SG.hu·2008. március 10.

Konzolra váltanak a játékosok

Legalábbis egy friss felmérés szerint, amely pontos adatokkal világít rá arra, hogy a játékeladások a konzolszegmensben folyamatosan emelkednek, míg a PC területén visszaszorulnak.

A tavalyi év eredményét összefoglaló részletes jelentést a játékszoftverek piacát felügyelő német szövetség (Bundesverband Interaktive Unterhaltungssoftware, BIU) készítette el, kiemelve, hogy a megfigyelt növekedés nem a személyi számítógépek, hanem a népszerű konzolok szegmensében végbement kisebb robbanásnak köszönhető. Ezzel pedig alátámasztották azon megfigyeléseket, miszerint a játékosok folyamatosan váltanak az asztali és hordozható konzolplatformokra.

A két, alapvető módon eltérő terület eredményét érdemes rögtön egymás mellé állítani, hogy képet kapjunk a jelenlegi trendről és annak méreteiről. Rögtön szembetűnik, hogy míg 2007-ben a német PC-s játékeladások 3 százalékkal visszaestek 458 millió euróra, addig a konzolpiacra szánt játékszoftverek forgalma 38 százalékkal megugrott, ezzel pedig elérte a 904 millió eurót. Egyértelmű különbségről van tehát szó, amely nyilván még tovább erősödik majd idén, a három nagy, vagyis a PlayStation 3, az Xbox 360, illetve a Nintendo Wii folyamatos térhódítása révén.

Arról nem esik szó, hogy a három versenyző milyen mértékben járult hozzá a kiugró eredményhez, azt viszont már megemlítik, hogy a mobil és a hordozható eszközökre megjelent szoftverek eladásai növekedtek a legnagyobb mértékben. Ez utóbbi szegmensben ugyanis 65 százalékos növekedést regisztráltak, ezzel pedig a mobil terület elérte a 360 millió eurós forgalmat. Ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy a korábbinál jóval több laikus csatlakozott a konzolosok táborához. Ami a teljes német játékpiacot (PC és konzolok együttvéve) illeti, az összforgalom itt tavaly elérte az 1,36 milliárd eurót. Ez 21 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest, ám azt világosan láthattuk, hogy ez nem a PC-piac előretörésének köszönhető.

Kapcsolódó cikkek és linkek

A számítógépes játékok túlságosan hasonlítani kezdenek a valóságra A legnagyobb kiadók csak a tutibiztos sikerekre adnak pénzt Kevesebb új játék lesz, ha kötelezõ lesz azok örökös fenntartása 600 millió dolláros MI-offenzívát indít a Razer Lenne értelme egy „Emberek által van készítve” címkének?Clair Obscur Expedition 33 és a francia csoda története Az év egyik legmenõbb játéka egy ismeretlen tech startup, a Nex terméke A 2025-ös Game Awards egyszerre bizonyította a gála erejét és válságát

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

Az IBM-nek vannak Cell blade szerverei, bár nem tudom, hol használják õket.

Igazad van, utána néztem, nem tudom miért emlékesztem 7600-as videókártya szintre.

AMD/Intel procik esetében, konkrétan szerverekre gondoltam, ott kevésbé macerás bevezetni új OS-t. Szuperszámítógépeknél tudom, hogy azt használnak.

(Sõt PS-ben 2 vec4 egy idõben.)

"Egy ekkor számítási teljesítmény mellé egy mostani PC-s belépõ szintü videókátyát berakni?!"

1. Ez egy súlyos tévedés! Az RSX G71 alapú, nagyjából a 7950GT-nek felel meg, ami ma sem éppen belépõszint, persze a DX10-es dolgokat nem tudja. Fill-rate-ekben 8600 szint, shader teljesítményben majdnem 8800 szint!!! (Ez azért van, mert míg a 8600-ban és a G71/RSX-ben is 32 shader unit van, a 8600-ban azok egyszerre egy számítást végeznek , addig a G71/RSX-ben többet .)

2. Ez nem olyan egyszerû, hogy fogunk egy "videokártyát" (GPU-t), és berakjuk. Az RSX nem simán egy G71, hanem egy némileg áttervezett chip. A memóriainterfész el lett felezve, fele sima DDR3 vezérlõ, másik fele meg FlexIO vezérlõt kapott, amivel a Cellel kommunikál (illetve a cellen keresztül eléri az XDR ramot is). Ezen kívül elvileg a hanggenerálásban is részt vesz, stb.

Persze nekem is jobban tetszett volna egy G80 alapú chip, de akkor legalább egy évvel késõbb jött volna ki a PS3.

"Tisztában vagyok vele, hogy nagy teljesítményû a cell proci, de azért túlzásokba ne essünk. A matematikai számítási teljesítmény csak egy része a processzorok tulajdonságának."

Tudom, éppen ezért kimondottan matematikai számítási teljesítményt írtam, így nem túloztam.

"A másik nagy kérdésem, ha valóban ekkora a teljesítmény különbség egy Intel vagy AMD proci és a Cell között, akkor miért használnak még mindig Intel vagy AMD procit?"

Mármint hol? PC-kben? Talán mert ez sem olyan egyszerû, hogy fogjuk és kidobjuk az x86 procit, és berakunk egy Cellt, mivel ahhoz nem csak újra kellene fogrítani az összes programot és OS-t, de teljesen át is kellene írni õket. Emellett általános számítási teljesítményben már nem olyan komoly a Cell, mivel nem arra gyúrtak. Így a PS3 mellett olyan helyeken használják, ahol az elõbbire van nagyobb szükség, pl. szuperszámítógépek (pl. IBM Roadrunner).

Kicsit tényleg félreértelmeztem, de attól hogy sok mag van benne, még nem biztos, hogy nagyobb a teljesítménye.
Ha viszont annyival nagyobb a teljesítménye, mint a mai x86-os(bár már eléggé eltértek az alap x86-osoktól) prociknak akkor nagyon szarul rakták össze azt a Playstationt. Egy ekkor számítási teljesítmény mellé egy mostani PC-s belépõ szintü videókátyát berakni?!

Tisztában vagyok vele, hogy nagy teljesítményû a cell proci, de azért túlzásokba ne essünk. A matematikai számítási teljesítmény csak egy része a processzorok tulajdonságának.

A másik nagy kérdésem, ha valóban ekkora a teljesítmény különbség egy Intel vagy AMD proci és a Cell között, akkor miért használnak még mindig Intel vagy AMD procit?

Ha csöndben maradtál volna... A Cell 1 SPE-je 2 mai x86 maggal ér fel matematikai számítási teljesítményben. Ebbõl 8db van (igaz külsõ programok számára 6db használható), így jön ki a 16 x86 magnak megfelelõ mat. szám. teljesítmény. (Ezen kívül még ott van a fõ mag is .)

"Az Xbox360-at talán, de a Cell mat. szám. telj.-beli lenyomásához egy 16 magos proci kellene, ami enyhén szólva nem sûrûn fordul elõ manapság. Ez felhasználható pl. sok elemes fizikai szimulációra (mintha több Physix kártya lenne a PS3-ban), meg egyebekre."

Nem akarok nagyon belefolyni a vitába, de ez így hülyeség. Azért mert 16 mag van rajta, még nem biztos hogy gyorsabb, mint egy 4 magos.
Egy egyszerû bár kicsit szélsõséges példa: Fogok egy 8086-os processzorarchitektúrát és kicsit módosítom, hogy többmagos lehessen. Majd készítek belõle egy 64 magos procit. Szerinted fel fog érni egy egymagos mai processzorral?
Ezen kívül még a szoftvernek is támogatni kell, hogy rendesen ki lehessen használni azt a 16 magot. Még a 4 magos procikra is alig van program ami rendesen kihajtja õket.

Az Xbox360-at talán, de a Cell mat. szám. telj.-beli lenyomásához egy 16 magos proci kellene, ami enyhén szólva nem sûrûn fordul elõ manapság. Ez felhasználható pl. sok elemes fizikai szimulációra (mintha több Physix kártya lenne a PS3-ban), meg egyebekre.

Meg talán azt se felejtsd el, hogy konzolon egyes játékokat jobban megcsinálnak, és kísérletezni is jobban mernek különféle játékfajtákkal, mert nem avul el az egész játék, ha pl. fél évvel késõbb jön ki a tervezettnél, meg a másolás miatt nem csak a legkelendõbbek (amik egyben a legegykaptafára készültebbek) lehetnek nyereségesek... (Most mielõtt csípõbõl hülyeségnek nyilvánítod mindezt, kicsit talán nézz utána.)

Tudod mennyibe kerül egy grafikus motor licensze?
Igen, valószínûleg nem ebbõl lesznek milliárdosok, de milliomosok, tuti.

Még egy Litech motor is vagy 5 millió forint.
Egy Cryengine-t én olyan 200 milkóra taksálok.

Két LCD TV-éd van, és összeszorul a segglyukad, ha kell egy 200.000-es PC-ét venned? (Ami már leveri akár a PS3-at, akár az XBox360-at)

Nah tényleg az ilyen mûszaki antitalentumoknak találják ki a konzolokat. Megtalálod kínkeservesen az 'ON' gombot, oszt' annyi.

Azt meg megint kifelejtettétek, hogy a konzolok is a PC-fele mennek. még 4-5 év, aztán majd nem gyõzitek vakarni a fejeteket, hogy a 8 féle konzoltípusból nektek melyik is lesz jó, aztán ha nem az egymilliósat veszitek meg, akkor buktok 3 exkluzív játékot:)

További bejegyzések a fórumban...