SG.hu·
Vonzó a műanyag szemét az állatoknak
A szag ugyanis megtéveszti az élelemre vadászó tengeri élőlényeket.
A tengerek és óceánok felszínén lebegő, valamint a mélyebb rétegekben is megtalált műanyag szemét visszatérő témának számít a sajtóban, erről mi is számos alkalommal írtunk. Egy új kutatás most arra világít rá, hogy az állatokat nemcsak a külső, hanem a szag is megtéveszti, ezért is fogyasztják el a szemetet egyre nagyobb mennyiségben.
A Current Biology oldalán közzétett munkában a Floridai Egyetem kutatói közlik kísérleteik eredményét, amely összesen 15, fogságban tartott, fiatal álcserepesteknős megfigyelésén alapul. A szakemberek a tesztek során a méretes tartályok feletti légtérbe különböző szagokat pumpáltak be, amelyek egyrészt a teknősök számára vonzó élelemforrásokból, másrészt pedig a vízben tartózkodó, a baktériumoknak kitűnő otthont biztosító műanyag szeméttől származnak. Gyorsan feltűnt számukra, hogy az állatok a szokásoshoz képest háromszor hosszabb ideig tartják a víz felett orrukat, a szagokat követve pedig a potenciális élelemre koncentrálták figyelmüket, ez pedig mindig ugyanazon eredményt szolgáltatta, vagyis a műanyag pontosan ugyanolyan vonzónak bizonyult, mint az általuk kedvelt, hagyományos élelemforrások.
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a víz felszínén hánykolódó műanyag szemét (legyen az egy egyszerű zacskó, valamilyen palack, vagy éppen szívószálka) a levegőben terjengő szag miatt is kiemelt célponttá válik, ezért fordul elő egyre gyakrabban, hogy a különböző tengeri állatok (teknősök, halak, bálnák, de még madarak is) hálóba keveredve, illetve valamilyen egyéb tárggyal küszködve kerülnek szemünk elé – ez pedig sok esetben vezet az adott állat elpusztulásához. Egy másik, még tavaly októberben közzétett tanulmány szerint például 2050-re a tengeri madarak 99 százaléka fogyaszt majd el valamilyen műanyagot, ami jól jelzi számunkra a jelenlegi trend várható alakulását.
Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy mit tehetünk a jelenség ellen, itt nyilván a szemét egyre növekvő mennyiségének korlátozásán, majd pedig a folyamat megfordításán lenne a hangsúly. Ehhez azonban szükség lesz sikeres projektekre, amelyek közül talán az óceán megtisztítását megcélzó, fent is hivatkozott munka a legesélyesebb, erre viszont még szintén hosszú éveket kell várnunk.
A tengerek és óceánok felszínén lebegő, valamint a mélyebb rétegekben is megtalált műanyag szemét visszatérő témának számít a sajtóban, erről mi is számos alkalommal írtunk. Egy új kutatás most arra világít rá, hogy az állatokat nemcsak a külső, hanem a szag is megtéveszti, ezért is fogyasztják el a szemetet egyre nagyobb mennyiségben.
A Current Biology oldalán közzétett munkában a Floridai Egyetem kutatói közlik kísérleteik eredményét, amely összesen 15, fogságban tartott, fiatal álcserepesteknős megfigyelésén alapul. A szakemberek a tesztek során a méretes tartályok feletti légtérbe különböző szagokat pumpáltak be, amelyek egyrészt a teknősök számára vonzó élelemforrásokból, másrészt pedig a vízben tartózkodó, a baktériumoknak kitűnő otthont biztosító műanyag szeméttől származnak. Gyorsan feltűnt számukra, hogy az állatok a szokásoshoz képest háromszor hosszabb ideig tartják a víz felett orrukat, a szagokat követve pedig a potenciális élelemre koncentrálták figyelmüket, ez pedig mindig ugyanazon eredményt szolgáltatta, vagyis a műanyag pontosan ugyanolyan vonzónak bizonyult, mint az általuk kedvelt, hagyományos élelemforrások.
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a víz felszínén hánykolódó műanyag szemét (legyen az egy egyszerű zacskó, valamilyen palack, vagy éppen szívószálka) a levegőben terjengő szag miatt is kiemelt célponttá válik, ezért fordul elő egyre gyakrabban, hogy a különböző tengeri állatok (teknősök, halak, bálnák, de még madarak is) hálóba keveredve, illetve valamilyen egyéb tárggyal küszködve kerülnek szemünk elé – ez pedig sok esetben vezet az adott állat elpusztulásához. Egy másik, még tavaly októberben közzétett tanulmány szerint például 2050-re a tengeri madarak 99 százaléka fogyaszt majd el valamilyen műanyagot, ami jól jelzi számunkra a jelenlegi trend várható alakulását.
Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy mit tehetünk a jelenség ellen, itt nyilván a szemét egyre növekvő mennyiségének korlátozásán, majd pedig a folyamat megfordításán lenne a hangsúly. Ehhez azonban szükség lesz sikeres projektekre, amelyek közül talán az óceán megtisztítását megcélzó, fent is hivatkozott munka a legesélyesebb, erre viszont még szintén hosszú éveket kell várnunk.