MTI
Zöldebbé teszi a Földet a légköri szén-dioxid növekvő szintje
A légkör szén-dioxid-szintjének növekedése zöldebbé változtatja a Földet - állítják a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmányukban.
Nyolc ország 24 intézményének 32 szakembere az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) műholdjainak felvételeit elemezve vizsgálták a bolygó zöldterületeinek változásait az elmúlt 33 évre visszamenőleg. A Greening of the Earth and its Drivers (A Föld zöldülése és annak kiváltó okai) című tanulmányban közölt eredmények szerint a Föld növényekkel borított területeinek 25-50 százaléka jelentősen kizöldült a vizsgált időszakban - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A növények a fotoszintézis során a fényenergia segítségével vízből és szén-dioxidból cukrot állítanak elő. Ezek a cukrok biztosítják a bolygó élelem-, rost-, és üzemanyag forrását. A szén-dioxid-koncentráció növekedésével a fotoszintézis intenzitása is növekszik, vagyis több cukor termelődik: ezt nevezzük a szén-dioxid megtermékenyítő hatásának. "A műholdfelvételeken megfigyelt növényzetgyarapodást utánzó számítógépes modellek révén sikerült kimutatnunk az összefüggést a kizöldülés és a növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció megtermékenyítő hatása között" - mondta Ranga Myneni, a Bostoni Egyetem professzora.
A Föld jégmentes szárazföldi területeinek nagyjából 85 százalékát növényzet borítja. A zöld növénytakaró a bolygó összfelületének - beleértve az óceánokat, szárazföldeket és jégtakaróval borított térségeket - nagyjából 32 százalékát teszi ki. Évente mintegy tízmilliárd tonnányi szén-dioxid kerül a légkörbe a különböző emberi tevékenységek révén. Ennek a mennyiségnek nagyjából a felét - közel azonos arányban - az óceánok és a növények raktározzák el ideiglenesen. "Tanulmányunk ugyan nem vizsgálta kapcsolatot a kizöldülés és a növények szén-dioxid-megkötő képessége között, ám más kutatások arról számoltak be, hogy az 1980-as évek óta fokozódott a szárazföld szénelnyelő kapacitása, ami összhangban van a növényzet megújhodásának elméletével" - húzta alá Piao Sze-lung, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa.
Nyolc ország 24 intézményének 32 szakembere az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) műholdjainak felvételeit elemezve vizsgálták a bolygó zöldterületeinek változásait az elmúlt 33 évre visszamenőleg. A Greening of the Earth and its Drivers (A Föld zöldülése és annak kiváltó okai) című tanulmányban közölt eredmények szerint a Föld növényekkel borított területeinek 25-50 százaléka jelentősen kizöldült a vizsgált időszakban - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A növények a fotoszintézis során a fényenergia segítségével vízből és szén-dioxidból cukrot állítanak elő. Ezek a cukrok biztosítják a bolygó élelem-, rost-, és üzemanyag forrását. A szén-dioxid-koncentráció növekedésével a fotoszintézis intenzitása is növekszik, vagyis több cukor termelődik: ezt nevezzük a szén-dioxid megtermékenyítő hatásának. "A műholdfelvételeken megfigyelt növényzetgyarapodást utánzó számítógépes modellek révén sikerült kimutatnunk az összefüggést a kizöldülés és a növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció megtermékenyítő hatása között" - mondta Ranga Myneni, a Bostoni Egyetem professzora.
A Föld jégmentes szárazföldi területeinek nagyjából 85 százalékát növényzet borítja. A zöld növénytakaró a bolygó összfelületének - beleértve az óceánokat, szárazföldeket és jégtakaróval borított térségeket - nagyjából 32 százalékát teszi ki. Évente mintegy tízmilliárd tonnányi szén-dioxid kerül a légkörbe a különböző emberi tevékenységek révén. Ennek a mennyiségnek nagyjából a felét - közel azonos arányban - az óceánok és a növények raktározzák el ideiglenesen. "Tanulmányunk ugyan nem vizsgálta kapcsolatot a kizöldülés és a növények szén-dioxid-megkötő képessége között, ám más kutatások arról számoltak be, hogy az 1980-as évek óta fokozódott a szárazföld szénelnyelő kapacitása, ami összhangban van a növényzet megújhodásának elméletével" - húzta alá Piao Sze-lung, a Kínai Tudományos Akadémia munkatársa.