SG.hu·
Jogi és etikai aggályok a gondolatvezérlés előtt
Ugyanúgy, mint a robotautóknál, egy másik nagy területen, a gondolatok kiolvasásánál is sokkal előrébb tart a technika és a tudomány, mint a szabályozás. Termékek már kaphatók, de a jogi háttér homályos.
John-Dylan Haynes neuropszichológus 1971-ben született Nagy-Britanniában, jelenleg a Bernstein Központban dolgozik. Állítása szerint képes kiolvasni, hogy mire gondol egy adott ember. A szakember - érthetően - el van ragadtatva az agykutatásban rejlő lehetőségekről, ugyanakkor tökéletesen tisztában van a technikai és az etikai határokkal, illetve azok fontosságával is. "Amennyiben mágneses módszerrel, MRI-vel mérném az agytevékenységet, akkor bizonyos fokig valóban képes lennék arra, hogy kiolvassam egy ember következő kérdését. Egyszerűen tudunk gondolatokat olvasni, ennek feltétele azonban, hogy előzetesen látnom kell, miként működik az illető agya, amikor felteszi egyik vagy a másik kérdést. A módszer számos területen alkalmazható. Az agyi szkennerek és a mintafelismerő szoftverek segítségével megállapítható, hogy mondjuk az éber kómás beteg mit érzékel a külvilágból. Egy másik terület a protézisek vezérlése agy-számítógép interfészekkel és puszta gondolati erővel. Ezek a megoldások napjainkban technikai szinten még nem igazán léteznek, de a következő 10-20 évben mindez már lehetséges lesz."
"A protézisek irányítására megalkotott agy-számítógép interfészek más területen is használhatók és ezt felfedezte a játékipar is. Vannak már olyan egyszerű interfészek, amik az EEG-n alapulnak. A kutatók véleménye azonban megoszlik abban a kérdésben, hogy ezek az eszközök valóban az agy elektromos tevékenységét mérik, vagy egyszerűen csak a fejizommozgásokat kísérő jelenségeket. Alapvetően azonban ezek a megoldások beépíthetők a játékokba" - fejtette ki John-Dylan Haynes.
John-Dylan Haynes
A neuropszichológus hangsúlyozta: jelenleg még nincsenek olyan megbízhatóan működő hazugságvizsgáló berendezések, amik az MRI-re épülnének, viszont e rendszerek elvileg megalkothatók. Azonban a hazugságvizsgálók és azok alkalmazása etikai kérdéseket vet fel. Nem szabad elfelejteni, hogy az emberi gondolatok a magánélet szerves részei és nagyon vigyázni kell, ha valaki behatol a mentális magánszférába. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezzel egy alapvető törvényt lépünk át. Akkor nem lehet probléma, ha az érintett személy is hajlandó erre. Azonban az agyi marketing problémás, hiszen kizárólag kereskedelmi célokat szolgál. A gondolatok és az emlékek befolyásolásától még nem kell tartanunk, ezek ugyanis túl összetett dolgok és a szükséges technika sem áll rendelkezésre egy ilyen bonyolult szimuláció létrehozására és fenntartására.
"Az internet miatt mindenképpen változik valami az agyunkban, hiszen állandóan alkalmazkodik a valódi életünkhöz. Az agy nagyon rugalmas. Ma már senki nem tanul meg semmit sem fejből, egész egyszerűen nem jegyzünk meg olyan kevésbé fontos kis részleteket, amikre később semmi szükségünk nincs. Ehelyett többet és többet akarunk tudni arról a sok összetett technikáról, amiket a környezetünkben használnak. Az emberek borzasztóan alkalmazkodóképesek. Amennyiben valamikor szükség lenne arra, hogy valaki megértsen egy hosszabb szöveget, akkor felfedezik majd magukban ezt a képességet és újra aktiválják" - szögezte le végül a Bernstein Központ munkatársa.
A kiotói ATR Idegtudományi Laboratóriumok tudósa, Yakiyasu Kamitani csapatával egy funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat adatait felhasználva egy fekete-fehér képet alkotott az agytevékenységről a semmiből. Haynes akkor megjegyezte: "Döbbenetes, ez már valóban egy jelentős előrelépés." A szakember már akkor rámutatott, hogy ezen a szinten azonban már etikai kérdések is felmerülhetnek és példaként az agyi marketing lehetőségét említette, ahol a hirdetők egy nap képesek lehetnek észrevétlenül a járókelők gondolataiban olvasni, és a kapott eredményekkel célzottabbá tenni az útjukba eső hirdetéseiket.
John-Dylan Haynes neuropszichológus 1971-ben született Nagy-Britanniában, jelenleg a Bernstein Központban dolgozik. Állítása szerint képes kiolvasni, hogy mire gondol egy adott ember. A szakember - érthetően - el van ragadtatva az agykutatásban rejlő lehetőségekről, ugyanakkor tökéletesen tisztában van a technikai és az etikai határokkal, illetve azok fontosságával is. "Amennyiben mágneses módszerrel, MRI-vel mérném az agytevékenységet, akkor bizonyos fokig valóban képes lennék arra, hogy kiolvassam egy ember következő kérdését. Egyszerűen tudunk gondolatokat olvasni, ennek feltétele azonban, hogy előzetesen látnom kell, miként működik az illető agya, amikor felteszi egyik vagy a másik kérdést. A módszer számos területen alkalmazható. Az agyi szkennerek és a mintafelismerő szoftverek segítségével megállapítható, hogy mondjuk az éber kómás beteg mit érzékel a külvilágból. Egy másik terület a protézisek vezérlése agy-számítógép interfészekkel és puszta gondolati erővel. Ezek a megoldások napjainkban technikai szinten még nem igazán léteznek, de a következő 10-20 évben mindez már lehetséges lesz."
"A protézisek irányítására megalkotott agy-számítógép interfészek más területen is használhatók és ezt felfedezte a játékipar is. Vannak már olyan egyszerű interfészek, amik az EEG-n alapulnak. A kutatók véleménye azonban megoszlik abban a kérdésben, hogy ezek az eszközök valóban az agy elektromos tevékenységét mérik, vagy egyszerűen csak a fejizommozgásokat kísérő jelenségeket. Alapvetően azonban ezek a megoldások beépíthetők a játékokba" - fejtette ki John-Dylan Haynes.
John-Dylan Haynes
A neuropszichológus hangsúlyozta: jelenleg még nincsenek olyan megbízhatóan működő hazugságvizsgáló berendezések, amik az MRI-re épülnének, viszont e rendszerek elvileg megalkothatók. Azonban a hazugságvizsgálók és azok alkalmazása etikai kérdéseket vet fel. Nem szabad elfelejteni, hogy az emberi gondolatok a magánélet szerves részei és nagyon vigyázni kell, ha valaki behatol a mentális magánszférába. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezzel egy alapvető törvényt lépünk át. Akkor nem lehet probléma, ha az érintett személy is hajlandó erre. Azonban az agyi marketing problémás, hiszen kizárólag kereskedelmi célokat szolgál. A gondolatok és az emlékek befolyásolásától még nem kell tartanunk, ezek ugyanis túl összetett dolgok és a szükséges technika sem áll rendelkezésre egy ilyen bonyolult szimuláció létrehozására és fenntartására.
"Az internet miatt mindenképpen változik valami az agyunkban, hiszen állandóan alkalmazkodik a valódi életünkhöz. Az agy nagyon rugalmas. Ma már senki nem tanul meg semmit sem fejből, egész egyszerűen nem jegyzünk meg olyan kevésbé fontos kis részleteket, amikre később semmi szükségünk nincs. Ehelyett többet és többet akarunk tudni arról a sok összetett technikáról, amiket a környezetünkben használnak. Az emberek borzasztóan alkalmazkodóképesek. Amennyiben valamikor szükség lenne arra, hogy valaki megértsen egy hosszabb szöveget, akkor felfedezik majd magukban ezt a képességet és újra aktiválják" - szögezte le végül a Bernstein Központ munkatársa.
A kiotói ATR Idegtudományi Laboratóriumok tudósa, Yakiyasu Kamitani csapatával egy funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (fMRI) vizsgálat adatait felhasználva egy fekete-fehér képet alkotott az agytevékenységről a semmiből. Haynes akkor megjegyezte: "Döbbenetes, ez már valóban egy jelentős előrelépés." A szakember már akkor rámutatott, hogy ezen a szinten azonban már etikai kérdések is felmerülhetnek és példaként az agyi marketing lehetőségét említette, ahol a hirdetők egy nap képesek lehetnek észrevétlenül a járókelők gondolataiban olvasni, és a kapott eredményekkel célzottabbá tenni az útjukba eső hirdetéseiket.