MTI
Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása
Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása, azt követően újra gyors hőmérsékletemelkedésre lehet számítani - állítja egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.
Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő széndioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Több mint tucatnyi tudományos teória született már a jelenség magyarázatára. A jelenség hátterében a legújabb elmélet szerint az Atlanti-óceán harmincéves természetes ciklusa állhat. Az óceán egy lassan mozgó áramlata még tíz évig hőt von magával a tengermélyre, amikor azonban véget ér a ciklus mostani szakasza, újabb gyors felmelegedés kezdődhet - ismertette a Washingtoni Egyetem professzora, Ka-Kit Tung által vezetett kutatócsoport tanulmányát a BBC News.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai alapján 1998 és 2012 között az átlagos globális hőmérséklet 0,05 Celsius fokkal nőtt évtizedenként. Ez a szám jóval alatta maradt az 1951 és 2012 közötti évtizedenkénti átlagos 0,12 Celsius fokos emelkedésnek. Tung professzor kutatócsoportja azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy egy harminc évenként változó áramlat felváltva melegíti és hűti a világot azzal, hogy nagy mennyiségű hőt vezet a víz mélyére. Tanulmányukhoz az óceánok megfigyelésére használt Argo-hálózat szondáinak adatait használták fel, amelyek akár kétezer méteres mélységben is végeznek méréseket.
A tudósok szerint már 1945 és 1975 között is kimutatható egy olyan szakasz, amelynek során az áramlat a hőt az óceán mélyére húzta magával. 1976-tól azonban a ciklus új szakaszba lépett, az áramlat így hozzájárult a Föld gyors melegedéséhez, mivel több hő maradt az óceán felszínén. A szakemberek közt konszenzus van arról, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-óceán 700 méteres mélység alatt hőt tárol - vélekedett Tung.
Az új elmélet szerint a jelenségben kulcsszerepet játszik az óceán sótartalma. Az Atlanti-óceán áramlatai ugyanis a trópusok felől indulnak, ahol a párolgás miatt magasabb a víz sótartalma. A magas sótartalmú víz könnyebben süllyed és több hőt húz le magával. A sós víz azonban elegendő sarkvidéki jeget olvaszt meg ahhoz, hogy csökkenjen a víz sótartalma, ami lelassítja az áramlást és a hőt a felszín közelében tartja.
2006 előtt az Atlanti-óceán sótartalma növekedett, amiből arra lehetett következtetni, hogy az áramlat felgyorsult. 2006-ot követően a sótartalom csökkeni kezdett, de a koncentráció még így is a hosszú távú átlag felett maradt. "Amint a só aránya a vízben a hosszú távú átlag alá csökken, elkezdődik a gyors felmelegedési szakasz" - vetítette előre Tung. A tudós a kutatáshoz a közép-angliai hőmérsékleti feljegyzéseket is felhasználta, amelyek 350 évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat. Tung szerint ezek is a hetvenéves melegedési és lehűlési ciklust bizonyítják.
"Még tíz évünk lehet vagy kevesebb, hiszen a globális felmelegedés hatására több jég olvad el, de történelmileg a ciklus közepén járunk" - magyarázta Tung. Amikor a ciklus a következő szakaszba lép, a melegedés sokkal gyorsabb lesz, ráadásul eleve magasabb hőmérsékletről indul, így a következmények is súlyosabbak lesznek - jósolta a tudós.
Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő széndioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Több mint tucatnyi tudományos teória született már a jelenség magyarázatára. A jelenség hátterében a legújabb elmélet szerint az Atlanti-óceán harmincéves természetes ciklusa állhat. Az óceán egy lassan mozgó áramlata még tíz évig hőt von magával a tengermélyre, amikor azonban véget ér a ciklus mostani szakasza, újabb gyors felmelegedés kezdődhet - ismertette a Washingtoni Egyetem professzora, Ka-Kit Tung által vezetett kutatócsoport tanulmányát a BBC News.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai alapján 1998 és 2012 között az átlagos globális hőmérséklet 0,05 Celsius fokkal nőtt évtizedenként. Ez a szám jóval alatta maradt az 1951 és 2012 közötti évtizedenkénti átlagos 0,12 Celsius fokos emelkedésnek. Tung professzor kutatócsoportja azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy egy harminc évenként változó áramlat felváltva melegíti és hűti a világot azzal, hogy nagy mennyiségű hőt vezet a víz mélyére. Tanulmányukhoz az óceánok megfigyelésére használt Argo-hálózat szondáinak adatait használták fel, amelyek akár kétezer méteres mélységben is végeznek méréseket.
A tudósok szerint már 1945 és 1975 között is kimutatható egy olyan szakasz, amelynek során az áramlat a hőt az óceán mélyére húzta magával. 1976-tól azonban a ciklus új szakaszba lépett, az áramlat így hozzájárult a Föld gyors melegedéséhez, mivel több hő maradt az óceán felszínén. A szakemberek közt konszenzus van arról, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-óceán 700 méteres mélység alatt hőt tárol - vélekedett Tung.
Az új elmélet szerint a jelenségben kulcsszerepet játszik az óceán sótartalma. Az Atlanti-óceán áramlatai ugyanis a trópusok felől indulnak, ahol a párolgás miatt magasabb a víz sótartalma. A magas sótartalmú víz könnyebben süllyed és több hőt húz le magával. A sós víz azonban elegendő sarkvidéki jeget olvaszt meg ahhoz, hogy csökkenjen a víz sótartalma, ami lelassítja az áramlást és a hőt a felszín közelében tartja.
2006 előtt az Atlanti-óceán sótartalma növekedett, amiből arra lehetett következtetni, hogy az áramlat felgyorsult. 2006-ot követően a sótartalom csökkeni kezdett, de a koncentráció még így is a hosszú távú átlag felett maradt. "Amint a só aránya a vízben a hosszú távú átlag alá csökken, elkezdődik a gyors felmelegedési szakasz" - vetítette előre Tung. A tudós a kutatáshoz a közép-angliai hőmérsékleti feljegyzéseket is felhasználta, amelyek 350 évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat. Tung szerint ezek is a hetvenéves melegedési és lehűlési ciklust bizonyítják.
"Még tíz évünk lehet vagy kevesebb, hiszen a globális felmelegedés hatására több jég olvad el, de történelmileg a ciklus közepén járunk" - magyarázta Tung. Amikor a ciklus a következő szakaszba lép, a melegedés sokkal gyorsabb lesz, ráadásul eleve magasabb hőmérsékletről indul, így a következmények is súlyosabbak lesznek - jósolta a tudós.