Gyurkity Péter
2018-ban indul újra az orosz űrturista-program
Hosszú szünet után, az anyagi haszon reményében indítják újra a programot 2018-tól.
Az űrkutatás mellett az utóbbi másfél évtizedben egyre komolyabb hangsúllyal volt jelen a turizmus kérdése is, amelyet mind az orosz, mind pedig az amerikai fél igyekezett a saját céljaira felhasználni. A trendben azonban több évig tartó törés következett be, amelyet most szüntetnének meg.
Míg a tengerentúlon egyre több magáncég igyekszik megfelelő alternatívát kínálni a NASA és a főbb szerződéses partnerek hagyományos, nagy rakétáival és űreszközeivel szemben, addig az orosz fél továbbra is a bevált, bejáratott Szojuz kapszulákra támaszkodik, annál is inkább, mert az űrsiklók nyugdíjazását követően ez maradt az egyetlen mód a nemzetközi űrállomás kiszolgálására. Az oroszok korábban, már 2001-ben elindították az űrturista-programot, amely nyilván elsősorban a szűkös anyagi helyzetet volt hivatott javítani, ez azonban 2009-től szünetelt, mivel minden meglévő helyet profi űrhajósok szállítására kellett felhasználni – ez egyébként személyenként 76 millió dollárba kerül, amibe a szükséges felkészítés is beleértendő.
Az Energiya cég a napokban jelezte, hogy 2018-tól újraindul az űrturista-program, így a gazdag üzletemberek, hírességek és egyéb személyek – a megfelelő pénzösszeg biztosítása esetén – maguk is részt vehetnek egy-egy úton, mégpedig a két asztronauta mellett felszabaduló harmadik ülésen. Ezt jelenleg a NASA használja, ám a két fél között 2017-ben lejár a szerződés, az amerikaiak pedig már most gőzerővel dolgoznak az újgenerációs megoldásokon, legyen szó az SLS-Orion párosról, vagy a SpaceX saját fejlesztéseiről. Igaz, néhány kivételre most is akad példa, így a brit Sarah Brightman például szeptember elején indul majd útnak az ISS-re, valóra váltva régi álmát.
A Roszkozmosz természetesen ezúttal is anyagi helyzetén igyekszik javítani, hiszen számukra éves szinten (az ESA-hoz hasonlóan) csak az amerikai források alig egyharmada áll rendelkezésre.
Az űrkutatás mellett az utóbbi másfél évtizedben egyre komolyabb hangsúllyal volt jelen a turizmus kérdése is, amelyet mind az orosz, mind pedig az amerikai fél igyekezett a saját céljaira felhasználni. A trendben azonban több évig tartó törés következett be, amelyet most szüntetnének meg.
Míg a tengerentúlon egyre több magáncég igyekszik megfelelő alternatívát kínálni a NASA és a főbb szerződéses partnerek hagyományos, nagy rakétáival és űreszközeivel szemben, addig az orosz fél továbbra is a bevált, bejáratott Szojuz kapszulákra támaszkodik, annál is inkább, mert az űrsiklók nyugdíjazását követően ez maradt az egyetlen mód a nemzetközi űrállomás kiszolgálására. Az oroszok korábban, már 2001-ben elindították az űrturista-programot, amely nyilván elsősorban a szűkös anyagi helyzetet volt hivatott javítani, ez azonban 2009-től szünetelt, mivel minden meglévő helyet profi űrhajósok szállítására kellett felhasználni – ez egyébként személyenként 76 millió dollárba kerül, amibe a szükséges felkészítés is beleértendő.
Az Energiya cég a napokban jelezte, hogy 2018-tól újraindul az űrturista-program, így a gazdag üzletemberek, hírességek és egyéb személyek – a megfelelő pénzösszeg biztosítása esetén – maguk is részt vehetnek egy-egy úton, mégpedig a két asztronauta mellett felszabaduló harmadik ülésen. Ezt jelenleg a NASA használja, ám a két fél között 2017-ben lejár a szerződés, az amerikaiak pedig már most gőzerővel dolgoznak az újgenerációs megoldásokon, legyen szó az SLS-Orion párosról, vagy a SpaceX saját fejlesztéseiről. Igaz, néhány kivételre most is akad példa, így a brit Sarah Brightman például szeptember elején indul majd útnak az ISS-re, valóra váltva régi álmát.
A Roszkozmosz természetesen ezúttal is anyagi helyzetén igyekszik javítani, hiszen számukra éves szinten (az ESA-hoz hasonlóan) csak az amerikai források alig egyharmada áll rendelkezésre.