SG.hu·
Kínában már örökölhetők a digitális játékfiókok és a virtuális vagyontárgyak
Több kínai bírósági ítélet is kimondta hogy a játékfiókok, a virtuális tárgyak és a mikrotranzakciók vagyoni értéket képviselnek ezért az örökösökre is átszállhatnak.
Miközben a nyugati világ nagy részén a játékkiadók és a nagy technológiai vállalatok továbbra is vitáznak a digitális tulajdonjog kérdéséről, egy Reddit-felhasználó, aki azt állítja, hogy egy kínai ügyvéddel él házasságban, valamint hivatalosan is képesített kínai-angol fordító, arról számolt be, hogy több kínai család is sikeresen perelte ki "az elhunyt hozzátartozóik játékfiókjának örökléséhez való jogot". A Slawrfp nevű felhasználó egy subredditben három olyan bírósági ítélet összefoglalóját osztotta meg, amelyek a digitális tulajdonjog kérdésében az elhunyt játékos örököseinek kedveztek. Ezek az ügyek ráadásul nem csupán a játékok tulajdonjogáról szóltak, hanem a digitális vagyontárgyakról, a játékon belüli vásárlásokról, a Bitcoinról, sőt még a közösségimédia-fiókokról is.
"A kínai bíróságok a játékfiókokat és a mikrotranzakciós vásárlásokat pénzbeli értékkel rendelkező vagyonnak tekintik, ezért a játékosokat ezekkel az eszközökkel kapcsolatban tulajdonosi jogok illetik meg" - írta Slawrfp. "A kínai bíróságok elutasítják azt az elképzelést, hogy a szokásos, átruházást tiltó szerződési kikötések megakadályozhatják egy játék vagy akár egyes mikrotranzakciók öröklését vagy végrendeleti átruházását. Több ügyben is ugyanerre a következtetésre jutottak. Ez ugyanazokra a típusú digitális javakra is vonatkozik, mint például a Counter-Strike: Global Offensive játékban ismert kések vagy fegyverskinek."
Slawrfp több ügyet is idézett. Az első az úgynevezett "Aranypenge-ügy", amely egy 2009-ben kirobbant jogvita nyomán került bíróság elé. Az ügy akkor kezdődött, amikor egy elhunyt játékos, Lu özvegye, Li Lan el akarta adni azt az "Arany Pengét", amelyet férje a mára megszűnt Zhengtu című MMORPG-ben szerzett meg. A tárgy megszerzéséhez azonban Lu játékon belüli "feleségének", Yang Yuannak az együttműködésére is szükség volt, ezért Yang azt állította, hogy őt is tulajdonjog illeti meg.
A bíróság végül úgy döntött, hogy mivel Lu fektette bele a munkát, ő fizette az internet-hozzáférést, ő vásárolta meg a játékon belüli krediteket, és a piacon körülbelül 50 000 jüanértis akadt volna vevő a tárgyra, ezért az rendelkezik a tulajdonjoghoz szükséges vagyoni jellemzőkkel, így törvényes felesége örökölheti azt. Emellett a DeHeng Law Offices ügyvédi iroda szerint a Lu és Yang közötti játékon belüli házasságnak semmilyen jogi jelentősége nem volt, ezért Li Lan számít Lu törvényes örökösének. Ugyanakkor Yang is hasonló mértékű munkát végzett az ereklye megszerzésében, ezért annak tulajdonjoga mindkettőjüket megilleti. Ennek megfelelően Li Lan és Yang Yuan egyaránt az eszköz értékének 50-50 százalékára jogosult.
Egy másik, 2024-ben született ügy egy elhunyt személy közel 30 000 dollárt érő Bitcoin-vagyonáról, játékfiókjáról és közösségimédia-fiókjáról szólt. Wang Lianghua kínai ügyvéd a Toutiao közösségi platformon azt írta, hogy az örökös jogi képviselője azzal érvelt, hogy a virtuális vagyon jogilag is vagyonnak minősül, mert kereskedni lehet vele, értéke van, sőt még nyereséget is termelhet, így megfelel a tulajdon "szűkösség, rendelkezési jog és érték" ismérveinek. A digitális javakat kezelő platformok ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy a felhasználók a regisztráció során elfogadott szerződési feltételek alapján a tulajdonjog őket illeti meg.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a virtuális vagyontárgyak - köztük a Bitcoin, a játékbeli felszerelések, a közösségimédia-fiókok kereskedelmi jogai, a domainnevek és más hasonló digitális javak - az elhunyt hagyatékának részét képezik, ezért örökölhetők. Emellett a közösségimédia-fiókok működtetésének joga is átszállhat az örökösökre. A kizárólag személyes tartalmak, például a csevegési előzmények és más "tisztán személyes érdekű" adatok azonban nem örökölhetők, ezeket az adott platform archiválja. A bíróság azt is kimondta, hogy a legtöbb licencszerződésben szereplő, öröklést tiltó kikötések érvénytelenek, mivel sértik a törvényben biztosított jogokat. A platformok kötelesek együttműködni az öröklési eljárás során, ugyanakkor kérhetnek megfelelő igazoló dokumentumokat, valamint felszámíthatnak ésszerű költségeket.
Az említett ügyeken kívül volt egy másik eset is, amelyben egy édesanya elveszítette fiát, majd kérte a játékplatformot, hogy biztosítson számára hozzáférést fia fiókjaihoz. A bíróság ugyanarra a következtetésre jutott, mint a korábbi ügyben: kimondta, hogy a játékos fiókjai, karakteradatai, virtuális tárgyai és egyéb digitális eszközei virtuális vagyonnak minősülnek, ezért örökölhetők. A vállalatot ennek megfelelően kötelezték arra, hogy működjön együtt az édesanyával, és ruházza át rá az összes örökölhető jogot.
Ezek a bírósági döntések éles ellentétben állnak a világ legtöbb országában alkalmazott gyakorlattal, ahol a játékkiadók egy licencszerződés lejártakor bármikor megszüntethetik a felhasználó hozzáférését a digitális médiatárához. A Steam előfizetői szerződése szintén tiltja a Steam-fiók átruházását, és mivel az amerikai bíróságok a játékokat digitális licenceknek tekintik, a Valve sem kötelezhető arra, hogy azokat átadja a felhasználó örököseinek. A digitális tulajdonjog napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált a játékosok és a fogyasztók számára, különösen most, amikor egyre több nagy technológiai vállalat hagy fel a fizikai adathordozók értékesítésével, és teljesen digitális terjesztésre áll át, miközben a játékmegőrzéssel foglalkozó szakemberek azért küzdenek, hogy a videojátékok archívumai hosszú távon is fennmaradhassanak.
Miközben a nyugati világ nagy részén a játékkiadók és a nagy technológiai vállalatok továbbra is vitáznak a digitális tulajdonjog kérdéséről, egy Reddit-felhasználó, aki azt állítja, hogy egy kínai ügyvéddel él házasságban, valamint hivatalosan is képesített kínai-angol fordító, arról számolt be, hogy több kínai család is sikeresen perelte ki "az elhunyt hozzátartozóik játékfiókjának örökléséhez való jogot". A Slawrfp nevű felhasználó egy subredditben három olyan bírósági ítélet összefoglalóját osztotta meg, amelyek a digitális tulajdonjog kérdésében az elhunyt játékos örököseinek kedveztek. Ezek az ügyek ráadásul nem csupán a játékok tulajdonjogáról szóltak, hanem a digitális vagyontárgyakról, a játékon belüli vásárlásokról, a Bitcoinról, sőt még a közösségimédia-fiókokról is.
"A kínai bíróságok a játékfiókokat és a mikrotranzakciós vásárlásokat pénzbeli értékkel rendelkező vagyonnak tekintik, ezért a játékosokat ezekkel az eszközökkel kapcsolatban tulajdonosi jogok illetik meg" - írta Slawrfp. "A kínai bíróságok elutasítják azt az elképzelést, hogy a szokásos, átruházást tiltó szerződési kikötések megakadályozhatják egy játék vagy akár egyes mikrotranzakciók öröklését vagy végrendeleti átruházását. Több ügyben is ugyanerre a következtetésre jutottak. Ez ugyanazokra a típusú digitális javakra is vonatkozik, mint például a Counter-Strike: Global Offensive játékban ismert kések vagy fegyverskinek."
Slawrfp több ügyet is idézett. Az első az úgynevezett "Aranypenge-ügy", amely egy 2009-ben kirobbant jogvita nyomán került bíróság elé. Az ügy akkor kezdődött, amikor egy elhunyt játékos, Lu özvegye, Li Lan el akarta adni azt az "Arany Pengét", amelyet férje a mára megszűnt Zhengtu című MMORPG-ben szerzett meg. A tárgy megszerzéséhez azonban Lu játékon belüli "feleségének", Yang Yuannak az együttműködésére is szükség volt, ezért Yang azt állította, hogy őt is tulajdonjog illeti meg.
A bíróság végül úgy döntött, hogy mivel Lu fektette bele a munkát, ő fizette az internet-hozzáférést, ő vásárolta meg a játékon belüli krediteket, és a piacon körülbelül 50 000 jüanértis akadt volna vevő a tárgyra, ezért az rendelkezik a tulajdonjoghoz szükséges vagyoni jellemzőkkel, így törvényes felesége örökölheti azt. Emellett a DeHeng Law Offices ügyvédi iroda szerint a Lu és Yang közötti játékon belüli házasságnak semmilyen jogi jelentősége nem volt, ezért Li Lan számít Lu törvényes örökösének. Ugyanakkor Yang is hasonló mértékű munkát végzett az ereklye megszerzésében, ezért annak tulajdonjoga mindkettőjüket megilleti. Ennek megfelelően Li Lan és Yang Yuan egyaránt az eszköz értékének 50-50 százalékára jogosult.
Egy másik, 2024-ben született ügy egy elhunyt személy közel 30 000 dollárt érő Bitcoin-vagyonáról, játékfiókjáról és közösségimédia-fiókjáról szólt. Wang Lianghua kínai ügyvéd a Toutiao közösségi platformon azt írta, hogy az örökös jogi képviselője azzal érvelt, hogy a virtuális vagyon jogilag is vagyonnak minősül, mert kereskedni lehet vele, értéke van, sőt még nyereséget is termelhet, így megfelel a tulajdon "szűkösség, rendelkezési jog és érték" ismérveinek. A digitális javakat kezelő platformok ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy a felhasználók a regisztráció során elfogadott szerződési feltételek alapján a tulajdonjog őket illeti meg.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a virtuális vagyontárgyak - köztük a Bitcoin, a játékbeli felszerelések, a közösségimédia-fiókok kereskedelmi jogai, a domainnevek és más hasonló digitális javak - az elhunyt hagyatékának részét képezik, ezért örökölhetők. Emellett a közösségimédia-fiókok működtetésének joga is átszállhat az örökösökre. A kizárólag személyes tartalmak, például a csevegési előzmények és más "tisztán személyes érdekű" adatok azonban nem örökölhetők, ezeket az adott platform archiválja. A bíróság azt is kimondta, hogy a legtöbb licencszerződésben szereplő, öröklést tiltó kikötések érvénytelenek, mivel sértik a törvényben biztosított jogokat. A platformok kötelesek együttműködni az öröklési eljárás során, ugyanakkor kérhetnek megfelelő igazoló dokumentumokat, valamint felszámíthatnak ésszerű költségeket.
Az említett ügyeken kívül volt egy másik eset is, amelyben egy édesanya elveszítette fiát, majd kérte a játékplatformot, hogy biztosítson számára hozzáférést fia fiókjaihoz. A bíróság ugyanarra a következtetésre jutott, mint a korábbi ügyben: kimondta, hogy a játékos fiókjai, karakteradatai, virtuális tárgyai és egyéb digitális eszközei virtuális vagyonnak minősülnek, ezért örökölhetők. A vállalatot ennek megfelelően kötelezték arra, hogy működjön együtt az édesanyával, és ruházza át rá az összes örökölhető jogot.
Ezek a bírósági döntések éles ellentétben állnak a világ legtöbb országában alkalmazott gyakorlattal, ahol a játékkiadók egy licencszerződés lejártakor bármikor megszüntethetik a felhasználó hozzáférését a digitális médiatárához. A Steam előfizetői szerződése szintén tiltja a Steam-fiók átruházását, és mivel az amerikai bíróságok a játékokat digitális licenceknek tekintik, a Valve sem kötelezhető arra, hogy azokat átadja a felhasználó örököseinek. A digitális tulajdonjog napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált a játékosok és a fogyasztók számára, különösen most, amikor egyre több nagy technológiai vállalat hagy fel a fizikai adathordozók értékesítésével, és teljesen digitális terjesztésre áll át, miközben a játékmegőrzéssel foglalkozó szakemberek azért küzdenek, hogy a videojátékok archívumai hosszú távon is fennmaradhassanak.