SG.hu
Kiszorulnak a magyarok az online szerencsejáték-piacról
Gyakorlatilag kizárja a hazai vállalkozásokat az online szerencsejáték piacról a távszerencsejáték szabályozásáról szóló törvénymódosítás – véli a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz).
Az MSzSz üdvözöli, hogy a kormány véget vetne annak, hogy a különböző offshore adóparadicsomok adta lehetőségeket kihasználó internetes szerencsejáték szervezők több mint tíz éve nem adóznak és több tíz milliárdos bevételtől fosztják meg a magyar költségvetést, de úgy vélik, a tervezet piaci hátrányba szorítaná a hazai vállalkozásokat. Az MSzSz ügyvivője, Schreiber István elmondta: azt kérik a kormánytól, hogy a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva alakítsák át úgy a szabályozást, hogy a hazai vállalkozások is egyenlő eséllyel léphessenek az online szerencsejáték piacra.
A kormány eddig a gazdaság több területén is kinyilvánította, hogy a hazai vállalkozásokat szeretné helyzetbe hozni, ezért az MSzSz szerint az online szerencsejáték szabályozás során is törekedni kell arra, hogy olyan patrióta szabályozás szülessen, hogy a hazai játékosok pénzéből származó bevételek a magyar vállalkozásokat és a költségvetést gyarapítsák, hazai munkahelyek létesüljenek.
Schreiber emlékeztetett rá, hogy az online szerencsejáték megadóztatásából nem pótolható a tavaly októberben három nap alatt betiltott pénznyerő iparágból kieső évi 35 milliárd forintnyi játékadó, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevétel, de a hatalmas károk valamelyest mérsékelhetők a magyar cégek helyzetbe hozásával. A szektorból kikerült közel negyvenezer munkanélküliből az online piacra belépő hazai vállalkozások foglalkoztathatnának szakembereket. Erre a külföldi oldalak esetében nincs esély, a törvénytervezetben szereplő, játéktípusonkénti 100 millió forintos évi koncessziós díj mellett pedig a hazai vállalkozások az illegális szolgáltatás miatt kialakult piaci hátrányt aligha tudják majd ledolgozni.
A tervezet az illegálisan működő oldalakat hozza helyzetbe, hiszen a szerveralapú nyerőgépeknél beszedni tervezett 33 százalékos adó helyett egy lényegesen kedvezőbb 20 százalékos adószintet javasol, ugyanakkor a több száz milliós koncessziós díj, valamint a hazai vállalkozások számára megfizethetetlen törzstőke előírások (200 millió ) gyakorlatilag kizárja a magyar tulajdonú cégeket. Az MSzSZ szerint a jogszabálynak lehetőséget kéne biztosítania arra, hogy a befizetendő játékadóból a hazai vállalkozásoknak (magyar tulajdonosi háttér, magyar ügyvezetés) lehetősége legyen a fejlesztésre fordított összegeket levonni.
Így amellett, hogy a hazai online piac bevételei nem kerülnének teljes egészében külföldre, a műszaki és informatikai fejlesztések új hazai munkahelyeket teremtenének. Az MSzSz ügyvivője emlékeztetett rá, hogy a szerencsejátékokra nem vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó Európai Uniós irányelv, ezért lehetősége van a törvényalkotásnak a hazai vállalkozások számára lehetővé tenni, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelhessenek.
Szabályozási alternatíva tehát az is, amikor nincs külföldi szolgáltató, hanem magyarországi szolgáltató fejleszti és üzemelteti az internetes játékhoz szükséges technikai hátteret. Ez esetben mindenképpen jelentős beruházási adókedvezményekkel kell segíteni a szolgáltatót, hogy versenyképes lehessen azokkal a nemzetközi cégekkel szemben, akik már évek óta a piacon vannak. A technikai fejlesztések az ilyen szolgáltatások esetében több százmillió forintos nagyságrendűek, de már a fejlesztési stádiumban is munkahelyeket teremtenek, ezért a hazai gazdaság szempontjából fontos, hogy több kizárólag hazai cég tudjon a piacra lépni.
A szakmai szervezet arra kéri a törvényalkotókat, hogy ne kövessék azt a sok kárt okozó korábbi gyakorlatot, hogy először erkölcsileg és gazdaságilag tönkre tesznek egy csak hazai vállalkozások által működtetett iparágat, majd személyes érdekek mentén átjátsszák a megürült piacot a külföldi, adóparadicsomokban bejegyzett magánvállalatoknak. Az MSzSz tagjai úgy látják, bár a nyerőgép iparág betiltása mérhetetlen károkat okozott, egy nemzeti kormány vélhetően nem a külföldi érdekeket akarja előtérbe helyezni. Az MSzSz kész arra, hogy a nemzetgazdaság és a piac hazai szereplői számára is megfelelő javaslatait megvitassa a törvényhozókkal.
Az MSzSz üdvözöli, hogy a kormány véget vetne annak, hogy a különböző offshore adóparadicsomok adta lehetőségeket kihasználó internetes szerencsejáték szervezők több mint tíz éve nem adóznak és több tíz milliárdos bevételtől fosztják meg a magyar költségvetést, de úgy vélik, a tervezet piaci hátrányba szorítaná a hazai vállalkozásokat. Az MSzSz ügyvivője, Schreiber István elmondta: azt kérik a kormánytól, hogy a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartva alakítsák át úgy a szabályozást, hogy a hazai vállalkozások is egyenlő eséllyel léphessenek az online szerencsejáték piacra.
A kormány eddig a gazdaság több területén is kinyilvánította, hogy a hazai vállalkozásokat szeretné helyzetbe hozni, ezért az MSzSz szerint az online szerencsejáték szabályozás során is törekedni kell arra, hogy olyan patrióta szabályozás szülessen, hogy a hazai játékosok pénzéből származó bevételek a magyar vállalkozásokat és a költségvetést gyarapítsák, hazai munkahelyek létesüljenek.
Schreiber emlékeztetett rá, hogy az online szerencsejáték megadóztatásából nem pótolható a tavaly októberben három nap alatt betiltott pénznyerő iparágból kieső évi 35 milliárd forintnyi játékadó, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevétel, de a hatalmas károk valamelyest mérsékelhetők a magyar cégek helyzetbe hozásával. A szektorból kikerült közel negyvenezer munkanélküliből az online piacra belépő hazai vállalkozások foglalkoztathatnának szakembereket. Erre a külföldi oldalak esetében nincs esély, a törvénytervezetben szereplő, játéktípusonkénti 100 millió forintos évi koncessziós díj mellett pedig a hazai vállalkozások az illegális szolgáltatás miatt kialakult piaci hátrányt aligha tudják majd ledolgozni.
A tervezet az illegálisan működő oldalakat hozza helyzetbe, hiszen a szerveralapú nyerőgépeknél beszedni tervezett 33 százalékos adó helyett egy lényegesen kedvezőbb 20 százalékos adószintet javasol, ugyanakkor a több száz milliós koncessziós díj, valamint a hazai vállalkozások számára megfizethetetlen törzstőke előírások (200 millió ) gyakorlatilag kizárja a magyar tulajdonú cégeket. Az MSzSZ szerint a jogszabálynak lehetőséget kéne biztosítania arra, hogy a befizetendő játékadóból a hazai vállalkozásoknak (magyar tulajdonosi háttér, magyar ügyvezetés) lehetősége legyen a fejlesztésre fordított összegeket levonni.
Így amellett, hogy a hazai online piac bevételei nem kerülnének teljes egészében külföldre, a műszaki és informatikai fejlesztések új hazai munkahelyeket teremtenének. Az MSzSz ügyvivője emlékeztetett rá, hogy a szerencsejátékokra nem vonatkozik a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó Európai Uniós irányelv, ezért lehetősége van a törvényalkotásnak a hazai vállalkozások számára lehetővé tenni, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelhessenek.
Szabályozási alternatíva tehát az is, amikor nincs külföldi szolgáltató, hanem magyarországi szolgáltató fejleszti és üzemelteti az internetes játékhoz szükséges technikai hátteret. Ez esetben mindenképpen jelentős beruházási adókedvezményekkel kell segíteni a szolgáltatót, hogy versenyképes lehessen azokkal a nemzetközi cégekkel szemben, akik már évek óta a piacon vannak. A technikai fejlesztések az ilyen szolgáltatások esetében több százmillió forintos nagyságrendűek, de már a fejlesztési stádiumban is munkahelyeket teremtenek, ezért a hazai gazdaság szempontjából fontos, hogy több kizárólag hazai cég tudjon a piacra lépni.
A szakmai szervezet arra kéri a törvényalkotókat, hogy ne kövessék azt a sok kárt okozó korábbi gyakorlatot, hogy először erkölcsileg és gazdaságilag tönkre tesznek egy csak hazai vállalkozások által működtetett iparágat, majd személyes érdekek mentén átjátsszák a megürült piacot a külföldi, adóparadicsomokban bejegyzett magánvállalatoknak. Az MSzSz tagjai úgy látják, bár a nyerőgép iparág betiltása mérhetetlen károkat okozott, egy nemzeti kormány vélhetően nem a külföldi érdekeket akarja előtérbe helyezni. Az MSzSz kész arra, hogy a nemzetgazdaság és a piac hazai szereplői számára is megfelelő javaslatait megvitassa a törvényhozókkal.