MTI
Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját
Tetvek segítségével vizsgálják a kórokozók evolúcióját az amerikai Drexel Egyetem kutatói, akik arra keresik a választ, hogy miként képesek állatról emberre átterjedni olyan fertőző betegségek, mint az AIDS vagy az Ebola.
A kutatásokat irányító Jason Weckstein ornitológus a madarakon élősködő rágótetvekkel (Mallophaga) foglalkozik, amelyeknek körülbelül 4000 faja ismert. Közéjük tartoznak például a bunkóscsápú tetvek (Amblycera), amelyek a madarak kültakaróján, gyakran a bőr felszínén élnek és részben a megrágott tollcséve-kezdeményből szivárgó vérrel táplálkoznak, valamint a fonalascsápú tetvek (Ischnocera), amelyek a madarak tollazatában élnek - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az ornitológus meggyőződése szerint a rágótetvek és a gazdaállataik, azaz a madarak segítségével biológiai rendszereket modellezhet. "A madarak élősködőit tanulmányozva többet megtudhatunk a madarakról, mintha csupán őket vizsgálnánk" - vélekedett Jason Weckstein. A tudós a madarak és tetvek kölcsönhatását a fegyverkezési versenyhez hasonlította. Mint mondta, a gazdaszervezet idővel megtanul védekezni az élősködő ellen, a parazita viszont evolúciós léptékben új és új támadási eszközöket fejleszt ki.
A kutató reményei szerint új fajokat is kitenyésztenek, hiszen a tetvek évente tucatszor szaporodnak, és így gyorsan halmozódnak DNS-mutációik. "Az élősködők mozgását, fejlődését tanulmányozva pedig azt is megérthetjük, hogy a kórokozók hogyan képesek, vagy miért nem tudnak gazdaszervezetet váltani" - magyarázta Jason Weckstein.
A kutatásokat irányító Jason Weckstein ornitológus a madarakon élősködő rágótetvekkel (Mallophaga) foglalkozik, amelyeknek körülbelül 4000 faja ismert. Közéjük tartoznak például a bunkóscsápú tetvek (Amblycera), amelyek a madarak kültakaróján, gyakran a bőr felszínén élnek és részben a megrágott tollcséve-kezdeményből szivárgó vérrel táplálkoznak, valamint a fonalascsápú tetvek (Ischnocera), amelyek a madarak tollazatában élnek - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az ornitológus meggyőződése szerint a rágótetvek és a gazdaállataik, azaz a madarak segítségével biológiai rendszereket modellezhet. "A madarak élősködőit tanulmányozva többet megtudhatunk a madarakról, mintha csupán őket vizsgálnánk" - vélekedett Jason Weckstein. A tudós a madarak és tetvek kölcsönhatását a fegyverkezési versenyhez hasonlította. Mint mondta, a gazdaszervezet idővel megtanul védekezni az élősködő ellen, a parazita viszont evolúciós léptékben új és új támadási eszközöket fejleszt ki.
A kutató reményei szerint új fajokat is kitenyésztenek, hiszen a tetvek évente tucatszor szaporodnak, és így gyorsan halmozódnak DNS-mutációik. "Az élősködők mozgását, fejlődését tanulmányozva pedig azt is megérthetjük, hogy a kórokozók hogyan képesek, vagy miért nem tudnak gazdaszervezetet váltani" - magyarázta Jason Weckstein.