SG.hu·

Csak most tűnt el a Nagy-tavak jégtakarója

Csak most tûnt el a Nagy-tavak jégtakarója
Az adatgyűjtés kezdete óta nem volt példa arra, hogy a Nagy-tavak jege egészen júniusig kihúzta volna.

Az észak-amerikai kontinensen a legutóbbi tél igencsak keménynek bizonyult, ennek jeleit nemcsak január-februárban, de még májusban is megfigyelhettük. A hosszan kitartó hideg a Nagy-tavak felszínén is jól látható volt, a vaskos jégtakaró egészen június elejéig kihúzta, amire eddig nem volt példa.

A globális felmelegedés körüli vita szempontjából mindenképpen érdekes tény, hogy a kemény tél több szempontból is egyedülállónak bizonyult (azt ugyebár tudjuk, hogy a klímaváltozás egyes régiókban inkább lehűlést hoz magával). A tavasz folyamán több jelentést is olvashattunk arról, hogy a Nagy-tavak felszínének jó részét még mindig összefüggő jégtakaró borítja, ez az arány március elején még 92 százalékos volt, de áprilisban is csak 40 százalék körülire ment le, a helyzetet pedig bizonyos szempontból tovább rontotta, hogy májusban többen nagyobb jégdarabokat láttak, ami a hajózás számára jelent komoly akadályt.

A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) csak június 9-én jelentette, hogy a Nagy-tavak területéről immár teljesen eltűnt a jég, ezt azonban némi kételkedés fogadta, hiszen még az utóbbi napokban is megtalálhatók voltak a víz felszínén úszó kisebb jégtáblák. Az említett dátum azonban már önmagában véve is új rekordot jelent, hiszen az adatgyűjtés kezdete, vagyis a hetvenes évek eleje óta nem volt arra példa, hogy a jég egészen június hónapjáig kitartson - 1979-ben május végén, 1996-ban és 2003-ban pedig május 29-én ért véget ez az időszak és vette kezdetét hivatalosan is a nyár. A jég elolvadása persze nem jelenti a fürdőszezon kezdetét, különösen nem a régió nyugati részein, itt még igencsak hűvös a víz, amire jó példa a Felső-tó mindössze 4 fokos hőmérséklete.

A múlt héten az Erie-tó bizonyult a legmelegebbnek, a 18 fokos víz már tűrhetőnek mondható, különösen egy ilyen nagy kiterjedésű vízfelület esetében.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© sanyicks2014. 06. 21.. 14:41||#20
az elég valószínûtlen hogy a hõmérés pontosabb lenne mint régen volt... nem egy bonyolult dolog az a hõmérõ.
© teddybear2014. 06. 20.. 19:41||#19
Rosszul tudod. A szüleim házában sincs keringtetõ szivattyú a központi fûtésben. Egyszerûen vastagabb csöveket használtak az építésekor, olyan vastagot, hogy a hõáramlással és a gravitációs hatással keringteti a vizet.
Az az elõnye, hogy nem kell áram a mûködéséhez, hátránya, hogy drágább megépíteni.
© csulok00002014. 06. 20.. 18:21||#18
Ez kb olyan mint a Biblia: Ha j ótörténik veled akkor isten jutalmaz, ha rossz akkor isten büntet.
Ha meleg van akkor a Globális felmelegedés, Ha hideg van akkor is globális felmelegedés.

Ráadásul olyan dologról van szó amit tényleges csak az elmúlt évtizedekben kezdtük komolyabban tanulmányozni. Kíváncsi vagyok hogy pl. 20 éve hány mérési adat jutott 1 négyzetkilométerre és mennyi manapság, vagy 50 évvel ezelõtt. Ráadásul az adatok is összehasonlíthatatlanok mert mindig fejlõdik a technika és egyre pontosabb mûszerekkel végzik a méréseket. Ezért is tartom kicsit hülyeségnek globális felmelegedésrõl beszélni, mikor 130 év alatt elvileg 0.8C°-ot emelkedett a globális átlaghõmérséklet. Bár kíváncsi lennék az 1880-as évek méréseinek a föld lefedettségét részletezõ statisztikáira, ill. hogy mennyire voltak pontosak azok a mûszerek.
© gforce92014. 06. 20.. 15:11||#17
Nálunk sincs. :) Nem is akarom szivattyús zártrendszerre átszerelni, mert így áramszünet esetén sincs gond, fõ az óvatosság. Hülye idõket élünk.
© WoodrowWilson2014. 06. 20.. 15:05||#16
Nem feltétlenül. Nálunk pl. sose megy a szivattyú.
© Molnibalage2014. 06. 20.. 13:06||#15
Nem pontos az analógia, mert a fûtési rendszerekben van keringtetõ szivattyú.
© Molnibalage2014. 06. 20.. 13:04||#14
A baj az, hogy a globális áltaghõmérséklet növekedés és egy lokális furcsaság mellett nem tudsz különbséget tenni...
© teddybear2014. 06. 20.. 06:04||#13
Csak éppen azt nem írják le, hogy ha nem lenne hõmérséklet-különbség a sarki és az egyenlítõi területek között, akkor el sem indulna a tengeráramlat kiegyenlíteni azt. Tulajdonképp a központi fûtés ugyanígy mûködik, csak a sarki területeket a radiátor, az egyenlítõt meg a kazán helyettesíti.

Olyan nehéz ezt felfogni?

Az összes többi hatás már csak az áramlat irányát befolyásolja, és nem a létrehozója annak.
© Macropus Rufus2014. 06. 19.. 18:32||#12
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tengeráramlatok

A Föld forgása
A tenger felszínének felmelegedése
Víztömegek hõmérséklete
A tengerfenék domborzata
Mindezek eredményeként a származási terület tulajdonságait hordozó víztömegek eljutnak az óceán távoli területeire, ahol eltérõ sûrûségük miatt a mélybe süllyednek vagy a felszínen szétterülnek.

Irányukat, mozgásukat befolyásoló tényezõk:

a Föld forgásából származó eltérítõ erõ (Coriolis-erõ)
a szárazföldek elhelyezkedése, alakja
tartósan egy irányba fújó szelek (= nagy Földi légkörzés / általános légkörzés):
Passzátszelek – forró övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K
Nyugatias szelek – mérsékelt övezetben, irányuk: Északi félgömb: D-Ny, Déli félgömb: É-Ny
Sarki szelek – hideg övezetben, irányuk: Északi félgömb: É-K, Déli félgömb: D-K

ha jól támok akkor az össze befolyásoló tényezõbõl csak az egyik a hõmérséklet különbség. Nem baj a más véleményen vagyunk de azért talán nem kellene egybõl hülyeségnek nevezni a másik véleményét, pláne annak fényében, hogy te sem vagy valami okos ebben a tmában. :p
© Macropus Rufus2014. 06. 19.. 18:25||#11
lásd johnfly válaszát.