MTI
A klímaváltozás miatt aggasztó a császárpingvin faj jövője
Aggasztó képet fest a császárpingvinek ősi populációjának, az óriásalkának (Pinguinus impennis) a vizsgálata a ma élő legnagyobb pingvinfaj jövőbeli kilátásairól - figyelmeztetnek a kutatók a Global Change Biology című folyóiratban közölt tanulmányukban.
Kutatók először vizsgálták azt, hogy az éghajlati változások miként érintették a császárpingvineket az elmúlt 30 ezer évben, az ausztrál, brit és amerikai szakemberekből álló csoport tanulmányozta a madarak ősi és modern populációjának genetikai diverzitását is. Az elhullott pingvinek teteme megfagyott és olyan lassan bomlott le, hogy a szakemberek 600 évvel ezelőtt elpusztult példányoktól tudtak DNS-mintákat venni.
A kutatók szerint a legutóbbi jégkorszak idején a császárpingvin-populáció a jelenleginek nagyjából hetede volt. Mindössze három kolónia élte túl a korszakot, míg jelenleg majdnem 50 kolónia él és virul az Antarktiszon. A legutóbbi jégkorszak idején a hőmérséklet átlagosan nagyjából 15 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a mainál. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium Antarktisz-részlegén (AAD) dolgozó Barbara Wienecke szerint a császárpingvinek jól alkalmazkodnak a hideghez, ám még ők is nehezen vészelték át a legutóbbi jégkorszakot. Az Antarktisz bizonyos pontjai még számukra is túl hidegek voltak - olvasható az ABC hírportálon.
A szakemberek szerint mivel a pingvinek rá vannak szorulva a tengeri jégre, ezért érzékenyek a klímaváltozásra. "Mivel annak idején nagyjából kétszer akkora volt a tengeri jég kiterjedése, mint most, a pingvinek csupán néhány helyen tudtak költeni az Antarktisz térségében" - magyarázta a kutatásban részt vevő Jane Younger. A szakember közölte, valószínűleg túl nagy lehetett a távolság a pingvinek táplálkozási helyéül szolgáló nyílt víz és az állatok költőhelyeként szolgáló stabil tengeri jég között. "Az a három populáció, amely túlélte, valószínűleg az óceán azon területeinél költött, amelyektől a szelek és az áramlatok távol tartották a tengeri jeget" - tette hozzá.
Wienecke hangoztatta, az elmúlt 5-6 ezer évben a pingvinek számára viszonylag kedvezően alakultak a feltételek az Antarktiszon, és a populációjuk gyarapodott. A költéshez szükséges sík felszínű területet jelenleg biztosítja számukra a tengeri jég. Younger elmondta, néhány szakértő aggódik az állatok jövője miatt. "A császárpingvinek eléggé érzékenyek a klímaváltozásra. Ha a tengeri jég kiterjedése változik, az komoly problémát jelenthet számukra" - fogalmazott. A szakember szerint a melegedő éghajlat miatt a császárpingvineknek valószínűleg számos kihívással kell szembenézniük a jövőben.
Kutatók először vizsgálták azt, hogy az éghajlati változások miként érintették a császárpingvineket az elmúlt 30 ezer évben, az ausztrál, brit és amerikai szakemberekből álló csoport tanulmányozta a madarak ősi és modern populációjának genetikai diverzitását is. Az elhullott pingvinek teteme megfagyott és olyan lassan bomlott le, hogy a szakemberek 600 évvel ezelőtt elpusztult példányoktól tudtak DNS-mintákat venni.
A kutatók szerint a legutóbbi jégkorszak idején a császárpingvin-populáció a jelenleginek nagyjából hetede volt. Mindössze három kolónia élte túl a korszakot, míg jelenleg majdnem 50 kolónia él és virul az Antarktiszon. A legutóbbi jégkorszak idején a hőmérséklet átlagosan nagyjából 15 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a mainál. Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium Antarktisz-részlegén (AAD) dolgozó Barbara Wienecke szerint a császárpingvinek jól alkalmazkodnak a hideghez, ám még ők is nehezen vészelték át a legutóbbi jégkorszakot. Az Antarktisz bizonyos pontjai még számukra is túl hidegek voltak - olvasható az ABC hírportálon.
A szakemberek szerint mivel a pingvinek rá vannak szorulva a tengeri jégre, ezért érzékenyek a klímaváltozásra. "Mivel annak idején nagyjából kétszer akkora volt a tengeri jég kiterjedése, mint most, a pingvinek csupán néhány helyen tudtak költeni az Antarktisz térségében" - magyarázta a kutatásban részt vevő Jane Younger. A szakember közölte, valószínűleg túl nagy lehetett a távolság a pingvinek táplálkozási helyéül szolgáló nyílt víz és az állatok költőhelyeként szolgáló stabil tengeri jég között. "Az a három populáció, amely túlélte, valószínűleg az óceán azon területeinél költött, amelyektől a szelek és az áramlatok távol tartották a tengeri jeget" - tette hozzá.
Wienecke hangoztatta, az elmúlt 5-6 ezer évben a pingvinek számára viszonylag kedvezően alakultak a feltételek az Antarktiszon, és a populációjuk gyarapodott. A költéshez szükséges sík felszínű területet jelenleg biztosítja számukra a tengeri jég. Younger elmondta, néhány szakértő aggódik az állatok jövője miatt. "A császárpingvinek eléggé érzékenyek a klímaváltozásra. Ha a tengeri jég kiterjedése változik, az komoly problémát jelenthet számukra" - fogalmazott. A szakember szerint a melegedő éghajlat miatt a császárpingvineknek valószínűleg számos kihívással kell szembenézniük a jövőben.