MTI
Megmérték a kígyászkeselyű rúgásának erejét
Saját testtömegének ötszörösével rúg a kígyó fejére egy századmásodperc alatt a kígyászkeselyű - írja brit kutatók eredményeire hivatkozva a BBC.
A tudósok egy Hampshire-i alapítvány tulajdonában lévő kígyászkeselyű, egy Madeleine nevű hím rúgásainak erejét mérték. Az állatot arra képezték ki, hogy közönséget szórakoztatva gumikígyókba rúgjon hosszú lábaival. A kutatók a rúgások erejének megállapításához álcázott erőmérő lemezekre helyezték a vulkanizált műállatokat. A kutatócsoportnak a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint az állati mozgás ilyen szélsőséges példáinak vizsgálata segítheti gyors robotvégtagok vagy művégtagok tervezését.
"Hasonló feladat lehet például baseballt játszani műkézzel, ami nagyon gyors, erős és pontos kézmozgásokat kíván a dobáshoz és ütőkezeléshez" - mondta Monica Daley, a brit Király Állatorvosi Főiskola oktatója. A kígyászkeselyűk Afrika déli részén élnek, mintegy 1,4 méter magasra nőnek, és kígyókkal, gyíkokkal, valamint kisebb emlősökkel táplálkoznak. Hatalmas erejű rúgásaik meglehetősen látványosak Steve Portugal állat fiziológus, a Londoni Egyetem kutatója szerint.
"Elképesztően dinoszauruszszerűek, peckesen lépdelnek a síkságokon, miközben folyamatosan lefelé néznek. Megvárják, amíg egy kígyó bukkan fel előttük, akkor hirtelen átgázolnak rajta és elkezdik rugdosni a fejét" - mondta el. A mérések szerint Madeleine egyetlen rúgásával mintegy 195 Newton erőt fejtett ki, miközben a madár lába átlagosan csupán 15 ezredmásodpercig érintkezett a gumikígyóval. Összehasonlításképpen az emberi szem pislogása mintegy 150 ezredmásodpercig tart.
"Saját testtömegük öt-hatszorosát adják le tizedannyi idő alatt, amíg egy pislogás tart. Mindez eléggé meglepő" - fogalmazott Steve Portugal. Más madárfajok is képesek hasonló erejű csapásokra - például a gyöngybagoly saját súlyának több mint tizennégyszeresével sújt le karmaival - azonban nagyon kevés az olyan, amely a kígyászkeselyűhöz hasonlóan, nagyjából álló helyzetből, egyetlen lábbal rúg ekkora erővel. A kutató hozzátette: a kígyászkeselyűk lába kényszerűségből nőtt szokatlanul hosszúra, ugyanis csupán a másodperc töredéke áll rendelkezésükre, mielőtt a kígyó megfordul, ezért legfeljebb két-három rúgással le kell teríteniük az áldozatot".
A faj jól bevált kígyóellenes ösztöne egyébként problémát is okozott a kutatóknak a mérések során, mivel az első kísérletek egyikén Madeleine észrevette az erőmérő lemezek kábeleit, és azokat kezdte elpusztítani a gumikígyó helyett.
A tudósok egy Hampshire-i alapítvány tulajdonában lévő kígyászkeselyű, egy Madeleine nevű hím rúgásainak erejét mérték. Az állatot arra képezték ki, hogy közönséget szórakoztatva gumikígyókba rúgjon hosszú lábaival. A kutatók a rúgások erejének megállapításához álcázott erőmérő lemezekre helyezték a vulkanizált műállatokat. A kutatócsoportnak a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint az állati mozgás ilyen szélsőséges példáinak vizsgálata segítheti gyors robotvégtagok vagy művégtagok tervezését.
"Hasonló feladat lehet például baseballt játszani műkézzel, ami nagyon gyors, erős és pontos kézmozgásokat kíván a dobáshoz és ütőkezeléshez" - mondta Monica Daley, a brit Király Állatorvosi Főiskola oktatója. A kígyászkeselyűk Afrika déli részén élnek, mintegy 1,4 méter magasra nőnek, és kígyókkal, gyíkokkal, valamint kisebb emlősökkel táplálkoznak. Hatalmas erejű rúgásaik meglehetősen látványosak Steve Portugal állat fiziológus, a Londoni Egyetem kutatója szerint.
"Elképesztően dinoszauruszszerűek, peckesen lépdelnek a síkságokon, miközben folyamatosan lefelé néznek. Megvárják, amíg egy kígyó bukkan fel előttük, akkor hirtelen átgázolnak rajta és elkezdik rugdosni a fejét" - mondta el. A mérések szerint Madeleine egyetlen rúgásával mintegy 195 Newton erőt fejtett ki, miközben a madár lába átlagosan csupán 15 ezredmásodpercig érintkezett a gumikígyóval. Összehasonlításképpen az emberi szem pislogása mintegy 150 ezredmásodpercig tart.
"Saját testtömegük öt-hatszorosát adják le tizedannyi idő alatt, amíg egy pislogás tart. Mindez eléggé meglepő" - fogalmazott Steve Portugal. Más madárfajok is képesek hasonló erejű csapásokra - például a gyöngybagoly saját súlyának több mint tizennégyszeresével sújt le karmaival - azonban nagyon kevés az olyan, amely a kígyászkeselyűhöz hasonlóan, nagyjából álló helyzetből, egyetlen lábbal rúg ekkora erővel. A kutató hozzátette: a kígyászkeselyűk lába kényszerűségből nőtt szokatlanul hosszúra, ugyanis csupán a másodperc töredéke áll rendelkezésükre, mielőtt a kígyó megfordul, ezért legfeljebb két-három rúgással le kell teríteniük az áldozatot".
A faj jól bevált kígyóellenes ösztöne egyébként problémát is okozott a kutatóknak a mérések során, mivel az első kísérletek egyikén Madeleine észrevette az erőmérő lemezek kábeleit, és azokat kezdte elpusztítani a gumikígyó helyett.