MTI
Nem láthatták a rakétát a maláj utasszállító pilótái
Rakétatámadás esetén a maláj utasszállító pilótái semmilyen eszközzel nem észlelhették a rájuk irányított, illetve a feléjük tartó légvédelmi rakétát, mivel ezek a repülőgépek nincsenek felszerelve elektronikus önvédelmi rendszerekkel - mondta Trautmann Balázs, a Magyar Honvéd című magazin szerkesztője. Kiemelte, hogy a repülőgép pusztulását a feltételezések szerint okozó Buk légvédelmi rendszert csak szakképzett személyzet tudja kezelni.
A szakember a Malaysia Airlines Boeing 777-200-asának csütörtöki katasztrófájával kapcsolatban elmondta, az utasszállító pilótái a repülőgépből való korlátozott kilátás miatt szabad szemmel biztosan nem láthatták a feléjük tartó, rendkívül nagy sebességgel és valószínűleg a gép alól érkező légvédelmi rakétát, illetve azt sem észlelhették, hogy valamilyen földi légvédelmi radar befogta a gépüket és rakétát irányított rájuk. Az elektronikai önvédelmi rendszereket a katonai gépek használják, ilyen eszközök nincsenek a polgári légiközlekedés repülőgépein - tette hozzá.
Trautmann Balázs szerint a repülési tervnek megfelelően repülő pilóták nem számítottak arra, hogy támadás érheti a gépüket. Ezt támasztja alá a sajtóban megjelent információ is, miszerint a gép nem adott le vészjelzést és más problémát sem jelzett, ezért elméletileg egy teljesen jól működő utasszállító repülőgép tűnt el az utazómagasságról egyik pillanatról a másikra - mondta. Utalt arra, a repülőgép érvényes repülési engedélyek alapján lépett be az ukrán légtérbe, és az eddig nyilvánosságra kerül információk szerint folyamatos volt a kommunikációja a légtérirányítással, amely így tudta, hol, milyen magasságban és irányban repül a gép. Ezután lépett be a kelet-ukrajnai légtérbe, ahol a katasztrófa történt.
Az eddigi adatok szerint az utasszállító engedélyezett magasságban, egy ismert légifolyosóban repült és teljesen jogosan tartózkodott abban a légtérben, ahol később lezuhant. A korábban elrendelt légtérzárat ugyanis 9700 méteres magasságban határozta meg a légiforgalmi irányítási szervezet, a repülőgép azonban több mint 10 ezer méteres magasságban repült Kelet-Ukrajna felett.
A malajziai utasszállító pusztulását a feltételezések szerint okozó Buk föld-levegő légvédelmi rendszerrel kapcsolatban a Magyar Honvéd szerkesztője kifejtette: az 1980-as években rendszerbe állított, közepes hatótávolságú rakétakomplexum kezeléséhez és a sikeres célleküzdéshez mindenképpen szükséges az eszközt jól ismerő szakképzett személyzet. A komplexumhoz a rakétaindító járművek mellett egy mobil parancsnoki tűzvezető pont, valamint egy nagyobb hatótávolságú felderítő lokátor tartozik, azonban létezik olyan rakétaindító jármű, ami önmagában is képes a rakétaindításra; ekkor viszont korlátozottabb képességekkel rendelkezik.
Ha egy ilyen komplexumot használtak, akkor annak van nagyobb valószínűsége, hogy a szóban forgó rakétarendszert Ukrajna vagy Oroszország haderejében szolgált, vagy szolgáló emberek kezelhették. Nulláról kiképezni kormányellenes erőket, akik korábban sosem találkoztak ilyen rendszerrel, az nem túl valószínű - vélekedett a szakember. A fegyver felépítéséről szólva Trautmann Balázs elmondta, a több fokozatú légvédelmi rakétát úgy tervezték meg, hogy az a céltól bizonyos távolságra élesítse a rakéta orrán lévő speciális robbanófejet, ami a robbanáskor fémszilánkokat szór szét, és az így szétterülő repeszfelhőbe repül bele a célként azonosított repülőgép.
A maláj utasszállító tragédiája hirtelen következhetett be, a fedélzeti rendszereket valószínűleg tönkretették a fémszilánkok, a gép pedig azonnal repülésre alkalmatlan állapotba kerülhetett - tette hozzá. A Magyar Honvédség nem rendelkezik ilyen típusú rakétakomplexummal, a győri Arrabona Légvédelmi Rakétaezred a Buk elődjének tekintett Kub-rendszert használja.
