Ausztrál kutatók megtalálták az okát annak, miért melegszik kevésbé az Antarktisz a többi kontinenshez képest: a szén-dioxid szintjének emelkedése a légkörben még erősebbé teszi a Déli-óceán szeleit, amelyek esőket visznek Dél-Ausztrália fölé, ám ugyanezek a szelek ezeket az esőfelhőket délebbre, az Antarktisz felé sodorják.

Az üvegházhatás miatt az Antarktisz több esőt "lop el" Ausztráliától. Ez nem jó hír. Mivel egyre több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, kevesebb eső érkezik Ausztrália partjaihoz - hangsúlyozta Nerilie Abram, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Földtudományi Kutatóintézetének munkatársa, a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. "Mivel a nyugati szelek egyre erősebbek, egyre több hideg levegőt tartanak vissza az Antarktisz fölött. Ezért áll ellen az Antarktisz a globális felmelegedésnek. Minden más földrész melegszik, és az Északi-sark melegszik mindegyik közül a leggyorsabb ütemben" - tette hozzá a kutatót.


Dr. Nerilie Abram kezében egy jégmag
Miközben a Déli-sark hideg marad, a nyári jégolvadás gyors növekedésének, a gleccserek, jégselfek zsugorodásának vagyunk tanúi az Antarktisz-félszigeten, ahol a Drake-átjárón áthaladó erősebb szelek különösen gyors mértékben melegítik a klímát. A Déli-sark jégmagjait vizsgálva, valamint tanulmányozva a dél-amerikai tavak vizének változását és a térség fáinak évgyűrűit Abram és csoportja feltárta a térségbeli nyugati szelek történetét mintegy ezer évre visszamenőleg.

"A déli-óceáni szelek ma sokkal erősebbek, mint az elmúlt ezer évben bármikor. A szelek erősödése különösen az elmúlt 70 évben volt jelentős. Összevetve megfigyeléseinket a klímamodellekkel nyilvánvaló összefüggést találtunk az üvegházhatású gázok szintjének légköri növekedésével" - közölte a kutató. Az ötödik óceánként emlegetett Déli-óceán a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti víztömeg neve. Itt fújnak a Földön a legerősebb szelek, amelyek télen (májustól szeptemberig) erősebbek.