Feltalálók, akik nem részesültek találmányuk bevételeiből

Akadnak feltalálók, akiknek találmánya megváltoztatta a világot, ám önszántukból lemondtak a bevételekről vagy pedig saját hibájukból kifolyólag nem láttak pénzt a szabadalmukból.

Az angol Mirror internetes kiadása összegyűjtötte azon feltalálókat, akik találmánya egyértelműen megváltoztatta a világunkat, ám ők vagy saját hibájukból kifolyólag nem láttak pénzt a bevételekből vagy pedig önszántukból tették szabadon elérhetővé a szabadalmat. Az alkalmat eme lista összeállítására pedig Kadir Nurman, a kebab megalkotójának halála szolgáltatta, aki 1972-ben Nyugat-Berlinben készítette el az első ételét, ám nem védette le a projektet, így szinte alig látott pénzt az egészből.

Az első a listán egyértelműen Sir Tim Berners-Lee, az internet (pontosabban a World Wide Web, a világháló) megalkotója, aki 1991-ben mutatta be a CERN-en az első weboldalt és innentől kezdve nem volt megállás. A siker kapujában azonban a lovaggá ütött úriember úgy döntött, nem kér szabadalmi díjat a projektért és mindenki számára teljesen ingyenesen elérhetővé teszi a dolgot. A következő úriember az egyik leghíresebb magyar, Bíró László, akiről a világon szinte mindenki tudja, hogy ő alkotta meg a golyóstollat. Ám hazánkfia nem igazán látta, mekkora kincs került a kezébe és ezért 1945-ben eladta az egész szabadalmat Marcel Bich számára, aki azóta a Bic termékekből több 100 milliárdos eladást produkált.

Mikhail Kalashnikov 1947-ben készítette el az AK-47 néven elhíresült fegyverét, melyből 100 milliós nagyságrendben értékesítettek azóta és mind a mai napig készülnek az új változatok. Az úriember hazafias okok miatt nem kért pénzt a termékért, állítása szerint hazája, Oroszország érdekében alkotta meg a gépkarabélyt. A könnyedebb találmányok közé sorolható a karaoke, melyet Daisuke Inoue álmodott meg, ám a szabadalmi hivatalba ő sem ment el, így egyetlen jent sem látott a gép eladásaiból. Miután felismerte, mekkora siker lesz a találmánya, elkészített pár tisztítószert, melyek kimondottan a gépben megtelepedő rovarok ellen hatásos és így valamennyi pénzt sikerült szereznie, de messze elmarad a karaoke által generált bevételekből.

Sir Christopher Cockerell számos találmányt készített, melyek közül egyértelműen a légpárnás hajó viszi a prímet. A többektől eltérően azonban az úriember már az elején rájött, mi is van a kezében, így több korábbi találmányát értékesítette, hogy saját maga fejleszthesse ki a légpárnás hajót, ám még így is hosszú évekig harcolt az őt megillető pénzért a szabadalmi hivatallal. Júliusban hunyt el az egér feltalálója, Douglas Engelbart, aki 1968-ban szabadalmaztatta ötletét, ám szerencsétlenségére mire az eszköz elterjedt volna, lejárt a szabadalom, így szabadon lehetett felhasználni azt.

Ron Klein mágneskártyája milliárdos bevételeket hozott a különböző cégeknek, ám a feltalálónak szinte semmit, más eszközök azonban szépen hoztak neki. John Walker az 1820-as évek közepén alkotta meg a gyufát, melyet azonban nem akart kisajátítani, mindenki számára elérhetővé szerette volna tenni, így pénzt ő nem látott belőle. A következő úriember sztorija valószínű minden játékos előtt ismert, hiszen Alexey Pajitnov a Tetris atyja, aki 1984-ben készítette el a programot, amit azonban az orosz Tudományos Akadémia programozójaként tett le főnökei asztalára. Éppen ezért az akkori szovjet vezetés nem engedte át neki a szabadalmat, minden, a játékból származó bevétel a kormányt gazdagította. Közel egy évtizedes harc után sikerült csak a "nevére íratni" a klasszikust.

A végére maradt Harvey Ball, akinek neve talán nem sok embernek lehet ismerős, de a mai chat és sms központú világban az ő "találmánya" kikerülhetetlen. Ball 1963-ban, a dolgozói hangulat javítása érdekében alkotta meg a mosolygó fejet, a smiley-t, ami azonban önálló életre kelt és a mindennapjaink részévé vált. A kitalálója nem szabadalmaztatta a figurát, így összesen 45 dolláros profitot látott belőle, amit még '63-ban, pár eladott pólóból szedett össze.