MTI
A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta
A csaknem 12 Celsius-fokos éves középhőmérséklettel a tavalyi volt a legmelegebb év Magyarországon 1901 óta - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elemezésében.
A 2014 éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről készített beszámolójából kiderül az is, hogy tavaly felhőszakadás és heves zivatar veszélye miatt adtak ki a legtöbbször első-, illetve másodfokú riasztásokat. Írásuk szerint az éves hőmérsékleti szélsőségeket tekintve nem volt rendkívüli 2014, ezzel együtt a tavalyi év a 11,95 Celsius-fokos középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, 0,2 fokkal megelőzve az eddigi legmelegebb 2007-et is. Érdekességként kiemelték, hogy ezúttal nem a nyári hőség mutatkozik meg a magas éves átlagot tekintve - ugyanis tavaly elmaradtak a hőhullámok, hőségriadók és aszályos időszakok, ezzel 2014 megtörte az elmúlt években megfigyelt, forrósággal jellemezhető nyarak sorát. Ugyanakkor az év többi hónapja szokatlanul melegnek bizonyult.
A meteorológiai szolgálat megjegyezte azt is, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közlése alapján a nemzetközi adatsorok 1850-es kezdete óta a világátlagban is a tavalyi volt a legmelegebb év. A magyar adatsorok 1901-es kezdete óta 2014-hez köthető a 3. legmelegebb tél, a 7. legmelegebb tavasz és az 5. legmelegebb ősz - írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve, hogy bár a hőhullámok és hőségriasztások 2014-ben elmaradtak, a nyár középhőmérséklete még így is magasabbnak volt a sokéves átlagnál. A beszámolóban lévő táblázat szerint 2014-ben június 10-én Budakalászon mérték a legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 fokot. A leghidegebb december 31-én Bátaapátiban volt, ahol mínusz 20,1 fokig hűlt a levegő.
Az OMSZ honlapján olvasható beszámoló szerint tavaly az év 365 napjából 223 napon semmilyen riasztás nem volt. A legtöbbször, 110 nap a legenyhébb citromsárga, vagyis elsőfokú riasztást adták ki. Narancssárga, vagyis másodfokú riasztást 30 napon kellett kiadni valamilyen veszélyes időjárási jelenség miatt. A legmagasabb fokú, piros riasztás csak 2 nap volt. Elsőfokú riasztásokat az esetek több mint kétharmadában a nyári szezonra jellemző jelenségek: a felhőszakadás és a heves zivatarok teszik ki. Ezen belül szembetűnő a felhőszakadásra kiadott jelzések igen magas aránya (44 százalék). A téli időjárási jelenségekre (hófúvás, ónos eső) kiadott riasztások aránya a 2013-as (25 százalékos) "kiugró értékhez képest" több mint 10 százalékkal kevesebb. A szélre miatt kiadott citrom riasztások aránya 2014-ben 20 százalék alatt maradt.
Országos viszonylatban a narancs riasztások felét a heves zivatarok és a felhőszakadás miatt kiadott veszélyjelzések tették ki. A narancsriasztások 25-25 százalékát - a 2 centiméter átmérőjű jégdarabok, 90 kilométer/óránál erősebb széllökésekkel kísért - heves zivatarok és a felhőszakadás (lokálisan több mint 50 milliméternyi csapadék miatt) veszélye miatt adták ki. A téli félévre jellemző időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások (ónos eső, hófúvás) az összes riasztás összességében több mint negyedét (28 százalékát) tették ki. Piros riasztás tavaly - 2013-hoz hasonlóan - csak a téli félévben volt érvényben az ónos eső miatt. Kitértek arra is, hogy 1901 óta 2014 a 9. legcsapadékosabb év volt Magyarországon. Az éves átlagos csapadékösszeg 739,8 milliméter volt, mely 30 százalékkal magasabb az 1971-2000-es átlagnál.
A legtöbb másodfokú figyelmeztetést (összesen hatot) szeptemberben adták ki. A nagy mennyiségű csapadék (eső, hó) veszélye miatt a legmagasabb szintű piros figyelmeztetést egyszer sem rendelte el a meteorológiai szolgálat. Az egész napra kiadott havazásra, illetve nagy mennyiségű esőre vonatkozó figyelmeztetések tekintetében 2014-ben 326 napon nem volt nagy mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetés. Eső miatt 34-szer, míg havazás okán 5-ször volt kint a citrom fokozatú figyelmeztetés. Ugyanakkor a beszámolóban kiemelték, hogy jó néhány hónapban (például februárban, májusban, szeptemberben, októberben) a 30 éves átlaghoz képest másfélszeres csapadék hullott, míg szeptemberben a havi átlag kétszeresét is meghaladta a csapadékösszeg.
Tavaly 264 nap nem volt érvényben "speciális" figyelmeztetés. A fennmaradó időszakban – az elmúlt évekhez hasonlóan – a legtöbbször (66 esetben) tartós, sűrű ködre került ki figyelmeztetés. A második helyre a hőhullámra kiadott (első-, és másodfokú) jelzések kerültek több mint 20 százalékkal. Extrém hidegre vonatkozóan tavaly csak elsőfokú figyelmeztetés volt érvényben - olvasható a meteorológiai szolgálat beszámolójában.
A 2014 éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről készített beszámolójából kiderül az is, hogy tavaly felhőszakadás és heves zivatar veszélye miatt adtak ki a legtöbbször első-, illetve másodfokú riasztásokat. Írásuk szerint az éves hőmérsékleti szélsőségeket tekintve nem volt rendkívüli 2014, ezzel együtt a tavalyi év a 11,95 Celsius-fokos középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a legmelegebbnek bizonyult, 0,2 fokkal megelőzve az eddigi legmelegebb 2007-et is. Érdekességként kiemelték, hogy ezúttal nem a nyári hőség mutatkozik meg a magas éves átlagot tekintve - ugyanis tavaly elmaradtak a hőhullámok, hőségriadók és aszályos időszakok, ezzel 2014 megtörte az elmúlt években megfigyelt, forrósággal jellemezhető nyarak sorát. Ugyanakkor az év többi hónapja szokatlanul melegnek bizonyult.
A meteorológiai szolgálat megjegyezte azt is, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közlése alapján a nemzetközi adatsorok 1850-es kezdete óta a világátlagban is a tavalyi volt a legmelegebb év. A magyar adatsorok 1901-es kezdete óta 2014-hez köthető a 3. legmelegebb tél, a 7. legmelegebb tavasz és az 5. legmelegebb ősz - írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve, hogy bár a hőhullámok és hőségriasztások 2014-ben elmaradtak, a nyár középhőmérséklete még így is magasabbnak volt a sokéves átlagnál. A beszámolóban lévő táblázat szerint 2014-ben június 10-én Budakalászon mérték a legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 fokot. A leghidegebb december 31-én Bátaapátiban volt, ahol mínusz 20,1 fokig hűlt a levegő.
Az OMSZ honlapján olvasható beszámoló szerint tavaly az év 365 napjából 223 napon semmilyen riasztás nem volt. A legtöbbször, 110 nap a legenyhébb citromsárga, vagyis elsőfokú riasztást adták ki. Narancssárga, vagyis másodfokú riasztást 30 napon kellett kiadni valamilyen veszélyes időjárási jelenség miatt. A legmagasabb fokú, piros riasztás csak 2 nap volt. Elsőfokú riasztásokat az esetek több mint kétharmadában a nyári szezonra jellemző jelenségek: a felhőszakadás és a heves zivatarok teszik ki. Ezen belül szembetűnő a felhőszakadásra kiadott jelzések igen magas aránya (44 százalék). A téli időjárási jelenségekre (hófúvás, ónos eső) kiadott riasztások aránya a 2013-as (25 százalékos) "kiugró értékhez képest" több mint 10 százalékkal kevesebb. A szélre miatt kiadott citrom riasztások aránya 2014-ben 20 százalék alatt maradt.
Országos viszonylatban a narancs riasztások felét a heves zivatarok és a felhőszakadás miatt kiadott veszélyjelzések tették ki. A narancsriasztások 25-25 százalékát - a 2 centiméter átmérőjű jégdarabok, 90 kilométer/óránál erősebb széllökésekkel kísért - heves zivatarok és a felhőszakadás (lokálisan több mint 50 milliméternyi csapadék miatt) veszélye miatt adták ki. A téli félévre jellemző időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások (ónos eső, hófúvás) az összes riasztás összességében több mint negyedét (28 százalékát) tették ki. Piros riasztás tavaly - 2013-hoz hasonlóan - csak a téli félévben volt érvényben az ónos eső miatt. Kitértek arra is, hogy 1901 óta 2014 a 9. legcsapadékosabb év volt Magyarországon. Az éves átlagos csapadékösszeg 739,8 milliméter volt, mely 30 százalékkal magasabb az 1971-2000-es átlagnál.
A legtöbb másodfokú figyelmeztetést (összesen hatot) szeptemberben adták ki. A nagy mennyiségű csapadék (eső, hó) veszélye miatt a legmagasabb szintű piros figyelmeztetést egyszer sem rendelte el a meteorológiai szolgálat. Az egész napra kiadott havazásra, illetve nagy mennyiségű esőre vonatkozó figyelmeztetések tekintetében 2014-ben 326 napon nem volt nagy mennyiségű csapadékra vonatkozó figyelmeztetés. Eső miatt 34-szer, míg havazás okán 5-ször volt kint a citrom fokozatú figyelmeztetés. Ugyanakkor a beszámolóban kiemelték, hogy jó néhány hónapban (például februárban, májusban, szeptemberben, októberben) a 30 éves átlaghoz képest másfélszeres csapadék hullott, míg szeptemberben a havi átlag kétszeresét is meghaladta a csapadékösszeg.
Tavaly 264 nap nem volt érvényben "speciális" figyelmeztetés. A fennmaradó időszakban – az elmúlt évekhez hasonlóan – a legtöbbször (66 esetben) tartós, sűrű ködre került ki figyelmeztetés. A második helyre a hőhullámra kiadott (első-, és másodfokú) jelzések kerültek több mint 20 százalékkal. Extrém hidegre vonatkozóan tavaly csak elsőfokú figyelmeztetés volt érvényben - olvasható a meteorológiai szolgálat beszámolójában.