SG.hu·
Újabb kráterekre bukkantak Szibériában
Tucatnyi új kráter került elő a lakatlan tájakon, a szakértők több eltérő magyarázatot kínálnak.
Még tavaly nyáron bukkant fel az interneten egy érdekes videó, amelyen egy méretes krátert vehettünk közelebbről is szemügyre. Az Északnyugat-Szibériában talált mélyedést most tucatnyi másik követte, amelyek hasonló körülmények között jöhettek létre – a kutatók nem tartják valószínűnek a becsapódást, illetve a földönkívüli invázió lehetőségét.
A Kara-tengerbe nyúló Jamal-félszigeten ismét rábukkantak egy hatalmas kráterre, amelyet nagyjából 20 másik, jóval kisebb társa vesz körül. A rénszarvascsordákat kísérő emberek által felfedezett mélyedések hasonlítanak a tavaly ismertté vált elődjükre, ahhoz hasonlóan szintén lakatlan területen, az állandó jég fogságában, nagy valószínűséggel annak (is) köszönhetően jöttek létre. A szakemberek többsége ugyanis úgy véli, hogy itt a metángáz felszabadulásáról van szó, amely a jég alatt található szerves anyagok bomlása révén keletkezik, majd pedig a felmelegedés következtében szinte előrobban, kialakítva ezeket a krátereket.
Ezzel az elmélettel nem mindenki ért egyet, mások szerint inkább a jéggé fagyó víz játszik főszerepet a jelenségben, ahogy a talaj alatt megfagyó víz lassan, fokozatosan helyet szorít magának. Ezáltal előbb egy kisebb bucka alakul ki, a melegebbre forduló időjárás következtében azonban a jég egy része elolvad, a korábban felfelé nyomott földréteg pedig visszasüpped annak helyére, kialakítva a mélyedéseket. A gond csak az, hogy ez a teória nem magyarázza a kutatók által tavaly mért magas metánszintet, vagyis könnyen lehet, hogy valóban a kiszabaduló gáz hozza létre a krátereket, vagy legalábbis azok jó részét.
A most felfedezett krátereket szintén a helyszínen szeretnék tanulmányozni, az utazás megszervezése azonban az ottani viszonyok miatt némi időt vesz igénybe.
Még tavaly nyáron bukkant fel az interneten egy érdekes videó, amelyen egy méretes krátert vehettünk közelebbről is szemügyre. Az Északnyugat-Szibériában talált mélyedést most tucatnyi másik követte, amelyek hasonló körülmények között jöhettek létre – a kutatók nem tartják valószínűnek a becsapódást, illetve a földönkívüli invázió lehetőségét.
A Kara-tengerbe nyúló Jamal-félszigeten ismét rábukkantak egy hatalmas kráterre, amelyet nagyjából 20 másik, jóval kisebb társa vesz körül. A rénszarvascsordákat kísérő emberek által felfedezett mélyedések hasonlítanak a tavaly ismertté vált elődjükre, ahhoz hasonlóan szintén lakatlan területen, az állandó jég fogságában, nagy valószínűséggel annak (is) köszönhetően jöttek létre. A szakemberek többsége ugyanis úgy véli, hogy itt a metángáz felszabadulásáról van szó, amely a jég alatt található szerves anyagok bomlása révén keletkezik, majd pedig a felmelegedés következtében szinte előrobban, kialakítva ezeket a krátereket.
Ezzel az elmélettel nem mindenki ért egyet, mások szerint inkább a jéggé fagyó víz játszik főszerepet a jelenségben, ahogy a talaj alatt megfagyó víz lassan, fokozatosan helyet szorít magának. Ezáltal előbb egy kisebb bucka alakul ki, a melegebbre forduló időjárás következtében azonban a jég egy része elolvad, a korábban felfelé nyomott földréteg pedig visszasüpped annak helyére, kialakítva a mélyedéseket. A gond csak az, hogy ez a teória nem magyarázza a kutatók által tavaly mért magas metánszintet, vagyis könnyen lehet, hogy valóban a kiszabaduló gáz hozza létre a krátereket, vagy legalábbis azok jó részét.
A most felfedezett krátereket szintén a helyszínen szeretnék tanulmányozni, az utazás megszervezése azonban az ottani viszonyok miatt némi időt vesz igénybe.