SG.hu·

Megnyílt az első számítógépes játékiskola

Az intézményben a szülők és a tanárok a gyerekekkel közösen ismerkedhetnek meg a virtuális világokkal, azok hatásait vizsgálhatják.

"Az iskolák alapvető feladata, hogy megismertessék az emberekkel azokat a dolgokat, amikről fogalmuk sincs. A számítógépes játékoknál a hozzá nem értők csoportjába leginkább a felnőttek, elsősorban a szülők tartoznak" - hangsúlyozta Hartmut Warkus, a Lipcsei Egyetem médiapedagógusa és a program egyik atyja.

A szakember Kai-Thorsten Buchelével, a Lipcsei Gazdasági, Műszaki és Kulturális Főiskola médiarészlegének munkatársával közösen 3 évvel ezelőtt jutott arra az elhatározásra, hogy Németországban is szükség lenne egy játékiskolára. A két kutató számára fontos volt, hogy az oktatás többcélú legyen. Egyrészt a felnőttek megismerhessék a számukra idegen programok világát, másrészt a gyerekek és a fiatalok megmutathassák a szüleiknek, hogy miként lehet a számítógépekkel játszani.


"Elsőként arra vagyunk kíváncsiak, hogy a játékoknak köszönhetően a résztvevők milyen új képességek birtokába jutnak, milyen területeken miként fejlődnek. Ez lehet a 3D-s világokban való kalandozás, a szem-kéz koordináció és a szociális és kommunikatív képesség fejlesztése" - tette hozzá Kai-Thorsten Buchele. A két szakember szerette volna a mesterséges akadályokat kiiktatni, így az iskolát nem egy megszokott tanítási környezetben, hanem egy lakásban hozták létre.

"Így esett a választásunk a Humboldt Gimnázium Médiapedagógiai Központjára. Egyszerűbb volt, mint egy új intézmény kiépítése" - nyilatkozta Steffi Seifert részlegvezető. Az új iskolát a gimnázium egyik épületében üresen álló házmesteri lakásban helyezték el, amit a hallgatók - cserébe a vezetők nagylelkű segítségért - önként felújítottak. A számítógépeket és a konzolokat a lipcsei kiállításokat szervező cég biztosította. Az intézmény célja nem csak a felnőttek játékokkal való megismertetése, hanem kutatások végzése és a helyi játékfejlesztések támogatása.

"Így lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználók, a szülők, a játékfejlesztők, a grafikusok, a pedagógusok és a pszichológusok találkozhassanak egymással, megoszthassák gondolataikat, tapasztalataikat" - mondta Buchele. "Vannak szabályaink. Senki sem játszhat például egyszerre két óránál többet és a diákoknak 2 eurót kell fizetniük, ha a szüleik nélkül jönnek el hozzánk. Szeretnénk kompromisszumos megoldásokat találni. Mondjuk a fiatalok egy órával tovább játszhatnának, ha magukkal hozzák és itt oldják meg a másnapi házi feladataikat" - szögezte le végül Hartmut Warkus.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© zeoos2008. 12. 08.. 09:40||#16
Ne gondoljátok, hogy az éltebb korosztályban jelenleg nincsenek játékfanatikusok! Én is bõven elmúltam 40 és már az "amiga" korszaktól verem a klaviaturát. Gyerkõcöm is jól profitál a szenvedélyembõl, hisz minden új játékot megveszek magunknak.
Sõt ebben a korosztály dologban eszembejutott, hogy még harmincasként egy akkor 52 éves és eredetileg is vadászpilóta manustól tanultam meg repülni a játékok világában.
© wOlFbYTe2008. 11. 19.. 15:01||#15
A játékokon keresztül a leendõ szülõk sokkal közelebb lesznek a gyerekükhöz, az õket körülvevõ világhoz, több belepillantást és beleszólási lehetõséget engedve. A játékok nem feltétlen rosszak, károsak, akármilyen tartalom is legyen mögötte - hiába szajkózzák annyian az ellenkezõjét. Nem abból a gyerekbõl lesz iskolában lövöldözõ szuicid jellem, aki játszik - hanem abból, aki szülõi kontroll, megfelelõ családi stimulálás nélkül csinálja, nem kap elég figyelmet.
© wOlFbYTe2008. 11. 19.. 14:58||#14
Ez pontosan így lesz. Serious gamerként megtanultam hogy az egyedi képességek, reflex és tudás mellett a csapatmunka, lényegre törõ kommunikációs készség legalább annyira fontos a sikerhez.

Hány szülõnek jelent problémát beszélgetni a gyerekével manapság a generációs szakadék miatt? Legtöbbször fogalmuk sincs milyenek a fiatalok hétköznapjai ebben a pörgõ társadalomban.

Pár éven belül ha gyereket vállalok, nem lesznek ilyen problémáim. A kirándulás és sport mellett ott lesz a közös FPS/stratégia/MMORPG zúzás.
© 05lampard2008. 11. 15.. 20:08||#13
Amúgy ez szerintem egy felesleges válaszlépés egy pár év(tizeden) belül lezajló társadalmi változásra. A köv. generáció úgyis együtt fog játszani a gyerekével LAN-on...
© 05lampard2008. 11. 15.. 20:06||#12
Gyerekek :)
© szonik22008. 11. 08.. 23:14||#11
<#nevetes1>
© Abysmal2008. 11. 07.. 07:34||#10
Mellesleg sokszor van még, hogy miután megölte az egyik a másikat, akkor jön a "Szar vagy" "Ennyi vagy" meg hasonlók, és egyszer annyira fel volt b*szva az agya a mellettem ülõnek, hogy felpattant, és egy nagyot az oldalába vágott, annak aki lelõtte, aki aztán le is fordult a székrõl. Mondjuk a gyerek szerintünk idegbeteg, és iszonyat hülye, tehát nem (csak) a játékok hozzák ki belõle ezt. A lényeg az, hogy nem fognak ettõl túl sokat fejlõdni pozitív irányban a gyerekek, az biztos, de attól még jöhet!
© Abysmal2008. 11. 07.. 07:24||#9
hát nálunk informatikán a tanár engedi, hogy néha CS-zzünk, de ezek a beszélgetések annyik szoktak lenni, hogy "kib*szot büdös csíííter!", "a k*rva anyád!" "Csak hátba bírod, mi?" "Kis geci camper" "a k*rva életbe, ne lessél már" és ehhez hasonlók. Mellesleg nem vagyunk se kisebbség, se valami tahók, de amikor az embert századjára is lelövik falon át, headshottal, aztán nézi az ember azt a gyereket, és többet nézi a mi monitorunkát, mint a sajátját, vagy amikor egy ellenfél úgy becampel, hogy már sokadik kör óta kinyír mindenkit magozóval, (mert csak arra tudunk menni) olyankor ezek kitörnek belõlünk.
© KarmaXXL2008. 11. 07.. 00:42||#8
Most hétvégén hallottam, hogy Dél-Koreában néhol felvehetõ tárgy az e-sport, ahol többek között Starcraftot oktatnak <#eplus2>
© Roli0122008. 11. 06.. 17:06||#7
tiszta hangulatos lehet amikor édesanyáddal együtt gyilkolászol San Andreasban. Persze a te karaktered a 40 éves hippi, az övé meg a 18 éves * khm.