SG.hu·

Civilization V: Gods & Kings



Kiadó: 2k Games
Fejlesztő: Firaxis
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium Dual Core processzor, 2 GB RAM, GeForce 7900 GS vagy Radeon HD 2600 XT grafikus kártya, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Quad Core processzor, 4 GB RAM, GeForce 9800 vagy Radeon 4800 grafikus kártya, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Civilization sorozat
Kategória: körökre osztott stratégia

Lassan már két éve annak, hogy a körökre osztott stratégiák egyik koronázatlan királya, avagy a Civilization-sorozat hosszas várakozást követően megkapta legújabb epizódját. A számozás szerinti ötödik részt komoly elvárások előzték meg a rajongók részéről, így a Firaxis nagy nyomás alatt készítette el a játékot, amely végül hozta a kívánt színvonalat és számtalan elismerést vívott ki magának. A fejlesztők azóta is aktívan készítették hozzá a kisebb-nagyobb letölthető tartalmakat, amelyek többsége leginkább csak új játszható frakciókat adott hozzá az alapokhoz, így éppen itt volt már az ideje egy összeszedett és komolyabb felhozatallal bíró, teljes értékű kiegészítőnek is, amely Gods & Kings címmel jelent meg néhány nappal ezelőtt.

Habár a bővítmény alaposan hozzányúl - végre - a játékmenethez is, az alapokat természetesen nem változtatja meg, így az alábbi játéktesztet leginkább az "Istenek és Királyok" újdonságainak szenteljük. A Civilization V játékmenetét ugyanis feltehetően már ismerik azok, akik eljutottak odáig, hogy elolvassák ezt a cikket, de általános igazság, hogy aki már játszott életében legalább egy körökre osztott stratégiával - vagy legalább valamelyik korábbi Civilization epizóddal -, az tudja, mire számítson az éppen aktuális epizódtól.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A Gods & Kings kiegészítő legnagyobb újdonságának talán a három kampány tekinthető, amelyek név szerint a Fall of Rome, az Into the Renaissance és az Empires of the Smoky Skies névre hallgatnak. Közülük az első Róma bukásáról, a második pedig a középkortól egészen a reneszánszig terjedő időszak alapos áttekintéséről szól. A kakukktojás a legutolsó kampány, amely olyan szinten hoz egyediséget a Civilization V koncepciójába, hogy arra még a legnagyobb veteránok is rácsodálkoznak, lévén egy viktoriánus steampunk küldetéssorozatot kapunk általa, ami rendkívül hatásosan képes feldobni a hagyományos történelmi tematikát. Érdemes lenne a készítőknek több ízben is elkalandozniuk ebbe az irányba, esetleg egy teljes epizódot vagy kiegészítőt építeni rá, mert kétség sem férhet hozzá, hogy a steampunk megvalósítás jól áll a sorozatnak.

A Gods & Kings kiegészítőben megjelenik továbbá kilenc - a valóságban tizenegy - vadonatúj játszható civilizáció, akik a korábbi letölthető tartalmakhoz hasonlóan ismét képesek lesznek alaposan feldobni az alapokat, hiszen velük együtt vadonatúj vezetők, speciális képességek, feladatok és természetesen építmények is érkeztek - összesen mintegy 27 új egység, 13 épület és kilenc csoda. Az újoncok között megtaláljuk a hollandokat, a keltákat, a majákat, a karthágóiakat, a bizánciakat, az osztrákokat, a svédeket, az etiópiaiakat, valamint végre a hunok is bekerültek a felhozatalba, Attilával az élen, aminek köszönhetően végre a magyar játékosok szíve is megdobbanhat egy kicsit.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A kilenc náció mindegyike saját jellegzetességgel rendelkezik, de leginkább talán a maják, a kelták és a karthágóiak tűntek a legizgalmasabbnak, természetesen kizárólag a hunok után. Érdekesség egyébiránt, hogy a kiegészítőben a fenti új frakciók mellett helyet kapott még két további nemzet is, méghozzá a spanyolok és a mongolok, akiket viszont már ismerhetünk az alapjátékhoz megjelent korábbi DLC csomagoknak köszönhetően. A Gods & Kings esetében óriási újdonságnak tekinthető még a vallások megjelenése, amely annak idején népszerű újdonság volt már a Civilization IV esetében is, az ötödik részből azonban valamiért kimaradt. Az új kiegészítőnek köszönhetően azonban ismét bekerültek a játékba. Egészen pontosan 11 valóban létező világvallásról van szó, amelyek természetesen maximálisan testre szabhatók és átnevezhetők, így akár önimádó kultuszt is teremthetünk magunknak. A vallások természetesen hasznosíthatók is a játék során, így a megtérítés és a hit erejével képesek leszünk békés formában is a mi oldalunkra állítani akár teljes országokat úgy, hogy a mi vallásunkkal térítjük meg az ott lakókat.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Aki játszott az alapjátékkal, az bizonyára tudja, hogy ezzel mennyi vadonatúj taktikai és stratégiai lehetőséget tudunk majd kiaknázni a kampányok során. Nem lehetünk azonban maximálisan kibékülve a vallás köré felépített rendszerrel, hiszen bár az elv, a személyre szabhatóság rendben van, de az már nem teljesen, hogy a modern időkben nem jut számára szinte semmiféle szerep, így csak alig a játék felében, ha lehetőségünk lesz kihasználni az ebből fakadó előnyöket. Tény, hogy a valóságban manapság egyre kevesebb jelentőségük, de leginkább befolyásuk van a vallásoknak, viszont játékmechanikai szempontból ahogyan sok más esetben, úgy ezzel kapcsolatban sem kellett volna a realizmusból építkezniük a készítőknek.

Természetesen a modern kornak is megvan a maga vallása diplomáciai szempontból, ez pedig nem más, mint a kémkedés, amely szintén újdonságként tér vissza a kiegészítőben. A vallásokhoz hasonlóan ez az opció is szó szerint elképesztő mennyiségű stratégiai lehetőséggel kecsegtet a játékosok számára, de leginkább szintén az ellenséges erők magunk mellé állításában lesz nagy szerepe. A kémek természetesen nem csak arra használhatók, hogy lázadást és zűrzavart szítsanak ellenfeleink városaiban, hanem arra is, hogy ellopják a fejlettebb államok technológiáit.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A lopakodásra kialakított titkos fegyvereket egyébiránt a korábbi gyakorlattal ellentétben nem mi képezzük ki, hanem bizonyos szint után úgy kapjuk őket - általában a vallás háttérbe szorulását követően -, a sikeres küldetések esetében pedig más egységeinkhez hasonlóan kémeink is szinteket lépnek, így lesznek egyre erősebbek és hasznosabbak. Többnyire a fent megnevezett két újdonság miatt a Civilization V-ben egy kissé megreformált harci és diplomáciai rendszert kapunk majd, amelyek közül főleg a tengeri csaták lesznek érdekesebbek, hiszen megjelentek esetében olyan további új lehetőségek is, mint például az admirálisok, de személy szerint előrelépést tapasztaltam a mesterséges intelligencia terén is, az ellenfelek ugyanis sokkal ügyesebben reagálnak majd tetteinkre, mint korábban bármikor. Grafika: A Gods & Kings kiegészítő értelemszerűen a két évvel ezelőtt megjelent Civilization V grafikus motorját használja fel, ami már akkor sem volt egy grafikai csoda, de ha valami, akkor egy körökre osztott stratégia esetében a küllem a legutolsó szempont. Két év azonban mégis két év, így ami akkoriban még elfogadhatónak tűnt, az mára sajnos nagyon megkopott, és ha csak stratégiaként tekintünk a játékra, akkor is tucatnyi szebb címet tudunk feltenni a mérleg másik nyelvére. A bővítmény tehát a grafikát tekintve nincs az élvonalban - soha nem is volt -, de legalább jól optimalizált!

Kezelőfelület, irányíthatóság: Aki annak idején megismerkedett a Civilization V kezelőfelületével és irányításával, az szintén semmi újdonságot nem fog találni az első hivatalos kiegészítőben. Habár az alapjáték esetében nem volt egyszerű megjegyezni a sok-sok beállítási lehetőséget és opciót, a Gods & Kings betöltésével már a begyakorolt mozdulatokkal vethetjük bele magunkat az új kihívásokba és az amúgy logikusan felépített irányítási rendszerbe, amelyet csak kellő kitartás mellett lehet magabiztosan elsajátítani. Elvárható lett volna egy kicsit több segítség ezzel kapcsolatban.

Játszhatóság: Egyetlen Civilization-kiegészítő sem rövidségéről volt híres a múltban, így természetesen ez a veszély az ötödik rész bővítményét sem veszélyezteti. A három kampány és a rengeteg játszható frakció miatt többször tíz órát lehet újfent eltölteni a játékkal, sőt a vallások, a harcrendszer reformációja, valamint a kémkedés megjelenése miatt az alapjáték is megér még egy misét.

Intelligencia, nehézség: Ha valaki első ízben találkozik a Civilization névvel, akkor az nagy valószínűséggel csak komoly kitartással tud érvényesülni a Gods & Kings kiegészítőben, így a nehézség nem annyira a játékmenetre, mint a játék megértésére és kezelésének elsajátítására érvényes. Ami miatt mégis megadható a maximális pontszám, az nem más, mint a bővítmény által magasabb szintre léptetett mesterséges intelligencia, ami az alapjátékhoz mérten lényegesen jobb lett.

Hangok, zene: A szinkronok és egyéb hangeffektek esetében ugyanaz a magas színvonal figyelhető meg, mint korábban, ez pedig nem csak a megmaradt elemekre, hanem természetesen az újdonságokra is érvényes.

Összegzés: A Civilization V: Gods & Kings végre egy olyan igazi kiegészítő lett a letölthető tartalmak tengerében, amilyenre a Civilization-sorozat nagy általánosságban régi vágású játékosainak szüksége volt. Habár tény, hogy egy kicsit álmodhattak volna nagyobbakat a Firaxis fejlesztői, de így is olyan újdonságok kaptak helyet a játékban, amire igazán nagy szükség volt. Nincsenek benne felesleges elemek, friss tartalom azonban annál több. Mit is kívánhatnánk még egy Civilization-kiegészítőtől, nem igaz?

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© pityokas2012. 07. 19.. 00:32||#20
Sziasztok! Most indítottam egy Civilization fórumot, ahol a civfanatikusokat szeretném összegyûjteni! Az oldal most indult így szerkesztõket és tagokat is szívesen várok! 😊
http://civfanatikusok.proboards.com/index.cgi
© NEXUS62012. 06. 30.. 10:04||#19
Van rá letölthetõ mod, vagy a Sid Meier's Civilization V\assets\Gameplay\XML könyvtár GlobalDefines.xml file-t wordpad-del megnyitva átírod a köv részben
</Row>
<!-- Unit/Combat Defines -->
<Row Name="PLOT_UNIT_LIMIT">
<Value>1</Value>

az 1 értéket arra, amire akarod.

Én 2-re írtam át.
© bujtorgy2012. 06. 29.. 11:26||#18
Nem mintha különösebben szerettem volna a több egység/mezõt (sõt a Civ IV-ben kimondottan idegesített, amikor a játék elején egyszer csak megjelent valamelyik AI 10-15 erõsebb egységgel egyben, mint az én átlagom), de hol lehet állítani a több egység/mezõt a Civ V-ben? vagy modolva?
© NEXUS62012. 06. 25.. 16:19||#17
A CivIV-ben egy ilyen stackelt tömeges támadást simán ki lehetett taktikázni. Elõször is beáldoztál egy kisvárost. Bement, te meg a lázongó városban szarrá lõtted, mert semmi védelmi bónusz nem volt. Aztán futás vissza a közeli dombos erdõs tile-re. Már az elején kifejlesztettem 2-3 erdõkerülõs promós egységet 3. szintig, amíg felderítettem a kontinenst. Õk erdõben 2-õt lépnek, eszméletlen védelmi bónuszt kapnak, és mellette gyógyítanak is mint állat. Amikor meggyógyultak vissza és elintéztem a többit is.

Aztán, ha le kellett csendesíteni valami nagyobb birodalmat, mert többször betámadott, akkor egy kis kommandós csapat erõs egységekbõl át a kontinensére, és végig rohanni a gyengén védett városain. Vagy felégetni õket, vagy csak tartani amíg lehet.

Itt szintén taktikázni kell. Az ûrkorszakos fegyverével az Irokéz csákó rám támadt. 1900 körül, nekem kb ilyen szintû fegyvereim voltak. Mindennel próbálkoztam, tüzérséget a városa közelébe csempészni, a légierõmmel legyengíteni a városát majd infantry egységekkel berohanni. De mindent szétlõtt a rakéta tüzérséggel, meg a légierejével. Vadászgépeket vettem, az sem segített.
Aztán a megoldás a légvédelmi tüzérség lett, kerülte eleve, de szép lassan elkezdtek elfogyni a gépei, amit a viszonylag erõs flottájával szállított. Aztán amikor a "melee" hajók a nem kellõen meggyengített városok közelébe jöttek ott a várossal, meg géppuskás egységekkel szétkaptam õket egy pillanat alatt.

Szal itt jobb az AI. Egy erõsebb, a CivIV-hez képet csak néhány egységes harccsoport elõször megállíthatatlannak tûnik, de megfelelõ fejlesztésekkel és taktikával megtalálható a gyenge pont.
© Molnibalage2012. 06. 25.. 15:54||#16
Itt már simán csal.
© NEXUS62012. 06. 25.. 15:34||#15
6. szint, Emperor?
Én is azon nyomom, mert még nem csal az AI termelésben ilyenekben. Legalább is a CivIV-ben is kb ez volt az a szint.
<#papakacsint>
© Nos2012. 06. 25.. 14:17||#14
A civIV jó volt, sokat játszottam vele, szerettem. Nekem a civV is tetszik és szívesebben játszok vele, fõleg a GaK után.
Mindkettõben van olyan, ami jobb, mint a másikban.

Szerintem simán leszarozni bármelyiket nem túl intelligens és nagyon szépen jellemzi a hozzászólót 😊

/A Beyond the Sword amúgy tényleg ász./
© Molnibalage2012. 06. 25.. 14:02||#13
Ezt a túlbutíott részt soha nem értettem. Igen, nincs vallás és kémkedés. Ezt leszámítva mitõl butább? Mert a IV harci rendszere olyan fostalicsak, hogy elvene nem játszok vele. Olyan szar, hogy ha csak rá godolok okádhatnékom van. A nyers erõ dönt. N+1 stratégiában voltam alázós a IV-ben az alapvetõ erõvisznyokon semmit sem tudsz változtatni. Jön egy angy stack és PAFF. Még, ha van 1-2 több egységre ható cuccod, akkor is a tömeg az tömeg...
© Gauge2012. 06. 25.. 12:56||#12
Szerintem CIV IV beyond the swordot vegyen az, aki értelmes (gondolkodásra késztetõ) stratégia játékot akar. Gyors, bug mentes és grafiakilag annyit tud, amennyit egy startégiának kell + olcsó is😊

CIv V egy kalap szar, megvettem elõvételben anno, de azóta is bánom. Túlbutított hülyeség az egész, a grafikai motorja miatt meg lassú is. Majd esetleg a VI.😊 . Leginkább a IV-nek kellene valami minimális tuning a tökéletesség eléréséhez...😊
© Molnibalage2012. 06. 25.. 08:30||#11
6. szinten nincs ilyesmire idõ. Mire megépül már addigra is régen vallásokkal bohóckodik az MI...
-1