SG.hu·

Kevesebb pénzt kap jövőre a NASA

Kevesebb pénzt kap jövõre a NASA
A kormányzat és a NASA elégedett, a másik oldal azonban képmutatást lát a csökkentésben.

A Fehér Ház elküldte a Kongresszusnak a NASA jövő évre tervezett költségvetését, amely az előzetes számokhoz képest jelentős vágásokat tartalmaz. A teljes összeg valamivel meghaladja a 19 milliárd dollárt, ez azonban éppen a nagy küldetések számára hagy meg egy kisebb keretet.

Obama elnök üzenetében a természeti katasztrófák, a klímaváltozás, a vízkészletek biztosítása, valamint az űrkutatás terén remélt új eredmények mind elérhetők maradnak az új költségvetéssel, míg Charles Bolden, a NASA első embere saját értékelésében ugyanígy nem tesz említést a megszorításokról. A republikánus oldal viszont kiemeli, hogy az új tervezetben az SLS-program mintegy 700 millió dollárral, az Orion kapszula pedig 150 millióval kap kevesebbet, ami éppen azon nagy terveket veszélyezteti, amelyre oly sokszor hivatkoznak az illetékesek.

A NASA igyekszik leszögezni, hogy továbbra is minden az eredeti menetrend szerint zajlik, ennek megfelelően pedig a 2030-as évekre valóban eljuthatunk a Marsra. 2018 novemberében elrajtolhat az Exploration Mission 1 (EM-1), amely az SLS és az Orion párosának űrhajósok nélküli első nagyobb tesztje lesz, de a Planetary Science programok sem szenvednek látványos veszteséget (ezek között szerepelt a tavaly nagy visszhangot kiváltó New Horizons küldetés is), dacára az itt várható 100 millió dolláros visszavágásnak. A James Webb űrteleszkóp is 50 millióval kevesebbet kap jövőre, mint idén, a NASA szerint azonban 570 millió dollár elég lesz a 2018-as rajthoz.

A tervezetet a republikánus oldal által uralt Kongresszus jó eséllyel elutasítja, erről azonban még korai lenne találgatni. Bárhogy is lesz, a magáncégek a jövőben jóval nagyobb szerephez jutnak majd.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Sequoyah2016. 02. 21.. 22:53||#22
Mar az is valami, minel nagyobb az ilyen dolgok (szuvenir, kiallitas) forgalma, annal jobban latjak, hogy ez fontos dolog a vilag szamara.
© ostoros2016. 02. 21.. 21:23||#21
Az konkrét.
+1
© molnibalage832016. 02. 21.. 20:43||#20
Egyébként az meg igen nagy ökörség, hogy az űrkutatás lenne a legfontosabb. Már elnézést, de lófaszt. Talán az lenne a legfontosabb, hogy ne a Földet csesszük szét, ahol az emberiségnek belálthatatlan időn belül nincs esélye megpattani. Előbb költenék 20 mrd USD-t LfTH kutatásra, mint emberes űrutazára. Pedig engem is érdekel a téma, de a prioritás és a szórakozás az két külön dolog. Az ISS lényegében mesterséges fenntartása az emberes űrutazás képességének. Ha nem lenne, akkor ma senki, de senki nem küldene fel embert LEO pályára sem...
© molnibalage832016. 02. 21.. 20:38||#19
Pontosan. Ez a "más szemében a szálát, de magas szemében a gerendát sem" tipikus esete.
© Blacktom2016. 02. 21.. 13:55||#18
Hát végülis van NASA-s pólóm, SpaceX-es poszterem, támogattam a Copenhagen Suborbitals-t, több űrkiállítás jegyet vettem a Millenárison, van űrsikló makettem, stb stb. Nyilván nem az USA-ban adózok és nem is utaltam közvetlenül a NASA-nak pénzt, de valami közvetett módon jogdíjakkal meg ki tudja milyen módon 1 centet csak eljuttattam a megfelelő helyre.

eszim: ne nyavalyogj már, jelenleg Palinko adott hozzá a beszélgetéshez a legtöbbet, ezt jó lenne észrevenni.

Másrészt a világ országainak 90%-a nem tud hozzászólni az űrkutatáshoz, nyilván azokat kell támogatni akik éppen képesek is valamit fellőni. Magyarország csatlakozik az ESA-hoz és így tud részt venni a dolgokban. Vannak cégeink melyek beszállítanak az űriparba, van közünk pl a holdjáróhoz is és kivettük részünket pl a Philae fejlesztésében. Mi a francnak legyen minden apró országnak űrprogramja, most mégis? Pont az lenne a pénzpazarlás.
© Skylake2016. 02. 20.. 17:42||#17
Elsőre a címet NSA-nak olvastam, hiába no, a beidegződések!
© eszim2016. 02. 20.. 08:50||#16
Palinko: Ezt jól megmagyaráztad, valóban ahhoz szólsz hozzá amihez akarsz, csak közöd nincs hozzá. Azt tettem szóvá, hogy előbb a saját országodon kérd számon, hogy mennyit költ űrkutatásra, de az szerinted is egy nagy nulla.
© Sequoyah2016. 02. 20.. 00:30||#15
Fuziorol roviden annyit, hogy a fuzios kutatas nem verseny, hanem egy kozos kutatas, amiben mindenki egy csapatban jatszik aki szamit. A nagy dobas itt az ITER lesz Franciaorszagban, ami epp nagyban epul. Igen, a kinaiak is reszt vesznek benne (meg USA, az oroszok es persze az EU, meg a tobbi).
A kinai kiserlet kvazi az ITER elodje, sok az ITER-be szant megoldast a kinai kiserletben probaljak ki kicsiben. Nem egymas konkurenciai.
Meretben viszont igen nagy kulonbsegek lesznek, az ITER kb 10x akkora lesz, es sokkal kozelebb all konstrukcioban egy valodi eromuhoz.

A nemetek pedig egy egeszen mas elven mukodo fuzios eromuvel kiserleteznek parhuzamosan, az ott elert eredmenyek meg total nem osszehasonlithatoak a kinaban elert eredmenyekkel, mert masok a celok es a kihivasok.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.02.19. 23:30:52
© Sequoyah2016. 02. 19.. 23:50||#14
Hat olyan rohamtempoban a hadi fejlesztesekben sem haladnak, de az urprogramjuk meg aztan vegkepp alig halad...

A fuziot is eleg gyerekded szemmel nezed, ez nem egy verseny aminek az egyetlen feltetele hogy hany masodpercig mukodik, hanem egy tudomanyos kutatas. Bar itt valoban egesz jol haladnak a kinaiak.
© Palinko2016. 02. 19.. 23:35||#13
jogos a kritika, hirtelen ezt találtam. köszi a kiegészítést