MTI
A kéz evolúcióját vizsgálja egy új tanulmány
Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött - vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi "modern emberszerű kéz" részét képezheti.
A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni. Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával.
Az IDEA tudósai a legkorábbi "modern emberszerű kéz" maradványát fedezték fel a tanzániai Olduvai-szorosban: a csont 1,84 millió éves. A kutatók szerint egy meg nem határozott modern megjelenésű emberszabású leszármazott csontja lehetett, amely hasonló a Kelet-Afrikából származó Homo erectushoz és olyan más ősi emberszerűekkel élt együtt, mint a Paranthropus boisei és a Homo habilis. A fellelt kézcsont azonban jobban hasonlított a modern emberére, mint a többieké.
Az olduvai emberféle (OH) ujjperccsontja arra utal, hogy az emberi kéz már az evolúció elején elnyerte mai formáját, és azóta alig változott. A 3,6 centiméter hosszú lelet az egyik kéz kisujjából származik, és azért kiemelkedő a jelentősége, mert a csont egyenes. Akadnak korábbi kézleletek, ám azok ujjai görbültek - tehát alkalmasabbak a fákon zajló életre. "A felfedezés azt mutatja, hogy ez a faj százszázalékosan a földi élethez kötődött" - közölte Manuel Domínguez-Rodrigo, az IDEA szakembere.
Feltételezések szerint a mai ember ősei 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközhasználatot, bár egyes kutatások egészen 3,3 millió évig tolják ki ezt a korszakhatárt. Mindenesetre erre az időszakra a kéznek már alkalmasnak kellett lennie az eszközhasználatra. Erre azonban nagyon nehéz bizonyítékot találni, így aztán a mostani felfedezés ebből a szempontból is jelentőséggel bír. A modern ember kezéhez való hasonlatosság azt a korábbi kutatást erősíti, amely arra az eredményre jutott, hogy a kezeink viszonylag egyszerűek. A fosszíliából ítélve kétmillió éve az emberi kéz egyáltalán nem fejlődött - jelentette ki Domínguez-Rodrigo.
Az egyenes kézcsontok kifejlődése lehetővé tette őseink számára, hogy könnyebben megfogjanak tárgyakat, amiben az is segített, hogy a hüvelykujj szembefordíthatóvá vált a többi ujjal. Az emberi kéz evolúciójának pontosabb megértéséhez a felfedezett kézcsont mellett az ugyan ahhoz a kézhez tartozó további csontokat is meg kellene találniuk a kutatóknak vagy egy több mint kétmillió éves hasonló leletet - mondta Domínguez-Rodrigo.
A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni. Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával.
Az IDEA tudósai a legkorábbi "modern emberszerű kéz" maradványát fedezték fel a tanzániai Olduvai-szorosban: a csont 1,84 millió éves. A kutatók szerint egy meg nem határozott modern megjelenésű emberszabású leszármazott csontja lehetett, amely hasonló a Kelet-Afrikából származó Homo erectushoz és olyan más ősi emberszerűekkel élt együtt, mint a Paranthropus boisei és a Homo habilis. A fellelt kézcsont azonban jobban hasonlított a modern emberére, mint a többieké.
Az olduvai emberféle (OH) ujjperccsontja arra utal, hogy az emberi kéz már az evolúció elején elnyerte mai formáját, és azóta alig változott. A 3,6 centiméter hosszú lelet az egyik kéz kisujjából származik, és azért kiemelkedő a jelentősége, mert a csont egyenes. Akadnak korábbi kézleletek, ám azok ujjai görbültek - tehát alkalmasabbak a fákon zajló életre. "A felfedezés azt mutatja, hogy ez a faj százszázalékosan a földi élethez kötődött" - közölte Manuel Domínguez-Rodrigo, az IDEA szakembere.
Feltételezések szerint a mai ember ősei 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközhasználatot, bár egyes kutatások egészen 3,3 millió évig tolják ki ezt a korszakhatárt. Mindenesetre erre az időszakra a kéznek már alkalmasnak kellett lennie az eszközhasználatra. Erre azonban nagyon nehéz bizonyítékot találni, így aztán a mostani felfedezés ebből a szempontból is jelentőséggel bír. A modern ember kezéhez való hasonlatosság azt a korábbi kutatást erősíti, amely arra az eredményre jutott, hogy a kezeink viszonylag egyszerűek. A fosszíliából ítélve kétmillió éve az emberi kéz egyáltalán nem fejlődött - jelentette ki Domínguez-Rodrigo.
Az egyenes kézcsontok kifejlődése lehetővé tette őseink számára, hogy könnyebben megfogjanak tárgyakat, amiben az is segített, hogy a hüvelykujj szembefordíthatóvá vált a többi ujjal. Az emberi kéz evolúciójának pontosabb megértéséhez a felfedezett kézcsont mellett az ugyan ahhoz a kézhez tartozó további csontokat is meg kellene találniuk a kutatóknak vagy egy több mint kétmillió éves hasonló leletet - mondta Domínguez-Rodrigo.