöntötte mára a régi kikötőket. az emberek meg rugalmasan alkalmazkodva egyre hátrébb építették a városaikat a víz elől. persze nem csak a kikötők, hanem az ókori város negyedek egy jó része is a tengerben található ma már. De lehet látni a változást rövidebb távon is. Például Velence esetében. Az egyik leghíresebb festő Canaletto aki 1697-1768 közt élt rengeteg képet festett velencéről. Többek közt megfestette a velencei Arsenált. Ez vlence hajóépítő gyára, ahol a középkorban a legtöbb velencei hadihajó épült(a velncei hadi flotta híres volt a középkorban és erős) A hajógyárat egy csatorna köti össze a tengerrel, amin keresztül kivontatták a kész hajókat. Meglepő módon nagyon hasonló a csatorna A gyár kapuja és a körülötte levő épületek 280 év után is. Alig van változás a régi festmény és ma ugyan onnan készült fényképeken. Mintha megállt volna az idő. :) Viszont látszik egy változás mégis, A csatorna oldalán egy rakpart található és az látszik, hogy 280 évvel ezelőtt a rakpartnak sokkal több köve látszik ki a tengerből(úgy fél méter nagy kövekből van kikövezve a rakpart. És a festményen egy ember álldogál a rakpart mellet valami féle csónakban vagy ladikban és a rakpart szél valahol a feje felett van. A mai képeken látszik, hogy a vízszint úgy 1,5 méterrel feljebb esik. Vagyis 280 év alatt emelkedett a vízszintje legalább úgy 150 centit. Vagyis átlagosan évente 6-7 mm-t. Klíma változás... Nem csoda, hogy velencét egyre gyakrabban önti el a tengerár, mikor olyan irányból fúj a viharos szél. Nyilván mikor építették a város vagy a szent Mark tér és a Dózse palota környékét akkor még eszükbe se jutott, hogy mára évente többször derékig érő víz fog hullámozni a téren. Na igen Velencének annyi és egy bambi.... gyakorlatilag menthetetlen, mert építői nem tudták, hogy a szigetekre és lagunákra épített várossal végezni fog az akkor is már évezredek óta tartó klíma változás.
    Na tehát a klíma változás jelentem folyamatban van 20 ezer éve, nem MI EMBERISÉG OKOZZUK ÉS MEGÁLLÍTANI SE TUDJUK. A mi szerepünk a folyamatban annyi, hogy tevékenységünkkel gyorsítunk a folyamaton ha valamennyire sikerülne visszafogni magunkat, akkor valamennyire lassulna... de nem állna meg, mert ahhoz úgy változtatnunk kéne a Föld pályáján a naprendszerben. Valami csillagászati oka van a jégkorszakok ciklikus változásának. Ehhez képest úgy csinálnak a klíma hisztisek, hogy mi okozzuk és rajtunk áll az egész. Hát kérem a LÓSZART. Ha nem volna emberiség akkor is kiolvadna a bolygó a jégkorszakból nélkülünk is. legfeljebb nem a következő 1000 évben zajlana le a folyamat, hanem mondjuk 5000 év alatt.
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.07.23. 15:40:14
  • skorpio7 #1
    Nem lesz itt semmiféle megfékezés. Már rengeteg állam feni a fogát a kiaknázható ásványkincsekre a megnyíló új hajózási útvonalról nem is beszélve. Pár hete volt éppen cikk arról, hogy már 5 éven belül átlépjük a 1,5 fokos globális hőmérséklet emelkedést és a jelenlegi tendenciát alapul véve az évszázad végére nemhogy 2,4 alatt tudnánk tartani, hanem simán a dupláját azaz 5 fokos emelkedést fogunk elérni. Remélem a jegesmedvékkel együtt (a mátrixt idézve) azt ezt okozó vírus is megy a levesbe.