SG.hu·
Crysis 2
Kiadó: EA
Fejlesztő: Crytek
Honlap
Rendszerkövetelmények: Intel Core 2 Duo 2 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 2 GHz-es processzor, 2 GB RAM, Nvidia GeForce 8800 GT vagy ATI/AMD Radeon 3850 HD vagy hasonló 512 MB V-RAM-mal rendelkező grafikus kártya, Windows XP, Vista vagy Windows 7-es operációs rendszer a legfrissebb Service Packkal, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Crysis, Battlefield: Bad Company 2, Call of Duty: Black Ops
Kategória: FPS
Négy évvel ezelőtt, 2007 novemberében jelent meg hosszadalmas előkészületek és már-már hihetetlennek tűnő nyilatkozatok után a Crysis című videojáték, amely annak idején a legkorszerűbb és legszebb grafikai megjelenést produkálta, amit valaha láttunk. Mind a mai napig komoly viták folynak azzal kapcsolatban, hogy a Crytek vajon valóban azért készítette el a játékot, mert szüksége volt egy megfelelő hosszúságú technikai demonstrációra a CryEngine jobb eladhatósága érdekében, vagy tényleg egy valódi videojátékot akartak letenni az asztalra? Bármi is legyen az igazság, a tény attól még tény marad: elképesztő külleme mellett nem volt túl sok más érdeme a programnak.
Ugyan az alapjáték folytatódott egy Warhead című kiegészítővel, de a kissé klisés történetet és az átlagos lövöldözéseket csak a nanoruha alkalmazása, illetve a hozzá kapcsolódó különleges képességek tudták feldobni. Hosszasan lehetne értekezni azzal kapcsolatban is, hogy a játék miért lett bukás a kasszáknál, mindenesetre a Crytek úgy döntött, hogy elkészíti a folytatást. Ez egyszerűen a Crysis 2 nevet kapta, és bármennyire is meglepő, immáron nem csak PC-re, hanem a kortárs generáció HD konzoljaira is ellátogatott. Hogy ez mennyire befolyásolta a második epizódot, arra az alábbiakban igyekszünk rávilágítani.
Mivel a Crysis debütáló része csak PC-re jelent meg, senki se lepődjön meg azon, hogy a folytatásban nem egy konkrét történeti folytatást kapunk, hiszen ezzel a konzolos játékosok óriási hátránnyal indulnának, nem mellesleg még az eladásokra is káros hatással lenne mindez. A Crytek nem kockázatott, ezért se dzsungelt, se koreai katonákat nem alkalmazott a folytatásban, de még csak megkedvelt főhősünk, Nomád sem díszeleg a központi karakter szerepében.
A sztori egyenesen 2023-ba repít minket, méghozzá New York-ba, amelyből egy idegen inváziónak köszönhetően már Falloutot idéző romhalmaz maradt csupán. Az idegenek természetesen nem csak rombolni jöttek, bár céljaik nem tisztázottak: egy Manhattan-vírus névre keresztelt járványt is rászabadítottak az óriási városra, aminek köszönhetően alig fogunk egészséges élő emberrel találkozni. Mivel a vírus elképesztő módon terjed, ezért a CryNet Systems rendfenntartói - avagy a C.E.L.L. - karantén alá helyezi az egész várost.
A történet azonban egy másik szálon is elindul. Az amerikai haditengerészet egy tengeralattjárónyi katonát küldd a városba, hogy kiszabadítsák onnan Nathan Gouldot, aki elegendő információval rendelkezhet az idegen invázióról ahhoz, hogy értékes célszemély legyen. Az idegenek azonban folyamatosan támadják a Földet, az említett tengeralattjárót is kilövik, a szerencsétlenséget pedig csak főhősünk, Alcatraz éli túl, akit nem más, mint Próféta ment meg néhány halálos lézersugártól.
Prófétát a korábbi epizódokból ismerhetjük már, a hős életútja azonban itt fejeződik be - részlegesen -, a nanoruha ellenére ugyanis megfertőződött a Manhattan-vírussal, a kínhalál elkerülése végett pedig inkább pisztolyt szegez a halántékához. Előtte azonban egy videoüzenetet hagy maga után, valamint felöltöztet minket a nanoruhába, mindezt eszméletlen állapotunkban. Mire felébredünk, már késő bármit is tenni Próféta érdekében. Nekünk azonban fontosabb dolgunk is van, meg kell találnunk Gouldot, meg kell mentenünk a világot, mindemellett pedig nem csak az idegen erőkkel, hanem a C.E.L.L. alakulatai ellen is fel kell vennünk a kesztyűt, akik szintén ránk vadásznak.
Talán már a fenti sorok alapján is érezhető, hogy van, ami nagyon megváltozott a sorozat életében. Készült egy jól felépített történet, amiből az előd, ha nem is teljes egészében, de komoly hiányosságokat szenvedett. A játékmenet ezzel szemben természetesen szinte semmit sem változott, megmaradt annak a látványos akciókkal fűszerezett FPS-nek, aminek korábban megszerettük. Bár az illetékesek még a fejlesztési fázis kellős közepén gyakran hangoztatták, hogy a Crysis 2 sandbox stílusban készül, tehát olyan szabadságot biztosít majd, mint például a GTA-sorozat, ezt úgy felejtsük el, ahogy a Crytek kitalálta, lévén, bár nem egy láthatatlan csőben haladunk előre, szabadságunk egyáltalán nincs.
A játékmenetnél maradva fontos kiemelni a nanoruhát, amely a Crysis 2 savát-borsát adja, nélküle ugyanis egy kissé unalmas, ámde látványos akciózás lenne a program. A különleges képességeket adó testpáncél kissé módosult az első epizódban megismerthez képest. A ruha immáron alapszinten képes hatalmas erőt és sebességet biztosítani a játékosoknak, speciális, magunk által kapcsolgatható képességből pedig csak kettő, jó esetben három lesz. Az egyik a páncél, amelynek segítségével egy ideig - ameddig az automatikusan töltődő energiánk tart - halhatatlanok vagyunk, a másik pedig a láthatatlanság, amely szintén energiafüggő.
A harmadik és egyben kérdőjeles mód a tulajdonképpeni hőkamera, amelyet elég ritkán - tulajdonképpen egyszer sem - fogunk használni, lévén nem lesz rá szükségünk. Ezeknek a különleges tulajdonságoknak köszönhetően nagyon sokféle taktikai lehetőségünk lesz egy-egy összecsapás során. Lehetünk csendes gyilkosok a láthatatlan móddal, de a páncéllal előhívott részleges halhatatlanságnak köszönhetően újraélhetjük gyermekkorunk Terminátor filmjeinek élményét is. Ezeket ötvözve pedig további stratégiákat dolgozhatunk ki - csak mindig tartsuk a szemünket az energiaszinten -, de ha mindez nem lenne elég, a nanoruhát immáron fejleszthetjük is.
Az idegenek ellen folytatott harc közben az elhullott ellenfelek úgynevezett nano catalyst pontokat szórnak el, amelyeket összegyűjtve vásárolhatjuk meg a fejlesztéseket. Gyorsabb energiatöltődés, nyomot hagyó ellenfelek, halkabb léptek, színeződő puskagolyók... összesen 12 tulajdonságra költhetünk, amelyek közül egyszerre csak négy lehet aktív. Ezek többsége érezhetően leginkább a többjátékos módban kap szerepet, erről azonban egy kicsit később. Kötelező megemlékezni ugyanis a számtalan fegyverről, amelyeket felszedhetünk a Crysis 2-ben.
Bár garantáltan mindenkinek lesz egy kedvenc összeállítása, legalább két-háromtucatnyi fegyver vár majd arra, hogy a pályákon elszórva összeszedjük és használjuk őket. Ezek a fegyverek az első részben már megismert módszerrel módosíthatók, hangtompítók, különböző célzók és egyéb kiegészítők tehetők rájuk, amelyek számtalan variációt eredményeznek. A nanoruhával és a sztorival egyetemben ez már két olyan jellemző, amelyek érdekessé varázsolják a kampányt, ami egyébiránt folyamatosan képes lesz fenntartani az érdeklődésünket.
A kellően hosszú történet alatt egyetlen egyszer nem találkoztam két egyforma jelenettel. A helyszínek, a harcok, valamint természetesen a hol kevés létszámú, de erősebb, hol hadseregnyi, de gyengébb ellenfelek is megfelelő változatossággal rendelkeznek, egyetlen olyan pillanatot sem tudnék visszaidézni, amikor unatkoztam volna az amúgy folyamatosan pergő akció alatt.
Ha pedig mindez valakinek nem lenne elég, van a Crysis 2-ben egy nagyon jó többjátékos mód is. A multiplayer betöltését követően a C.E.L.L. és a tengerészgyalogos erők küzdelmeibe csöppenhetünk bele. Természetesen mindkét fél ismeri és használja is a nanoruhát. A többjátékos mód alapjaiban ugyan maradt a korábbi Crysis-okban megismert formulánál, mégis akadnak óriási újdonságok. Ha nagyon gonoszak vagyunk, azt mondhatjuk, hogy a Modern Warfare ihlette az egészet -, a pályák betondzsungelesedése mellett ugyanis képbe került a fejlődési rendszer, amellyel a fentebb már ismertetett módon fejleszthetjük nanoruhánkat.
A többjátékos módban létezik fegyverfejlesztés is, amelynek hála a "játssz minél többet és jobb puskád lesz" elv szerint tornázhatjuk ólomköpködőinket magasabb szintekre. A multiban helyet kapott egy úgynevezett "dögcédularendszer": ezeket elesett ellenfeleinkből tudjuk összegyűjteni és kellő darab után olyan extrákat hívhatunk elő, mint például a légicsapás. A játékmódok között újdonságokat nem találunk, de a fentiek értelmében talán érthető is, hogy erre nem is volt szüksége a Crysis 2-nek, éppen elegendő újdonságot nyújtanak az ismertetett opciók. Meg különben is, kell valami újdonság a Crysis 3-ba is!
Nagy kérdés volt korábban, hogy a Crysis 2 képes lesz-e hozni kinézetben azt a szintet, mint amit annak idején az előd. Jelentem, mindez csak részben sikerült. Feltehetően a multiplatform fejlesztés miatt az illetékeseknek nem volt annyi idejük csak a PC-re koncentrálni, mindenesetre nem hozott most akkora grafikai robbanást a játék, mint amekkorát sikerült anno a debütáló epizódnak. Kétségtelen tény, hogy még DirectX 9 alatt is csodálatos a látvány, ám hangsúlyoznám, nem éreztem akkor áll-leejtést, mint amit az első rész betöltése után sikerült. Ennek ellenére természetesen megérdemli az öt csillagot, egyrészt mert a Crytek megtanult optimalizálni - az átlagos gépigénynél kicsivel jobb gépen masszív 60 fps-sel futott a játék -, és mert így is csodálatos, hangulatos és nem mellesleg hatásos a külleme. A romokban heverő New York hihetetlenül hangulatosra sikeredett, már-már komolyan elhiszi a játékos, hogy megtörtént esetről van szó és az események középpontjában ő a kulcsfigura.
Kezelőfelület, irányíthatóság:
A PC-s játékosoknak nagy félelme volt a küllem mellett, hogy vajon irányításban mennyire konzolosodik el a játék. Szerencsére ezen a téren sem kell semmi negatívumot felróni a fejlesztőknek, bár a nanoruha lehetőségeinek egyszerűsödése talán ennek köszönhető. Mindent összevetve sem automatikus célzást, sem egyéb könnyítést nem alkalmazott a Crytek a PC-s változatban, egy teljesen átlagos FPS-vezérlési formula tárul elénk, letisztult kezelőfelülettel.Játszhatóság:
A játszhatósággal kapcsolatban sem lehet túl sok negatívumot megemlíteni a Crysis 2-vel kapcsolatban. A kampány kellően hosszú, 6-8, gyengébbeknek nagyjából 10 órás játékidővel bír, ami mellé ha hozzávesszük a többjátékos módot is, akkor egy igazán korrekt mennyiséget kapunk a minőség mellé, illetve a pénzünkért cserébe. Intelligencia, nehézség:
A mesterséges intelligencia néha okozott meglepetéseket, az ellenfelek nem minden esetben úgy viselkedtek, ahogy az elvárható lett volna. A fejlesztők becsületére szolgáljon azonban, hogy mind a fedezékkeresés, mind a helyezkedés szinte hibátlanra sikerült. Több esetben is észleltem például olyat, amikor egy négy-öt tagból álló járőr rám akadt, hogy az ellenfelek azonnal fedezékbe húzódtak, lassan előrenyomultak, megpróbáltak körbekeríteni, majd amikor kilőttem őket, és már csak egy maradt, az megpróbált elmenekülni. Máshol is láthattunk már ilyet, nem meglepő, ugyanakkor hiányozna, ha buta, egy helyben álló ellenfelekre kellene lövöldöznünk. Ebből következik, hogy a Crysis 2 kellemes kihívást nyújt, még a leggyengébb fokozaton is okozhat meglepetéseket, főleg amikor háztömbnyi méretekkel rendelkező idegen ellenségekkel kell megküzdenünk, méghozzá teljesen egyedül. Összességében mégis kicsit hullámzónak éreztem ezt a részt. Az életerőnkkel ritkán kell foglalkoznunk, főleg a nanoruha páncélzatának köszönhetően, lőszerutánpótlás is kellő mennyiségben lesz, és bár nem annyiszor, mint az első epizódban, de itt is akad majd olyan rész, amikor egy terepjáróba vagy páncélozott járműbe pattanva kell megtennünk néhány játékbeli kilométert. Utóbbiból lehetett volna több, de ennek ellenére is egy nagyon hangulatos kampány született.
Hangok, zene:
A hangeffektek terén a Crysis 2 egyértelműen kiemelkedőt nyújt, ehhez nem is férhet kétség. A fejlesztők nagyon odatették magukat ezzel kapcsolatban, mind a sci-fi hatások, mind a realisztikus hangeffektek jóra sikeredtek. Amiért mégsem vagyok hajlandó megadni a maximális pontszámot az azért van, mert hiányoztak a játékból a történet epikusságához méltó hősies dallamok, de legalább egy megjegyezhető, fülbemászó főcímdal, amit ez a program mindenképpen megérdemelt volna. Összefoglalás:
A Crytek csapata nagyot alkotott a Crysis 2-vel. Szerencsére egyetlen korábbi félelmünk sem igazolódott be a PC-s változattal kapcsolatban, hacsak azt nem vesszük ide, hogy külsőségekben képtelen volt akkorát durranni a folytatás, mint annak idején az elődje. Bár vannak apró hiányosságai, mindent egybevéve azonban egy jó történettel, szép kinézettel, megfelelő irányítással és jól skálázható nehézséggel megáldott FPS született, ami biztosan a stílus trónján fog ücsörögni a Battlefield 3 megérkezéséig. Kapcsolódó letöltések:
