MTI
A Föld korábbi felmelegedésekor összetöpörödtek az emlősök
Egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete felmelegedett évmilliókkal ezelőtt - állapította meg egy kutatócsoport.
A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben - olvasható a Science Advances aktuális számában. Abigail D'Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük.
Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három faj ment össze jelentősen, amikor a bolygó hirtelen felmelegedett. Egyikük, egy korai lóféle 14 százalékkal lett kisebb, 7,7 kilogrammról 6,6-ra csökkent a súlya. "Az összemenés előtt olyan kutyaméretű lehetett, utána talán inkább olyan, mint egy macska" - mutatott rá D'Ambrosia. Egy másik összement állat egy lemurszerű majomféle volt, az első ismert főemlős, amely 4 százalékkal lett kisebb. Ez nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, a faj evolúcióját vizsgáló tanulmányok szerint általában egyre nőtt a testtömege - tette hozzá a kutató.
Egy korábbi tanulmány kimutatott már egy hasonló méretcsökkenést, amelyik mintegy 56 millió éve ment végbe. Tudósok és gazdák régóta felfigyeltek arra, hogy az állatok - köztük a szarvasmarhák - kisebbek lesznek és kevesebb tejet adnak hosszabb felmelegedési periódus idején. A legfrissebb munka azt bizonyította, hogy az évmilliókkal ezelőtti felmelegedés és a testméret csökkenése összefügg egymással. D'Ambrosia és kollégái - korábbi, felmelegedésről szóló kutatásokhoz hasonlóan - a wyomingi Bighorn-medence kövületeit tanulmányozták. A kutatók szerint valószínűtlen, hogy csak azon a területen mentek össze az állatok.
Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok úgy védekeznek a hőség ellen, hogy testméretük csökken. A kisebb állatoknak testsúlykilogrammonként több a bőr- vagy szőrfelülete, mint a nagyobb állatoknak, tehát több hőt tudnak leadni. Hideg éghajlat alatt a nagytestű állatok járnak jól, nekik kisebb az egy kilogrammra eső testfelületük, vagyis hatékonyabban őrzik a hőt. A vizsgált két természetes felmelegedési periódus közül az első, az 56 millió évvel ezelőtti idején 5,8 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, valószínűleg az óriás növények és állatok tengerfenéken felhalmozódó maradványainak gigantikus metánkibocsátása miatt - mondta Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klimatológusa.
A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben - olvasható a Science Advances aktuális számában. Abigail D'Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük.
Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három faj ment össze jelentősen, amikor a bolygó hirtelen felmelegedett. Egyikük, egy korai lóféle 14 százalékkal lett kisebb, 7,7 kilogrammról 6,6-ra csökkent a súlya. "Az összemenés előtt olyan kutyaméretű lehetett, utána talán inkább olyan, mint egy macska" - mutatott rá D'Ambrosia. Egy másik összement állat egy lemurszerű majomféle volt, az első ismert főemlős, amely 4 százalékkal lett kisebb. Ez nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, a faj evolúcióját vizsgáló tanulmányok szerint általában egyre nőtt a testtömege - tette hozzá a kutató.
Egy korábbi tanulmány kimutatott már egy hasonló méretcsökkenést, amelyik mintegy 56 millió éve ment végbe. Tudósok és gazdák régóta felfigyeltek arra, hogy az állatok - köztük a szarvasmarhák - kisebbek lesznek és kevesebb tejet adnak hosszabb felmelegedési periódus idején. A legfrissebb munka azt bizonyította, hogy az évmilliókkal ezelőtti felmelegedés és a testméret csökkenése összefügg egymással. D'Ambrosia és kollégái - korábbi, felmelegedésről szóló kutatásokhoz hasonlóan - a wyomingi Bighorn-medence kövületeit tanulmányozták. A kutatók szerint valószínűtlen, hogy csak azon a területen mentek össze az állatok.
Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok úgy védekeznek a hőség ellen, hogy testméretük csökken. A kisebb állatoknak testsúlykilogrammonként több a bőr- vagy szőrfelülete, mint a nagyobb állatoknak, tehát több hőt tudnak leadni. Hideg éghajlat alatt a nagytestű állatok járnak jól, nekik kisebb az egy kilogrammra eső testfelületük, vagyis hatékonyabban őrzik a hőt. A vizsgált két természetes felmelegedési periódus közül az első, az 56 millió évvel ezelőtti idején 5,8 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, valószínűleg az óriás növények és állatok tengerfenéken felhalmozódó maradványainak gigantikus metánkibocsátása miatt - mondta Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klimatológusa.