MTI
A vadvilágra is súlyos csapást jelentett a Szovjetunió összeomlása
A régió vadvilágára is súlyos csapást jelentett a Szovjetunió összeomlását követő társadalmi-gazdasági megrázkódtatás egy új tanulmány szerint.
"Megállapítottuk, hogy az 1990-es évek elején, vagyis közvetlenül a Szovjetunió összeomlását követően Oroszország területének túlnyomó részén egyidejűleg csökkent a vaddisznó, a barna medve, és a jávorszarvas állomány" - mondta az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen dolgozó Eugenia Bragina, a Conservation Biology című folyóiratban közölt tanulmány társszerzője.
"Ez a három faj nagyban különbözik egymástól és az élőhely tekintetében is eltérő igényekkel bír" - tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy a populációcsökkenések nem egy bizonyos élőhely elpusztításának az eredményei voltak. Bragina szerint a régió egészét sújtó társadalmi-gazdasági változások következményeit minden faj másként érezte meg a bőrén. A vaddisznók feltehetőleg a táplálékukként szolgált termények eltűnése révén - magyarázta a szakember.
A kutatók Oroszország nyolc nagytestű emlősének populációit vizsgálták az 1981 és 2000 közötti időszakban. "Érdekes, hogy mindössze egyetlen faj esetében tapasztaltunk növekedést, ez pedig a szürke farkas volt" - idézte Braginát a BBC News honlapja. A szakember szerint a Szovjetunióban ellenőrzés alatt tartották a szürke farkas populációt: különböző eszközökkel ösztönözték a vadászatukat, ám az összeomlást követően az embereknek egyéb dolgok miatt kellett aggódniuk.
A kutatók úgy vélik, hogy a megnövekedett farkas populáció - 150 százalékos volt a növekedés a Szovjetunió összeomlását követő évtizedben -, valószínűleg közrejátszott a jávorszarvas-állomány csökkenésében. Eredményeik alapján a kutatók arra jutottak, hogy az 1990-es években bekövetkezett populációhanyatlások okai közé sorolható valószínűleg az orvvadászat és a vadvédelmi intézkedések eltűnése is.
Az egy évtizeddel későbbi adatok azonban már pozitív képet mutatnak. "Most azt látjuk, hogy az oroszországi vaddisznó populáció nagyobb, mint 1991-ben volt" - mondta Bragina. Hozzátette: "ez egy nagyon alkalmazkodó faj, szóval néhány év elteltével új táplálékforrásokat talált, valahogy sikerült túlélnie és most remekül el van". Az európai őz és a barna medve szintén a talpra állás jeleit mutatja.
Bragina szerint a tanulmány jól rávilágít arra, hogy egy nemzet társadalmi-gazdasági infrastruktúráját érő hirtelen sokk, valószínűleg az ország vadvilágára is hatással van. "Természetesen amikor a szegénység hirtelen elhatalmasodik, ahogy az Oroszországban is történt az 1990-es években, akkor az embereknek nincs erejük ahhoz, hogy a vadvilág gondozására fordítsák a figyelmüket" - jegyezte meg a szakember. "Azt hiszem ez az a pillanat, amikor a nemzetközi környezetvédelmi csoportoknak kellene közbelépniük. Máskülönben könnyen a szemtanúi lehetünk annak, ahogy fontos fajok válságos helyzetbe kerülnek".
"Megállapítottuk, hogy az 1990-es évek elején, vagyis közvetlenül a Szovjetunió összeomlását követően Oroszország területének túlnyomó részén egyidejűleg csökkent a vaddisznó, a barna medve, és a jávorszarvas állomány" - mondta az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen dolgozó Eugenia Bragina, a Conservation Biology című folyóiratban közölt tanulmány társszerzője.
"Ez a három faj nagyban különbözik egymástól és az élőhely tekintetében is eltérő igényekkel bír" - tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy a populációcsökkenések nem egy bizonyos élőhely elpusztításának az eredményei voltak. Bragina szerint a régió egészét sújtó társadalmi-gazdasági változások következményeit minden faj másként érezte meg a bőrén. A vaddisznók feltehetőleg a táplálékukként szolgált termények eltűnése révén - magyarázta a szakember.
A kutatók Oroszország nyolc nagytestű emlősének populációit vizsgálták az 1981 és 2000 közötti időszakban. "Érdekes, hogy mindössze egyetlen faj esetében tapasztaltunk növekedést, ez pedig a szürke farkas volt" - idézte Braginát a BBC News honlapja. A szakember szerint a Szovjetunióban ellenőrzés alatt tartották a szürke farkas populációt: különböző eszközökkel ösztönözték a vadászatukat, ám az összeomlást követően az embereknek egyéb dolgok miatt kellett aggódniuk.
A kutatók úgy vélik, hogy a megnövekedett farkas populáció - 150 százalékos volt a növekedés a Szovjetunió összeomlását követő évtizedben -, valószínűleg közrejátszott a jávorszarvas-állomány csökkenésében. Eredményeik alapján a kutatók arra jutottak, hogy az 1990-es években bekövetkezett populációhanyatlások okai közé sorolható valószínűleg az orvvadászat és a vadvédelmi intézkedések eltűnése is.
Az egy évtizeddel későbbi adatok azonban már pozitív képet mutatnak. "Most azt látjuk, hogy az oroszországi vaddisznó populáció nagyobb, mint 1991-ben volt" - mondta Bragina. Hozzátette: "ez egy nagyon alkalmazkodó faj, szóval néhány év elteltével új táplálékforrásokat talált, valahogy sikerült túlélnie és most remekül el van". Az európai őz és a barna medve szintén a talpra állás jeleit mutatja.
Bragina szerint a tanulmány jól rávilágít arra, hogy egy nemzet társadalmi-gazdasági infrastruktúráját érő hirtelen sokk, valószínűleg az ország vadvilágára is hatással van. "Természetesen amikor a szegénység hirtelen elhatalmasodik, ahogy az Oroszországban is történt az 1990-es években, akkor az embereknek nincs erejük ahhoz, hogy a vadvilág gondozására fordítsák a figyelmüket" - jegyezte meg a szakember. "Azt hiszem ez az a pillanat, amikor a nemzetközi környezetvédelmi csoportoknak kellene közbelépniük. Máskülönben könnyen a szemtanúi lehetünk annak, ahogy fontos fajok válságos helyzetbe kerülnek".