SG.hu·
Férgek segíthetnek az autoimmun betegségeknél
Ezek ugyanis a fertőzés ellenére is jótékony hatást fejthetnek ki.
A modern orvostudomány több esetben is visszatért bizonyos hagyományos gyógyítási módszerekhez, hogy ismét megvizsgálja azok hatásosságát, elég ha csak a piócák alkalmazására gondolunk. A bélrendszerben tanyázó és ott elszaporodó férgek szintén felmerülnek, mint alternatív eljárás, itt azonban egyelőre az előnyöket és a hátrányokat igyekeznek pontosan felderíteni.
A bélférgek jótékony hatására (mint ahogy ez gyakorlatilag minden területen előfordul) külön internetes oldalak hívják fel a figyelmet, itt pedig a kiemelkedően jó eredményeket vehetjük szemügyre. Eközben azonban a szakemberek is kutakodnak a területen, az eddigi munka alapján pedig több esetben is felmerült, hogy a kampósférgek (és a bélférgek általában) akár még az autoimmun betegségeknél is hasznosak lehetnek. A hangsúly a fertőzés kezelhető mértékén van, itt ugyanis megfigyelték, hogy a bélrendszerbe kerülő férgek nem váltanak ki gyulladást – éppen ellenkezőleg, olykor még nyugtató, gyógyító hatást is kifejthetnek, az immunrendszer lokális válasza révén.
A kutatások szerint a gyulladásos állapot, a lisztérzékenység, a különböző allergiák, de akár még az autizmus esetében is jól jöhetnek ezen bélférgek, bár erről még az orvostársadalmon belül sem sikerült mindenkit meggyőzni. További tanulmányok és kutatási eredmények közzétételére lesz szükség, ám egyes elméletek szerint ez egyben bizonyos, hosszú ideje velünk lévő kérdésekre is választ adhat, hiszen felmerült, hogy korábban, a ritkábban lakott területeken élő emberek egyrészt nehezebben adhatták át egymásnak a fertőzést (ami a széklet talajba kerülésével valósul meg), másrészt pedig az immunrendszer hozzá volt szokva a kisebb fertőzésekhez és alkalmazkodott azokhoz. Napjainkban a világ lakosságának mintegy 24 százaléka érintett, itt azonban sokszor a gyerekkortól kezdődő, jóval súlyosabb fertőzések alakulnak ki (nyilván inkább a fejletlen régiókban), amelyek azután komolyan hátráltatják a fiatal betegek fejlődését – miközben a fejlett országokból gyakorlatilag eltűnt a jelenség.
A bélférgek a jövőben az immunrendszer precíziós szabályozásánál jöhetnek majd jól (hiszen ezek jelenléte és tevékenysége immunreakciót vált ki), amely a jelenleg alkalmazott gyógyszereket is lepipálhatná, de legalább ilyen fontos lesz a mellékhatások felmérése, hiszen ezek eddig több kutatás szerint is túl nagy problémát jelentettek.
A modern orvostudomány több esetben is visszatért bizonyos hagyományos gyógyítási módszerekhez, hogy ismét megvizsgálja azok hatásosságát, elég ha csak a piócák alkalmazására gondolunk. A bélrendszerben tanyázó és ott elszaporodó férgek szintén felmerülnek, mint alternatív eljárás, itt azonban egyelőre az előnyöket és a hátrányokat igyekeznek pontosan felderíteni.
A bélférgek jótékony hatására (mint ahogy ez gyakorlatilag minden területen előfordul) külön internetes oldalak hívják fel a figyelmet, itt pedig a kiemelkedően jó eredményeket vehetjük szemügyre. Eközben azonban a szakemberek is kutakodnak a területen, az eddigi munka alapján pedig több esetben is felmerült, hogy a kampósférgek (és a bélférgek általában) akár még az autoimmun betegségeknél is hasznosak lehetnek. A hangsúly a fertőzés kezelhető mértékén van, itt ugyanis megfigyelték, hogy a bélrendszerbe kerülő férgek nem váltanak ki gyulladást – éppen ellenkezőleg, olykor még nyugtató, gyógyító hatást is kifejthetnek, az immunrendszer lokális válasza révén.
A kutatások szerint a gyulladásos állapot, a lisztérzékenység, a különböző allergiák, de akár még az autizmus esetében is jól jöhetnek ezen bélférgek, bár erről még az orvostársadalmon belül sem sikerült mindenkit meggyőzni. További tanulmányok és kutatási eredmények közzétételére lesz szükség, ám egyes elméletek szerint ez egyben bizonyos, hosszú ideje velünk lévő kérdésekre is választ adhat, hiszen felmerült, hogy korábban, a ritkábban lakott területeken élő emberek egyrészt nehezebben adhatták át egymásnak a fertőzést (ami a széklet talajba kerülésével valósul meg), másrészt pedig az immunrendszer hozzá volt szokva a kisebb fertőzésekhez és alkalmazkodott azokhoz. Napjainkban a világ lakosságának mintegy 24 százaléka érintett, itt azonban sokszor a gyerekkortól kezdődő, jóval súlyosabb fertőzések alakulnak ki (nyilván inkább a fejletlen régiókban), amelyek azután komolyan hátráltatják a fiatal betegek fejlődését – miközben a fejlett országokból gyakorlatilag eltűnt a jelenség.
A bélférgek a jövőben az immunrendszer precíziós szabályozásánál jöhetnek majd jól (hiszen ezek jelenléte és tevékenysége immunreakciót vált ki), amely a jelenleg alkalmazott gyógyszereket is lepipálhatná, de legalább ilyen fontos lesz a mellékhatások felmérése, hiszen ezek eddig több kutatás szerint is túl nagy problémát jelentettek.