Balázs Richárd
Hatalmas óceáni örvények alakítják az időjárást
Akár 500 kilométeres átmérőt is elérő óriási "örvények" vezérlik a világ éghajlatát, méghozzá olyan méretekben, melyeket eddig el sem tudtunk képzelni. A mechanizmust még nem sikerült megfejteni.
A kavargó víztömegek, az úgynevezett mezoskálájú örvények átmérője 100 és 500 kilométer közötti, a víztömegek azon területein jönnek létre, melyeket destabilizálnak különféle akadályok, például szigetek. Az örvények hatalmas víz- és hőmennyiséget szállítanak az óceánokon keresztül, míg lassan, napokon, vagy akár hónapokon át forogva meg nem állnak, újra elegyedve a környező vízzel.
A feltevések szerint haladási útjuk mentén fokozatosan szórják szét a szállított hőt minden irányba, melynek elvileg nem sok köze lenne az éghajlathoz. Most azonban először mérték meg a szállított víz- és hőmennyiséget, melyből meglepő dolgok derültek ki.
Bi Qiu, a Honolului Hawaii Egyetem kutatója munkatársaival 28 évet felölelő műhold felvételsorozatot használt az örvények felméréséhez, valamint úszó szenzorokkal térképezték fel alakjaikat, méreteiket és hőmérsékleteiket. A csapat elemzéseiből kiderült, hogy az örvények annyi vizet mozgatnak meg, mint a legnagyobb óceáni áramlatok. Az örvények többsége nyugat felé mozog a Föld forgásának hatására. Mindezek eredményeként minden egyes másodpercben több mint 30 millió tonna víz éri el a kontinensek keleti partjait. "A nyugat felé szállított vízmennyiség hatalmas meglepetés volt" - mondta Qiu.
Az még nem állapítható meg egyértelműen, milyen jelentősége van ennek az időjárásra, de valószínűleg jelentős. A világ legnagyobb éghajlat változtató forrásait, mint az El Nino Déli Oszcillációt az óceánokban mozgó hő táplálja, amit a szél és az óceáni áramlatok vezérelnek. Qiu szerint az örvényeknek is hasonló hatásai lehetnek, és ha sikerül megismernünk a folyamatot, az segíthet pontosabb előrejelzések készítésében az éghajlatváltozások regionális hatásairól.
Wenju Cai, az ausztráliai CSIRO kutatója szerint az örvények keltette áramlatok okozták a Japán körüli időjárás extrémitásait is. A hatalmas Kuroshio-áramlat által szállított meleg víz szélsőséges időjárást eredményez, az örvények pedig még több meleg vizet szállítva fokozzák a hatást. Az sem egyértelmű, hogyan befolyásolják ezek az örvények a jövő időjárásait. Qiu szerint minden attól függ, hogyan hat rájuk az éghajlatváltozás, amit eddig még ebben az összefüggésben nem vizsgáltak.
Elképzelhető, hogy az örvények nagyobbá és gyakoribbá válnak egy melegebb világban. Ezek a viharok óceáni megfelelői, és mivel a viharok és hurrikánok az előrejelzések szerint a hőtöbblet hatására egyre erősebbé válnak, ez az örvényekre is igaz lehet.
A kavargó víztömegek, az úgynevezett mezoskálájú örvények átmérője 100 és 500 kilométer közötti, a víztömegek azon területein jönnek létre, melyeket destabilizálnak különféle akadályok, például szigetek. Az örvények hatalmas víz- és hőmennyiséget szállítanak az óceánokon keresztül, míg lassan, napokon, vagy akár hónapokon át forogva meg nem állnak, újra elegyedve a környező vízzel.
A feltevések szerint haladási útjuk mentén fokozatosan szórják szét a szállított hőt minden irányba, melynek elvileg nem sok köze lenne az éghajlathoz. Most azonban először mérték meg a szállított víz- és hőmennyiséget, melyből meglepő dolgok derültek ki.
Bi Qiu, a Honolului Hawaii Egyetem kutatója munkatársaival 28 évet felölelő műhold felvételsorozatot használt az örvények felméréséhez, valamint úszó szenzorokkal térképezték fel alakjaikat, méreteiket és hőmérsékleteiket. A csapat elemzéseiből kiderült, hogy az örvények annyi vizet mozgatnak meg, mint a legnagyobb óceáni áramlatok. Az örvények többsége nyugat felé mozog a Föld forgásának hatására. Mindezek eredményeként minden egyes másodpercben több mint 30 millió tonna víz éri el a kontinensek keleti partjait. "A nyugat felé szállított vízmennyiség hatalmas meglepetés volt" - mondta Qiu.
Az még nem állapítható meg egyértelműen, milyen jelentősége van ennek az időjárásra, de valószínűleg jelentős. A világ legnagyobb éghajlat változtató forrásait, mint az El Nino Déli Oszcillációt az óceánokban mozgó hő táplálja, amit a szél és az óceáni áramlatok vezérelnek. Qiu szerint az örvényeknek is hasonló hatásai lehetnek, és ha sikerül megismernünk a folyamatot, az segíthet pontosabb előrejelzések készítésében az éghajlatváltozások regionális hatásairól.Wenju Cai, az ausztráliai CSIRO kutatója szerint az örvények keltette áramlatok okozták a Japán körüli időjárás extrémitásait is. A hatalmas Kuroshio-áramlat által szállított meleg víz szélsőséges időjárást eredményez, az örvények pedig még több meleg vizet szállítva fokozzák a hatást. Az sem egyértelmű, hogyan befolyásolják ezek az örvények a jövő időjárásait. Qiu szerint minden attól függ, hogyan hat rájuk az éghajlatváltozás, amit eddig még ebben az összefüggésben nem vizsgáltak.
Elképzelhető, hogy az örvények nagyobbá és gyakoribbá válnak egy melegebb világban. Ezek a viharok óceáni megfelelői, és mivel a viharok és hurrikánok az előrejelzések szerint a hőtöbblet hatására egyre erősebbé válnak, ez az örvényekre is igaz lehet.