SG.hu·
Idén megcáfolhatjuk az általános relativitáselméletet
Új eszközökkel és a meglévők frissítésével folytatódnak az univerzum megértése iránti erőfeszítések.
A klasszikus fizika alaptételeit a huszadik század elején ingatták meg azon új megfigyelések és elméletek, amelyek sok tekintetben megalapozták a huszadik század érdekes és az emberek mindennapjait felforgató fejlesztéseit. A kvantummechanika és az általános relativitáselmélet azonban számos kérdést hagyott megválaszolatlanul, amelyek igazolásra, válaszra vártak (és várnak a mai napig). Idén megcáfolhatják Einstein munkáját, de akár közelebb is hozhatják egymáshoz a két elméletet.
A fizikusok számára a 2015-ös év egyik legfontosabb fejleménye az Európai Űrügynökség Lisa Pathfinder nevű űrszondájának fellövése és pályára állítása lesz. Ez az új eszköz a Földtől mintegy 1,5 millió km-re, a Lagrange-pont 1 körül keringve, mintegy 6 hónapon keresztül igyekszik majd megmérni az Einstein által (a fekete lyukak mellett) megjósolt gravitációs hullámokat, amelyek a téridőn keresztül vízhullámok mintájára mozognak. Amennyiben a küldetés sikerrel jár, nemcsak az általános relativitáselmélet megértésében, de a távoli kozmikus események észlelésében is előrelépést érnénk el – erre azonban az űrben van szükség, mivel a Föld saját gravitációja módosítaná a felszínen elvégzett mérések eredményét.
A szondában két teljesen azonos 46 milliméteres arany-platina csomag van, ezek tömegének mérésével remélik megtalálni a gravitációs hullámokat
Ezzel egy időben két meglévő eszközcsoport frissítését végzik el az erre kijelölt nemzetközi csapatok. Ezen projektek egyike az Advanced Virgo , amely a Virgo interferométer esetében növelné a megfigyelt galaxisok számát és három nagyságrenddel javítaná az érzékelési rátát, már ami a felrobbant csillagok által keltett gravitációs hullámok maradványait illeti. Az év végére befejeződhet a munka, ennek révén pedig folytatódhat a megfigyelés, továbbra is összehangolva azt az Advanced LIGO detektorokkal, amelyek idén szintén hasonló újratatarozáson esnek majd át. Egy másik tesztben a PSR J0337+1715 nevű hármas csillagrendszer mozgását figyelik meg, igazolva avagy cáfolva Einstein állítását, miszerint a gravitáció minden anyagra ugyanúgy hat.
A kapott eredményektől függ, hogy a sötét energia és sötét anyag létezése, netán a gravitáció teljes újraértelmezése mellett felszólaló tudósok gyűjtenek-e újabb erőt. Lökést adhatnak azonban az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítésén fáradozó csoportok is, amelyek eddig hasztalan próbálkoztak a teljes univerzumot megmagyarázó egységes elmélet kidolgozásával.
A klasszikus fizika alaptételeit a huszadik század elején ingatták meg azon új megfigyelések és elméletek, amelyek sok tekintetben megalapozták a huszadik század érdekes és az emberek mindennapjait felforgató fejlesztéseit. A kvantummechanika és az általános relativitáselmélet azonban számos kérdést hagyott megválaszolatlanul, amelyek igazolásra, válaszra vártak (és várnak a mai napig). Idén megcáfolhatják Einstein munkáját, de akár közelebb is hozhatják egymáshoz a két elméletet.
A fizikusok számára a 2015-ös év egyik legfontosabb fejleménye az Európai Űrügynökség Lisa Pathfinder nevű űrszondájának fellövése és pályára állítása lesz. Ez az új eszköz a Földtől mintegy 1,5 millió km-re, a Lagrange-pont 1 körül keringve, mintegy 6 hónapon keresztül igyekszik majd megmérni az Einstein által (a fekete lyukak mellett) megjósolt gravitációs hullámokat, amelyek a téridőn keresztül vízhullámok mintájára mozognak. Amennyiben a küldetés sikerrel jár, nemcsak az általános relativitáselmélet megértésében, de a távoli kozmikus események észlelésében is előrelépést érnénk el – erre azonban az űrben van szükség, mivel a Föld saját gravitációja módosítaná a felszínen elvégzett mérések eredményét.
A szondában két teljesen azonos 46 milliméteres arany-platina csomag van, ezek tömegének mérésével remélik megtalálni a gravitációs hullámokat
Ezzel egy időben két meglévő eszközcsoport frissítését végzik el az erre kijelölt nemzetközi csapatok. Ezen projektek egyike az Advanced Virgo , amely a Virgo interferométer esetében növelné a megfigyelt galaxisok számát és három nagyságrenddel javítaná az érzékelési rátát, már ami a felrobbant csillagok által keltett gravitációs hullámok maradványait illeti. Az év végére befejeződhet a munka, ennek révén pedig folytatódhat a megfigyelés, továbbra is összehangolva azt az Advanced LIGO detektorokkal, amelyek idén szintén hasonló újratatarozáson esnek majd át. Egy másik tesztben a PSR J0337+1715 nevű hármas csillagrendszer mozgását figyelik meg, igazolva avagy cáfolva Einstein állítását, miszerint a gravitáció minden anyagra ugyanúgy hat.
A kapott eredményektől függ, hogy a sötét energia és sötét anyag létezése, netán a gravitáció teljes újraértelmezése mellett felszólaló tudósok gyűjtenek-e újabb erőt. Lökést adhatnak azonban az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítésén fáradozó csoportok is, amelyek eddig hasztalan próbálkoztak a teljes univerzumot megmagyarázó egységes elmélet kidolgozásával.