SG.hu
Bosszantóak a videohirdetések
Csaknem minden harmadik magyar internetezőt zavarnak a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések, míg a PR-cikkeket és a Google hirdetéseket hasznosnak tartjuk - derült ki egy az online reklámok megítélését vizsgáló független felmérésből.
A PS:PRovocative PR-ügynökség ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak. Az eredményekből az derült ki, hogy legjobban a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések zavarnak minket, a PR-cikkeket viszont szívesen olvassuk. Az e-mailben érkező ajánlatok és a Google AdWords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartják a leginformatívabbnak az internetfelhasználók, míg mindössze 6 százalékuk szerint bosszantóak a PR-szövegek.
A hetente legalább egy alkalommal internetező felnőtt magyar lakosság egyharmada szerint azonban kifejezetten idegesítőek az online videók előtt vagy közben felbukkanó reklámok. Ráadásul pont a fiatalok utálják a leginkább ezt a fajta hirdetési formát. A 18-29 éves korosztály esetében az elutasítási arány eléri a 40%-ot, majd korcsoportonként csökken, így az 50 év felettieknek már csak 15%-át idegesítik a videók alatt elhelyezett reklámok.
A PS:PRovocative felmérésének érdekes eredménye, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarják a magyar internetezőket, mint a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései mindössze a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán a felhasználók 10 százaléka fejezte ki nemtetszését. A közösségi háló hirdetései emellett hasznosságuk tekintetében megelőzik a hagyományos webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10% tartja hasznosnak. A Facebook hirdetéseit ezen belül a nők kedvelik a leginkább: a szponzorált posztok 11%-uk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány 6%.
A felmérés azt is alátámasztotta, hogy a fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18-29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30-39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják. Emellett kiderült, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Jó példa erre az e-mail marketing, melyet a megkérdezettek közül a legtöbben (40%) tartottak hasznosnak, viszont egyúttal a videohirdetések (30%) után ezt ítélték meg a második legbosszantóbb (27%) hirdetési formának.
"Az e-mail marketing a kutatásunk szerint a Google AdWords keresőhirdetések és az online PR-cikkek után összességében a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma a magyar internetezők számára, melynek esetében kiemelt fontosságú a megvalósítás módja. Ezt az eszközt lehet nagyon jól, ugyanakkor könnyű nagyon rosszul alkalmazni" - emeli ki Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A PR-szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel. A végső rangsor felállításakor a PS:PRovocative munkatársai az adott hirdetési forma elfogadottságának ("informatívnak érzem") és elutasításának ("bosszantónak érzem") arányát vették figyelembe.
A PS:PRovocative PR-ügynökség ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak. Az eredményekből az derült ki, hogy legjobban a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések zavarnak minket, a PR-cikkeket viszont szívesen olvassuk. Az e-mailben érkező ajánlatok és a Google AdWords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartják a leginformatívabbnak az internetfelhasználók, míg mindössze 6 százalékuk szerint bosszantóak a PR-szövegek.
A hetente legalább egy alkalommal internetező felnőtt magyar lakosság egyharmada szerint azonban kifejezetten idegesítőek az online videók előtt vagy közben felbukkanó reklámok. Ráadásul pont a fiatalok utálják a leginkább ezt a fajta hirdetési formát. A 18-29 éves korosztály esetében az elutasítási arány eléri a 40%-ot, majd korcsoportonként csökken, így az 50 év felettieknek már csak 15%-át idegesítik a videók alatt elhelyezett reklámok.
A PS:PRovocative felmérésének érdekes eredménye, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarják a magyar internetezőket, mint a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései mindössze a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán a felhasználók 10 százaléka fejezte ki nemtetszését. A közösségi háló hirdetései emellett hasznosságuk tekintetében megelőzik a hagyományos webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10% tartja hasznosnak. A Facebook hirdetéseit ezen belül a nők kedvelik a leginkább: a szponzorált posztok 11%-uk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány 6%.
A felmérés azt is alátámasztotta, hogy a fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18-29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30-39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják. Emellett kiderült, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Jó példa erre az e-mail marketing, melyet a megkérdezettek közül a legtöbben (40%) tartottak hasznosnak, viszont egyúttal a videohirdetések (30%) után ezt ítélték meg a második legbosszantóbb (27%) hirdetési formának.
"Az e-mail marketing a kutatásunk szerint a Google AdWords keresőhirdetések és az online PR-cikkek után összességében a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma a magyar internetezők számára, melynek esetében kiemelt fontosságú a megvalósítás módja. Ezt az eszközt lehet nagyon jól, ugyanakkor könnyű nagyon rosszul alkalmazni" - emeli ki Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A PR-szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel. A végső rangsor felállításakor a PS:PRovocative munkatársai az adott hirdetési forma elfogadottságának ("informatívnak érzem") és elutasításának ("bosszantónak érzem") arányát vették figyelembe.