SG.hu·
Caesar IV
Kiadó: Sierra
Fejlesztő: Tilted Mill
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 1,6 GHz, 512 MB RAM, 1,3 GByte szabad hely, 64 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: 3 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 3200+, 1024 MB RAM, Nvidia 7600+
Hasonló játékok: Civcity: Rome, Pharao, Ceasar III
Kategória: római kori város-szimuláció
A CivCity: Rome gyengélkedését látva epekedve vártuk, hogy az asztalunkra kerüljön végre a messiásnak hitt Caesar IV. A római birodalom Simcity-jeként elvárjuk, hogy a sok év alatt megszerzett magas presztízsét tovább vigye a negyedik rész is. Félig-meddig sikerült is, de sok helyen gagyinak hat, a bugokról nem is beszélve. Egyik szemünk sír, a másik nevet.
A királyság ideje lejárt, a római köztársaság dicső napjai elkezdődtek, egy megállíthatatlan birodalom hajnalán járunk. A cézár fehér tógáját meglibbentve jó bort kíván, a népnek új épületeket, győztes csatákat, mellette pedig luxust és csillogást a város szívében lakó kiválasztottaknak. A kívánságok teljesüléséhez mi magunk vehetjük kezünkbe az irányítást, a meghódított új területek adottságait kiaknázva. Eleinte kis kategóriás vezetőként elegendő egyszerűbb városokat felhúzni, melyek alapvető szükségleteket elégítenek ki belül, mind Róma felé.
Később kereskedelmi, kulturális és katonai központokká fejlesztett sokezres városok felett őrködhetünk kétszer hét kampány pályán keresztül egészen az európai kontinens teljes meghódításáig. Legalábbis a Köztársaság nevű kampányban, ahol a végső harc Londonium biztosítása, vagy az elpusztított Karthágó helyén egy új város építése. A Birodalom kampány szintén hét pályájának végén viszont már a germán barbárokkal kell leszámolnunk, vagy egy Rómához hasonló kaliberű várost kell létrehoznunk a birodalom dicsőségére.
A hangzatos kezdés után egyből felhívnám a figyelmet arra, hogy minden játékosjelölt még indítás előtt telepítse az igen hamar megjelent v1.1-es javítást, illetve a játék /Data mappájában a newconstants.txt fájlban az "EmpireLevel/TradeRoutePolys;bool;1" értékét állítsa 1-ről 0-ra. (Különben nagy valószínűséggel új kereskedelmi útvonal létrehozásakor kifagy a játék) Nagyon ritkán találkozni olyan programmal, ami ilyen szintű bughalmazzal a nyakán próbálja meghódítani a játékost.
Kis városlakóink rendszeresen a falakon keresztül járnak, eltévednek az utcák között, az útépítés néha egy horror, minden nagyon szögletes így 2006-ban, igaz váltakoznak a napszakok, de éjjel szinte semmit nem látni a városból (jelentősége pedig nincs). Domborzat van, építeni a legkisebb puklira sem lehet, viszont a navigációhoz egérbűvésznek kell lenni szabad kamera módban, mert kicsit gyorsabb húzásra már pörög a kép, mint a ringlispil.
Miután letudtam a kötelező szidalmazást, ami megkormozta az egyébként nagyon is kellemes játékcsodát, lássuk miből is válogathat az önjelölt városrendező. A birodalmat benépesítő lakosokat három osztályba sorolták, mégpedig plebs, polgárok (egyenlők) és patríciusok. A legalsó kaszt természetesen a kétkezi munkásokat adja, ők kapálnak, faragnak, öntenek, vésnek, kaszálnak, egyszóval mindent, amit ma iparnak és mezőgazdaságnak nevezünk. Számukra az élelmen kívül csupán alapvető árucikkekre van szükség, nem dőzsölnek. A középréteg a szolgáltatásokért felelős, mint a szórakoztatás, a vízvezetékek, az oktatás, vallás és egyebek.
Ők az élelmiszereken és az alapvető dolgokon kívül már szeretnének némi luxuscikket is magukhoz venni, míg az egyáltalán semmit nem dolgozó, csak otthon tespedő felső tízezer, vagyis néhányszáz az adófizetésért cserébe elvárja, hogy a luxuson túl egzotikus termékekhez is hozzájusson. Alapvetően az ennek megfelelő háromféle épületet tudunk telepíteni lakhatás céljára, majd ezek a körülmények javulásával folyamatosan fejlődnek, ami az alsó két kasztban népsűrűség növekedéssel jár együtt, míg a nagyok több adót fizetnek majd. A fent sorolt alap, luxus és egzotikus termékeket magunk is előállíthatjuk, illetve importálhatunk, de erről később. A fejlődéshez kulcsfontosságú még, hogy a megfelelő szolgáltatások is körülvegyék a lakókat. A középréteg gyakorlatilag ezért fog felelni.
Ennek egyik komponense a termőterület, amiből nyugodtan pakoljunk le bőséggel, a sok kaja sosem árt. Ezen felül farmépületeket kell létrehozni, amik darabonként két mezőt képesek művelni. Az elosztás a magtáron, illetve a piacon keresztül működik, értelemszerűen a piac a lakóövezet közelében legyen, a magtár pedig a piac és a farmok között. A következő kritikus dolog a prefektus és a mérnökök telepítése, ez érvényes minden új későbbi körzetre is, ha őket kihagyjuk, akkor összeomlanak és felgyulladnak épületeink. A vízellátás is fontos, hiszen addig nem fejlődnek a házak, amíg nincs megfelelő innivalójuk.
Az alapkiszerelés a fúrt kút, de érdemes már az elején a vezetékes vizet/kutat preferálni, később ezzel se legyen probléma. Ha már van étel-ital az embereinknek, akkor érdemes az alapvető ipari termékek, mint üveg, fazekasárú, ruha gyártásához hozzáfogni, amivel a plebsz lakótelepeinket turbózhatjuk fel, így kis területen több ezer csóró elfér majd, sosem lesz velük gond többé.
A középosztály igényeihez érdemes figyelni a munkaerőpiaci helyzetet és elég akkor fejleszteni őket, ha többre van szükség közülük, különben csak feleslegesen viszik az erőforrásokat. Ellenben válasszunk egy jó nagy szabad, ipartól mentes övezetet, ahová a kékvérűeket költöztetjük, szükség lesz rájuk, mint adófizetőkre. Pénzt három módon termelhetünk magunknak. Az első és alapvető az általános forgalmi adó, vagyis a piacokon értékesített termények megadóztatása, amihez adószedőre lesz szükségünk, ugyanúgy, mint a felső kaszt által fizetett másik adónem beszedéséhez. Ők minél fejlettebb házban laknak és minél több extrát kapnak, annál jobban tejelnek. Nem ez lesz a legjobb bevétel, de stabil, könnyen elérhető plusz.
A harmadik és legjövedelmezőbb persze a kereskedelem. A birodalom egyéb városaival kialakíthatunk kereskedelmi útvonalakat, s minden városnak szüksége van valamilyen termékre vagy el tud adni belőle. Érdemes a legelején megnézni, hogy mi az a termék, amit könnyen elő tudunk állítani és lehetőség szerint nagyon sok kell belőle valamelyik városnak, mert ha már az első év végén tudjuk teljesíteni a kvótákat, akkor nem nagyon lesz később anyagi gondunk.
Ha már stabilizálódott a gazdaságunk, akkor rátérhetünk a fejlesztésre, színház, aréna, könyvtár, extra termékek gyártása, szobrok, parkok emelése, cifrázás. Ilyenkorra már a Cézár biztosan többször lesarcolt minket valamivel, ami általában a helyi adottságoknak megfelelő kérés, tehát ha egy bőtermő szcenáriót lakunk be épp, akkor valószínű, hogy búzát kér, ha egy kereskedelmi csomópont építése a cél, akkor pénzt, ha pedig invázió vagy védelem a feladat, akkor a sereget kell megtámogatni kicsit.
Az építés során nem árt, ha odafigyelünk a visszacsatolásokra, mert ha teljesen tisztában vagyunk az arányokkal, a szükséges épületek kombinációival, akkor is érhet meglepetés. Ehhez néha figyeljünk oda, hogy mit csinálnak a lakók, a dolgozók, rájuk, illetve az épületekre kattintva a legszükségesebb információkhoz hozzájutunk. Például nem árt ellenőrizni, hogy gyárainkba megérkezik-e a nyersanyag, ha nem, akkor lehet telve vannak raktáraink és lelassul a szállítás. A másik visszajelző felület a tanácsadói testület, ahol tételesen tájékozódhatunk a pénzügyektől kezdve a nyersanyagok és termékkészletünk állapotáról, a kereskedelemről, hadseregről, egészségügyről, stb.
Az elsődleges szempont, hogy anyagilag viszonylag egyensúlyban legyünk. Érdemes figyelni a kiadásokat és ha nagyobb költés várható, akkor előre gondolkodni az ellentételezésről a fentebb leírt három módszer egyikével. A gazdaság életbentartásához a másik kritikus dolog a munkaerő. Hiába építünk ezer gyárat, ha nincs aki dolgozzon benne, sőt ha nagyon kevés emberünk van és nem állítunk prioritásokat, akkor akár valamelyik létfentartó szolgáltatás is elakadhat. A játékban a térképek mérete eleve nem túl nagy, tehát érdemes kisebb dimenziókban gondolkodni, nem szabad a korábbi játékokhoz vagy a SimCityhez hasonlóan azzal nyitni, hogy lerakunk 5 millió lakóépületet, mert nem leszünk képesek ellátni őket, ráadásul a munkanélküliség nem egy morált emelő tényező.
Nem szóltam még a hadseregről, ami talán a másik gyenge pontja a játéknak. Ugyan szimuláció, tehát a lényeg, hogy képesek vagyunk-e a termelésünket úgy alakítani, hogy egységnyi csapatot összetoborozzunk, de valamivel többet vártam volna a csatajelenetektől. Aktívan csupán védekezni tudunk, nem lehet háborúba vezetni seregeinket, esetleg ha a Cézárnak segítség kell, akkor jelölhetünk ki csapatokat, akik dolguk végeztével visszarohannak a helyükre. A támadó ellenség gagyi. Berohannak egyenesen a terepre, megtámadnak mindent ami az útjukba kerül, a katapultok képesek átmászni a térkép másik végébe, hogy keresgélni kelljen őket, honnan dobálják a köveket szép kis városunk falaihoz. Őszintén szólva nem is erőltettem a háborús térképek választását, inkább a békés építgetés okozott örömet.
Az ilyesfajta szimulációktól sosem vártam lélegzetelállító csodaszép megjelenést, az alapvető igényeket ki is elégíti, de kicsit szomorú, hogy a maximális és minimális grafikai beállítás között viszonylag kevés észlelhető különbség van a fényeket leszámítva. Az épületek messziről szépek, de közelről már kockásak, kissé elnagyoltnak tűnnek, ez vonatkozik az emberekre is. A víz, ami manapság már a legtöbb játékban kirívóan szebb, mint a többi részlet, szintén elnagyolt. Az AoE III-hoz képest elég vérszegénynek tűnik. Ehhez képest sokat tölt a játék és maximum beállítások mellett komolyabb vasakat is megizzaszt.
Játékmenet:
Ha súlyozni kellene a pontokat, akkor ennél a játéknál ide nyomnám a legtöbbet és szerencsére a fejlesztők erre oda is figyeltek. Még a gyakorlott játékos is kénytelen folyton klikkelgetni valahová, észben kell tartani, mit hogyan állítottunk be, figyelni kell az arányokat, a különböző áruk fogyását, termelését, kapacitásokat. A mikromenedzsment rész egyensúlya véleményem szerint nagyon el lett találva. Nem kell millió adatot egyeztetnünk, de nem is automatikus minden. Ami talán aggodalomra adhat okot, hogy a 8-10. várost már csukott szemmel lehet felépíteni, a szcenáriók nem hoznak annyi újat, hogy hosszú távon is érdekes maradjon. Sőt örök csalódás, hogy miután elértük a küldetés céljait, kezdhetünk mindent előlről, néhánnyal több épülettel. Az elméleti játékidő körülbelül 20-30 óra gyakorlott játékosoknak.
Kezelőfelület:
A menüs felületekkel semmi gond nincs, viszont az építés, a navigáció elég szerencsétlenre sikerült. A minden négyszögletes effekt elég gáz, kockavárosokat tudunk csak építeni, habár lehetőség van 45 fokonként forgatni minden épületet, de nem érdemes, mert csak helyet veszítünk a sok variálással. Maradjon csak Manhattan minden római város. Az viszont piszok idegesítő, hogy vannak 1-2 kis négyzetnyi, 1-2-3-4-5-stb nagy négyzetnyi épületek, tehát sokszor lehet belefutni abba a hibába, hogy nem tudunk szabályos területeket úttal körbe venni, nem lehet minden helyet kihasználni. Nem tudom miért kellett 1 egységgel nagyobbnak lennie mondjuk az adószedő háznak, hogy ne férjen simán a prefektus és a mérnök mellé. Apró gigszerek, nem rontják el a játékot, de iszonyat zavaró tud lenni élen a kamerakezeléssel.
Hang, zene:
Római dallamok szállnak a szélben, békés, háborús, elégedetlen és térkép függő alap összesen 1 óra 43 perc terjedelemben. Nagyon sok játék után sem találtam unalmasnak, tökéletesen betölti a háttérzaj szerepét, nem vetemedtem arra, hogy saját zenét lőjek a játék alá. A szövegelések viszont annál unalmasabbak, ugyan a figuráknak van több beszólásuk, de a menükben mindig ugyanazt halljuk, a'la medióka. Megőrültem tőle.
Összegzés:
Nagyon vártam ezt a játékot, a CivCity-t azért is aláztam meg nyugodtan, mert tudtam, a Ceasar IV majd megmutatja. Kellemes, hangulatos játék lett, de a blőd hibák és az elnagyolt játékrészek csalódást okoztak. A negatívumokból leszürhető, hogy vagy a Sierra kapott vérszemet vagy a fejlesztők aludtak el: az ötletek jók, a kezdeményezések jók, a hiba a kiforratlanság. Nem dobbant meg úgy a szívem, mint az elődeivel való játék közben, nem voltak olyan fordulatok, mint a Pharaóban (dagály, piramis), de azért megszerettem kicsit. Valószínűleg nem hagy mélyebb nyomot bennem, 8 év után többet vártam volna. Én mostmár a Sid Meier: Railroads-ot várom.Kapcsolódó letöltések:
