Egy-egy új, innovatív mobilszolgáltatás elindítása gyakran függ az adott ország kormányának vagy potenciális partnereknek a hozzáállásától, így például a bankok vagy a médiatulajdonosok szándékaitól − nyilatkozta Kristin Skogen Lund, a Telenor Csoport digitális szolgáltatásokért felelős üzletágának globális vezetője, aki szerint bizonyos téren Banglades előrébb tart, mint Európa.

A Telenor a napokban indította el Magyarországon zeneletöltés szolgáltatását, melyek a társaságnál a fejlesztés fő irányai?
− A piaci tendenciák figyelembevételével a Telenor egyik legfontosabb célja, hogy minél jelentősebb szerephez jusson a digitális szolgáltatások terén. Ezek a termékek egyrészt kiterjesztik a meglévő alap − például kommunikációs − szolgáltatásokat. Léteznek különböző értéknövelt szolgáltatások, amelyekkel a differenciálást valósíthatjuk meg. Az említett zeneletöltés jellemzően ebbe a kategóriába tartozik. Ezeken felül még vannak a teljesen új jellegű szolgáltatások, mint például a digitális fizetési megoldások, amelyek ma még nem igazán bontakoztak ki, de komoly lehetőségeket rejtenek magukban. A szolgáltatások egy részét tehát azért indítjuk, hogy a meglévők egy részét továbbfejlesszük és közvetlenül növeljük árbevételünket, más termékek pedig az ügyfélhűség erősítését, ezen keresztül pedig a lemorzsolódás megakadályozását célozzák, és ezek nem feltétlenül nyereségesek rövid távon. A legtöbb területen azonban nagyon jövedelmezően tudunk új szolgáltatást nyújtani.

A fejlesztést megelőzően tesztelik a piacot, vagy a cég kijelöl egy számára követendő irányt, avagy a piac "rákényszeríti" a társaságot egy útra?
− A piacunk nagyon széles határok között mozog: a skandináv országoktól Bangladesig, így a fejlesztések előzményében is nagy különbségek vannak. Központi projektek és helyi kezdeményezések egyaránt léteznek. Főleg a lakossági piacra szánt termékeknél előfordul, hogy tesztprojektekkel dolgozunk, vagyis megnézzük, hogy az adott piacon milyen egy adott termék fogadtatása, s ha nem megfelelő, akkor a piaci igényekre gyorsan reagálva, újakkal kell előállnunk.

Az infokommunikáció szempontjából milyen érdekességek tapasztalhatóak jelenleg a bangladesi piacon, melyek azok a dolgok, amelyekkel például nem találkozunk az európai piacon?
− Azt gondolom, hogy a legnagyobb lehetőségeink a bangladesi, pakisztáni, illetve a környék piacain vannak, hiszen a piac korai szakaszába tudunk oda beszállni, és a "nyertes mindent visz" alapon nagy lehetőségek vannak, miközben Európában számos ilyenről már lemaradtunk. Bangladesben az internet elterjedtsége körülbelül ötszázalékos, de előbb-utóbb ott is mindenki az internetet akarja majd használni. A mobiltelefon-piacon 1996-ban jelentünk meg Bangladesben, és nagyon szerények voltak a várakozásaink. Mára minden várakozásunkat felülmúlta a mobiltelefon elterjedésének gyorsasága, és ugyanerre számítunk az internet területén is.

Mennyire centralizált a fejlesztés a csoporton belül, és mennyire lehet figyelembe venni egy-egy ország sajátosságait?
− Azt gondoljuk, hogy érdemes koncentrálni az erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a kompetenciánkat a leghatékonyabban használhassuk ki, és ezzel kellően gyorsak is lehetünk. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a helyi piacokkal való együttműködést, s az ötletek jó része onnan származik. Itthon ebből a szempontból úttörő, példaértékű szerepet játszik, az itteni Telenor a leginkább előretekintő, legprogresszívabb, és számos új szolgáltatás származik majd innen. Jó az együttműködés helyi partnereinkkel, és sok a tehetséges fejlesztő. − A fejlesztési lehetőségek között említette a pénzügyi szolgáltatásokat, de vannak törekvések az e-egészségügy terén is. Érdemi lépések azonban mind ez ideig egyik területen sem történtek.

Mi ennek az oka?
− A kormányzatok célja mindenütt a racionalizálás, épp ezért például az egészségügyi szolgáltatások terén nagy lehetőségek lennének. Más piacokon azt tapasztaljuk, hogy az állami szférában a beszerzési folyamatok nagyon széttagoltak, lassúak, merevek. Ez pedig elveszi a hozzánk hasonló vállalkozások ez irányú kedvét, lendületét, s emiatt máshová összpontosítjuk a figyelmünket és az erőforrásainkat. Bár nagyszerű lenne, ha a központi költségvetés, az önkormányzatok és a távközlési cégek megtalálnák a hatékonyabb együttműködés módját annak érdekében, hogy a közellátás hatalmas kihívásával szembenézzenek.


Ezek szerint Magyarország mellett máshol is nehezen működik az államigazgatás?
− Ennek szemléltetésére egy példát szeretnék említeni, Norvégiában 430 önkormányzatnak a hatáskörébe tartozik az egyik tesztszolgáltatásunk megszervezése, ami nagyon nehézkessé teszi számunkra a szolgáltatás elterjesztését. Hiányzik az a központosított szervezet, ami ezt megkönnyítené.

Miért nincs előrelépés a mobil fizetés terén?
− E téren Ázsiában egészen jó eredményeket tapasztalhatunk, Európában viszont, ahol magas a kártyapenetráció és fejlettebb a pénzügyi kultúra, ez lassabban halad. Ez szerintem egyrészt abból adódik, hogy itt a felhasználás könnyed egyszerűsége még nem jellemző, emellett egy kritikus méretet is el kell érni ahhoz, hogy ez jól működhessen.

Lehetnek olyanok, akik ellenérdekeltek a projekt sikerében? A bankok például mennyire együttműködők?
− A megoldás piacról piacra változik. Norvégiában például a legnagyobb bank úgy döntött, hogy együttműködik velünk, Svédországban és Dániában mobil távközlési szolgáltatók konzorciumot hoztak létre banki partner nélkül. A távközlési szolgáltatók sok esetben zavaróak vagy éppen hátrányosak a bankok számára, akik a mobil banki szolgáltatást akár egyfajta fenyegetésnek is érezhetik. De mint minden egyéb szolgáltatásnál, a döntő tényező itt is az lesz, hogy mennyire sikerül elterjeszteni a piacon, milyen fogadtatásra talál. Az igazi csata itt dől el.

Hasonlóan kevésbé elterjedt a mobil hirdetés. Ennek mi állhat a hátterében?
− Ez is egy olyan terület, amin dolgozunk, és itt az ideje, hogy a megfelelő lépéseket megtegyük. Ez azért is sürgető, mert nagy a szakadék a mobil felhasználás és a mobil hirdetési piac között. Minden feltétel adott a célzott és hatékony hirdetési tevékenységhez, de természetesen olyan megoldást kell találnunk, amely tiszteletben tartja az ügyfelek magánszféráját.