Torino 2006

Kiadó: 2k Games
Fejlesztő: 49Games
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 1,4 GHz, 256 MB RAM, 1 Gbyte szabad hely
Ajánlott: 2,4 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 2500+, 512 MB RAM, DirectX 9 videokártya,
Hasonló játékok: Winter Challange, Salt Lake 2002
Kategória: sportjáték

A hivatalos Torino 2006-ban 25 ország színeiben, 15 számban nevezhetünk be. A játék nincs túlbonyolítva, nincsenek hosszú kampányok, meg bugyuta történetek. Csak tiszta sport, már amennyire sportnak lehet tekinteni a billentyűzet csapkodását. Az igényesen összerakott árkád akár hosszú távon, családi körben is biztos szórakozás lehet.

Először a sok-sok évvel ezelőtti téli olimpiai játék jut eszembe, ami sokunknak szerzett boldog órákat. Nem dicsekedhetnek nagy sikerekkel az ilyen jellegű idényjátékok, ennek ellenére egy igényesen összerakott árkád sportjáték akár hosszú távon, még családi körben is biztos szórakozás lehet. Az irányítás nagyon egyszerű, sok gyakorlással bárki rekordokat dönthet és izgalmas lehet, hogy egy Need For Speeddel ellentétben - ahol szintén a cél az adott pályán minél kevesebb idő alatt A-ból B-be érni - itt minden sportág teljesen más felkészültséget, más reflexeket, más hozzáállást igényel.



A játék indítása után meglepetten tapasztaltam a beállítások között, hogy a billentyűzet kiosztásánál a kurzor gombokon kívül gyakorlatilag semmi másra nem lesz szükségünk. Ez nagyon örömteli, azt figyelembe véve, hogy akár nagyon fiatal gyerekek és idősebbek is nyugodtan eshetnek neki, anélkül hogy billentyűzet-zsonglőrök lennének. A menü további része szintén megfelelően egyszerű, egyre jobban erősödik bennem a gyanú, hogy itt egy nagyon univerzális, nagyon populáris, valóban idényjátékot céloztak meg a készítők.



A lehetőségek közül választhatunk egyedi versenyeket is, ahol az általunk választott sportágban indulhatunk, illetve választhatunk teljes palettát is a 15 sportágból összeállítva. Rendelkezésre áll még rövidített, 9-es sorozat, de magunk is szabadon kialakíthatunk bajnokságokat. Mivel nagyon egyszerűen hozhatunk létre csapatot magunknak és akár egyszerre négy játékos is játszhat, ezért izgalmas közösségi program lehet a közvetítések szünetében.

Mivel történet nincs, az egyedüli cél a minél jobb eredmény elérése, ezért nehéz helyzetben vagyok a cikk további részében. Nem sok mindent lehet ezen túl leírni, viszont egy rövid leírást hasznosnak tartok a sportágakkal kapcsolatban, amivel az angolul nem beszélőket tudom segíteni, hiszen ezek a tippek-trükkök is mind le vannak írva a játékon belül. Alpesi lesiklás
Ebben a sportban négy számot találunk, mégpedig Downhill, Super-G, szlalom és óriás szlalom. A feladat természetesen egy lejtőn való lesiklás olyan módon, hogy a zászlókkal kijelölt útvonalon belül haladjunk. A TV-ben nagyon látványos sport itt az egyik legnehezebb feladat, hiszen szükségessé teszi a koncentrációt, az ügyességet és a megfontoltságot is. Mivel nagy sebességgel csúszunk lefelé, egy hirtelen mozdulat kizökkenthet a ritmusból, vagy akár egy komolyabb bukást is előidézhet. A sebességet az előre nyíllal tudjuk növelni, de oda kell figyelni, hogy gyorsabban haladva a kanyarokat is nehezebb bevenni. A D betű lenyomásával éles bevágásokat tehetünk, ami a szlalomban használatos főleg, esetleg a lesiklás során életmentő akcióra.



Síugrás
Itt két pályán gyakorolhatunk, egy kisebb és egy nagyobb lejtőn. Persze a nagy lejtő sokkal izgalmasabb és nagyobbakat is lehet ugrani, de nehezebb is sokáig levegőben maradni. Itt csupán ügyesnek kell lenni: elindulás után a jobb-bal kurzor, vagy az egér mozgatásával egyenesben kell tartani kis jószágunkat, majd a rámpa végén, legalábbis ahhoz minél közelebb meg kell nyomnunk az ugrás gombot és onnantól kezdve ismét az egyensúlyon van a lényeg. Minél jobban kibillen a játékos annál hamarabb ér földet. És igen, a földetérésnél is figyelni kell kicsit.

Gyorskorcsolya:
Három számban indulhatunk, 500-1000-1500 méteren. A lényeg a kurzor őrült és ritmusos ütlegelése. Ennek a számnak az elsajátítása mindössze ritmusérzéket igényel. Induláskor ütemesen kell csapkodni a gombokat, majd a kijelzőn látható fehér csíkhoz minél közelebb álló módon kell nyomkodni a gombokat. A kék csík az, amit csináltunk valójában, a piros pedig a konkrét hibát jelzi, ami már lassít minket. Ez volt az egyetlen szám, amiben nem sikerült élre ugranom, lehet a ritmusérzékem nem az igazi.



Biathlon/Sífutás/Északi sí:
Ezekben a számokban zárt, épített pályákon kell minél jobb tempóban előre evickélni, biathlonban pedig még lövöldözni is kicsit. A lövés egérrel történik, az FPS-ek mesterlövész puskájához hasonlóan rángat a kezünk, de nem sikerült még mellé lőnöm egyszer sem (fontos a jó egér is!) A sífutás résznél csak a kanyarodásról és a tempó meghatározásról kell gondoskodnunk. A kanyarodás itt nem komoly feladat, inkább stratégiai a verseny. Kérdés, hogyan osztjuk be energiáinkat, mikor sprintelünk, mikor siklunk kicsit pihenésképp. Nekem ez nagyon tetszett, igazi kihívás lehet benne fejlődni, nem sok múlik a szerencsén és ráadásul nem kell őrülten verni a billentyűket.

Szánkó/Bob
Jamaika a jamaikaiaké! Mindenkinek ez jut eszébe a bobról és a készítők nem is maradtak adósak ezen a területen. A bónusz kihívások között, amennyiben tökéletes bob rajtot hajtunk végre (99%-ot csináltam, nem tudom mi lehet a maradék 1%), akkor megkapjuk a jamaikai csapatot is. Egyébként itt a lényeg az induláson van, itt ritmusérzékre van szükség, majd menet közben igyekezni kell a falhoz minél kevesebbet hozzáérni és a kanyarokban mindig a megfelelő irányba dőlni. Grafika: Fura, de játék közben nem volt semmilyen problémám a grafikával. Pont olyan, mint amilyennek elvárjuk, éppen annyira kidolgozott a pálya, amennyire nem figyelünk rá, nincs túl effektelve és nem is kell hozzá komoly hardver. Persze lehetne fotorealisztikus is akár a játék, de minek? A könnyed szórakozáshoz és idényjátékhoz képest nagyon meggyőző.

Kezelőfelület: Itt nincs mit mondani: egy játék, amihez elég a négy iránygomb, néha két másik, nem lehet baj. 5 évesen is neki lehet vágni. A menük egyértelműek, a játékban egyszerűen az enter nyomkodásával tudunk haladni az események között. Egyszerű, nem igényel IQ-t és nem lesz idegeskedés amiatt, mert valaki nem képes komplex irányításokat kezelni. Komolyan ajánlom az informatika családi elterjesztésében folytatott harc és a családi tűzhely felmelegítésének eszközeként.

Játékmenet: Itt az időtállóság, ami erősen megkérdőjelezhető. Talán vannak addikt alkatok, akik rá tudnak állni az ilyen dolgokra, de nem valószínű, hogy sokáig képes lenne bárkit is lekötni. A lényeg, hogy amíg a játékok tartanak, addig lehet bohóckodni vele, illetve a tél során jó vicc lehet. Miután minden számban profik leszünk, minden rekordot megdöntöttünk, már csak az lehet kihívás, ha találunk még valakit hasonló kvalitásokkal.

Hang: Viszonylag jó a kommentár. Bár a paliki hagyományoktól messze elmarad, de a nemzetközi csatornák hangulatát idéző kimért, nem szófosó kommentátorok trécselnek folyton. Izgulva figyelik műsorunkat és bármit csinálunk, valamilyen szóláncolattal illetik. Kétségbeesettek kiáltanak fel, ha hibázunk és izgatottan drukkolnak, ha jók vagyunk. Fogadhatunk viszont, hogy mindenki megtanulja, a svájci síugró csaj az előző olimpián a kicsi és a nagy pályán is nyert. Szóval azért egy idő után kifogynak a kreativitásból.

Nehézség: Jól skálázható nehézségi fokozatok vannak, ami igazából szinte csak az ellenfelek idejében mutatkozik meg, illetve a versenykörülményekben adott helyen. Az egyik bónusz éppenséggel egy extra nehéz fokozat elérhetővé tétele, ezt csak függőknek ajánlom.

Összegzés: Egy nagyon kiegyensúlyozott játékot kapunk a kezünkbe. Nem akar semmivel sem többet adni, mint amennyit igénylünk, nem ígér többet, mint egy kötelező körként lefutandó játéknak ígérnie kell. Cserébe nem okoz csalódást, sőt, nagyon sok örömet szerezhet azoknak, akik szeretik az ilyen jellegű kihívásokat és szeretnek mindenféle rekordokat megdöntögetni, századmásodperceket lefaragni. Az egyetlen komoly hiányosság, hogy viszonylag kevés sportot próbálhatunk ki. Nincs curling, snowboard, amit hiányolok például, illetve gyakori a redundancia a játékban. Sajnos magyarként sem indulhatunk - én az olaszokat választottam, legalább a színek stimmeljenek.