A részben állami Orange távközlési vállalat élén maradhat Stéphane Richard, akit bűnszövetkezetben elkövetett csalás gyanújával vád alá helyezték abban a büntetőügyben, amelyben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója is érintett, s amelyben csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást az ügyészség - értesült vasárnap a Le Monde és a le Journal du Dimanche című francia lap.

Stéphane Richard 2007 és 2011 között dolgozott kabinetfőnökként a francia gazdasági minisztériumban, amelynek vezetője akkor a jelenlegi IMF-vezér volt. A volt politikust szerdán vádolta meg az ügyészség. Sorsáról a világ egyik legjelentősebb távközlési vállalatának igazgatótanácsa hétfői ülésén dönt. Az Orange (korábban France Télécom) magáncég, de a legjelentősebb, 27 százalékos részvényese a francia állam, amely a szakszervezetekhez hasonlóan 3 hellyel rendelkezik a 15 tagú testületben. A Le Monde források megjelölése nélkül az írta, hogy több órás tanácskozás után Pierre Moscovici gazdasági miniszter úgy döntött: Richard maradhat a vállalat élén. "Az állam időt akar adni ahhoz, hogy kiderüljön, merre halad ez az ügy" - írta kormányzati forrásokra hivatkozva a Le Journal du Dimanche.

Mindkét lap úgy tudja, hogy hétfőn az igazgatótanácsban a kormány három képviselője Richard megtartására fog szavazni. A szakszervezetek már korábban nyilvánosan kiálltak a népszerű elnök mellett. A további független tagok közül a Le Monde szerint négyen biztosan támogatják Richard-t. A gazdasági minisztérium nem kívánta kommentálni az értesülést. A Le Monde szerint három tényező játszott szerepet a kormány döntésében: az Orange érdeke, a szakszervezetek és a dolgozók nyilvános kiállása, valamint a vádemelés háttere.

A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor is Bernard Tapie eladta az Adidas sportszergyártó céget egy francia állami vállalatnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter 2007-ben választott bírósághoz fordult, hogy megegyezéssel lezárják a 15 éve tartó pereskedést. A választott bírósági döntés alapján az állam 2008-ban a kamatokkal együtt összesen 403 millió euró kártérítést fizetett Tapie-nak.

Az ügy azonnal belpolitikai botrányt okozott. A döntésért 2008 óta Lagarde magára vállalja a felelősséget, azt állítva, hogy saját hatáskörben döntött, mert szerette volna gyorsan lezárni az évek óta húzódó ügyet, amely a kamatok miatt egyre többe került a francia államnak. Májusi meghallgatását követően a jelenlegi IMF-vezért a bíróság az egyszerű tanú és a gyanúsított közötti "jogi képviselővel rendelkező tanú" státusába helyezte, amivel az IMF-vezér egyelőre elkerülte a vádemelést.

Sajtóértesülések szerint felmerült a gyanú: a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. A lapok szerint Nicolas Sarkozy ezzel hálálta meg, hogy - a korábban a baloldalhoz közelálló - Tapie őt támogatta a 2007-es francia elnökválasztási kampányban. Az ügyben a közeljövőben Nicolas Sarkozy volt államfő közvetlen munkatársait is kihallgatják, miután Richard azt állítja: az elnöki hivataltól kapta a gazdasági minisztérium az utasítást arra, hogy választott bíróságon zárja le az ügyet.