MTI
Gyors DNS-mutációval győzi le a kipusztulással fenyegető rákot a tazmán ördög
Képesek lehetnek legyőzni az erszényes ördögök az őket a kihalás szélére sodró fertőző pofadaganatot - állapították meg a kutatók, akik szerint az állat genomjának két apró része nagyon gyorsan változik és ezek a területek olyan géneket tartalmaznak, amelyek képesek lehetnek a rák kialakulásának akadályozására.
A vadon kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén élő erszényes ördögöket 1996 óta tizedeli a fertőzéssel terjedő - szinte mindig halálos kimenetelű - arctumor, amely mára 80 százalékkal csökkentette a populációjukat, ezzel veszélybe sodorta a faj fennmaradását. Az erszényes ördögök általában harapással adják át egymásnak a kórt, amely torz daganatokat okoz pofájukon. A tumor akadályozza az állatokat az evésben, így gyakorlatilag éhen pusztulnak vagy megfulladnak. A daganat emellett roncsolhatja a belső szerveiket is.
A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány szerzői a sziget három különböző területéről származó 294 példány mintáit elemezték, amelyeket a betegség megjelenése előtti és utáni időszakban gyűjtöttek be - írta a BBC News. Az amerikai, brit és ausztrál kutatók alkotta csoport a legújabb DNS-szekvenálási módszereket alkalmazva térképezte fel az állat genomjában bekövetkezett változásokat. Az eredmények szerint két DNS-szakasz gyorsabban változott, mint az állat genomjának többi része. Az érintett két területen belül hét olyan gént is találtak a kutatók, amelyek képesek lehetnek a rák kialakulásának akadályozására.
A Washington Állami Egyetem munkatársaként dolgozó Brendan Epstein, a tanulmány vezető szerzője szerint tehát az erszényes ördögöknél olyan gének megjelenését figyelték meg, amelyek ellenállókká tehetik az állatokat a betegséggel szemben. Hozzátette, még izgalmasabbá teszi az eredményeket, hogy a változás a jelek szerint nagyon gyors tempóban történik. "Néhány populáció esetében nagyjából hat nemzedéknyi időről beszélünk, ami evolúciós léptékben mérve nagyon rövid idő" - húzta alá a szakember. A csapat most azon dolgozik, hogy még részletesebben megvizsgálja a szóban forgó géneket, amelyek megismerése, mint rámutattak, a humán rákgyógyászatban is előrelépést hozhat, vagy magyarázatot adhat a három ismert fertőző ráktípus eredetére.
A vadon kizárólag az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén élő erszényes ördögöket 1996 óta tizedeli a fertőzéssel terjedő - szinte mindig halálos kimenetelű - arctumor, amely mára 80 százalékkal csökkentette a populációjukat, ezzel veszélybe sodorta a faj fennmaradását. Az erszényes ördögök általában harapással adják át egymásnak a kórt, amely torz daganatokat okoz pofájukon. A tumor akadályozza az állatokat az evésben, így gyakorlatilag éhen pusztulnak vagy megfulladnak. A daganat emellett roncsolhatja a belső szerveiket is.
A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány szerzői a sziget három különböző területéről származó 294 példány mintáit elemezték, amelyeket a betegség megjelenése előtti és utáni időszakban gyűjtöttek be - írta a BBC News. Az amerikai, brit és ausztrál kutatók alkotta csoport a legújabb DNS-szekvenálási módszereket alkalmazva térképezte fel az állat genomjában bekövetkezett változásokat. Az eredmények szerint két DNS-szakasz gyorsabban változott, mint az állat genomjának többi része. Az érintett két területen belül hét olyan gént is találtak a kutatók, amelyek képesek lehetnek a rák kialakulásának akadályozására.
A Washington Állami Egyetem munkatársaként dolgozó Brendan Epstein, a tanulmány vezető szerzője szerint tehát az erszényes ördögöknél olyan gének megjelenését figyelték meg, amelyek ellenállókká tehetik az állatokat a betegséggel szemben. Hozzátette, még izgalmasabbá teszi az eredményeket, hogy a változás a jelek szerint nagyon gyors tempóban történik. "Néhány populáció esetében nagyjából hat nemzedéknyi időről beszélünk, ami evolúciós léptékben mérve nagyon rövid idő" - húzta alá a szakember. A csapat most azon dolgozik, hogy még részletesebben megvizsgálja a szóban forgó géneket, amelyek megismerése, mint rámutattak, a humán rákgyógyászatban is előrelépést hozhat, vagy magyarázatot adhat a három ismert fertőző ráktípus eredetére.