SG.hu
Hogyan szabályozzuk a gyerekek internetét?
A magyar 6–7 évesek az idő egynegyedében, a 12–13 évesek pedig több mint hatvan százalékában szülői felügyelet nélkül használhatják az internetet – derült ki a G Data vírusirtógyártó felméréséből. A cég arra figyelmezteti a szülőket, hogy minden évben rengeteg gyermek válik online zaklatás áldozatává.
A 10 év alatti magyar gyermekek legalább fele heti 4-6 alkalommal használhatja az internetet, méghozzá az idő 30–50 százalékában szülői felügyelet nélkül. A legfiatalabb internetezők közül sokan regisztráltak a Facebookra is, annak ellenére, hogy a szabályzat alapján a közösségi oldalt 13 év alattiak nem használhatják. A G Data vírusirtógyártó 2012. augusztusi felmérése azt vizsgálta, hogy a magyar szülők milyen mértékben engedik meg különböző korú gyermekeiknek, hogy felügyelet nélkül használják a világhálót. Az eredmények szerint a 6–7 évesek az idejük egynegyedét szülői felügyelet nélkül töltik el az interneten, a 8–9 évesek körülbelül az idő egyharmadában, a 10–11 évesek pedig közel a felében interneteznek egyedül.
Ehhez hozzátartozik, hogy korábban publikált becslések szerint a 6–7 éves magyar gyerekek közel egyharmada hetente legalább 4-6 alkalommal néz körül a világhálón. A 7–10 évesek között ez az arány 55 százalék, a 11–14 évesek körében 83 százalék. Ezen belül a közösségi oldalakat a 7–10 éves netezők közel fele, a 11–14 éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogatja. (Forrás: NRC, 2009.) A G Data a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy világszerte rengeteg gyermek esik online zaklatás áldozatává. Az egyik legismertebb eset az amerikai tinédzser, Megan Meier 2006-os öngyilkossága. A lányt a család egyik szomszédja „vitte sírba” úgy, hogy tinédzser fiúnak adta ki magát, majd szenvedélyes udvarlás után durván szakított vele.
Az amerikai Consumer Reports magazin 2011-ben arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban 20 millió kiskorú használja a Facebookot, akik között több mint 5 millió 10 év alatti található. Az adatokból az is kiderült, hogy egyedül a közösségi portálon körülbelül egymillió amerikai kiskorút zaklattak, idegesítettek már névtelen elkövetők, akik jó eséllyel az áldozatok ismerősi köréből kerültek ki.
Mivel az internet biztonságos használatát nem oktatják az iskolában, a szülőknek maguknak kell megtanítaniuk gyermekeiket, hogyan kerüljék el az online veszélyeket. A G Data ajánlása szerint a következő szabályok betartására kell odafigyelniük, amikor megengedik gyermekeiknek, hogy böngésszenek a világhálón. Az első, hogy beszélgessenek a kiskorúakkal az internetről, és hívják fel a figyelmet a veszélyeire. Ezek közé tartozik a letöltés és az ismerkedés is.
A felhasználóneveket és felhasználói profilokat úgy alakítsák ki, hogy azok minél kevesebb információt tartalmazzanak. Ne engedjék meg, hogy a gyermekek olyan fotókat posztoljanak, melyekből személyes adataikra lehet következtetni. A legjobb, ha a családi számítógépet a közös térben helyezik el, így könnyebben észrevehető, ha a gyermeket felzaklatja valami. Tiszteljék a magánélethez való jogot, de ugyanakkor fontos, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kiskorú tényleg ismer mindenkit, akivel chatelni (csevegni) szokott.
Ha azt látják, hogy a gyermek olyan telefonhívásokat kap, melyek felzaklatják, járjanak a kérdés végére. Ha ismeretlen ajándékokat kap, tisztázzák, hogy azok honnan származnak. Mindezek mellett végül érdemes használni a vírusirtó szoftverekbe vagy az operációs rendszerbe épített szülői felügyelet szolgáltatásokat is, melyek segítségével korlátozható, hogy a gyermek milyen oldalakat látogathat meg, és mennyi ideig használhatja az internetet.
A 10 év alatti magyar gyermekek legalább fele heti 4-6 alkalommal használhatja az internetet, méghozzá az idő 30–50 százalékában szülői felügyelet nélkül. A legfiatalabb internetezők közül sokan regisztráltak a Facebookra is, annak ellenére, hogy a szabályzat alapján a közösségi oldalt 13 év alattiak nem használhatják. A G Data vírusirtógyártó 2012. augusztusi felmérése azt vizsgálta, hogy a magyar szülők milyen mértékben engedik meg különböző korú gyermekeiknek, hogy felügyelet nélkül használják a világhálót. Az eredmények szerint a 6–7 évesek az idejük egynegyedét szülői felügyelet nélkül töltik el az interneten, a 8–9 évesek körülbelül az idő egyharmadában, a 10–11 évesek pedig közel a felében interneteznek egyedül.
Ehhez hozzátartozik, hogy korábban publikált becslések szerint a 6–7 éves magyar gyerekek közel egyharmada hetente legalább 4-6 alkalommal néz körül a világhálón. A 7–10 évesek között ez az arány 55 százalék, a 11–14 évesek körében 83 százalék. Ezen belül a közösségi oldalakat a 7–10 éves netezők közel fele, a 11–14 éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogatja. (Forrás: NRC, 2009.) A G Data a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy világszerte rengeteg gyermek esik online zaklatás áldozatává. Az egyik legismertebb eset az amerikai tinédzser, Megan Meier 2006-os öngyilkossága. A lányt a család egyik szomszédja „vitte sírba” úgy, hogy tinédzser fiúnak adta ki magát, majd szenvedélyes udvarlás után durván szakított vele.
Az amerikai Consumer Reports magazin 2011-ben arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban 20 millió kiskorú használja a Facebookot, akik között több mint 5 millió 10 év alatti található. Az adatokból az is kiderült, hogy egyedül a közösségi portálon körülbelül egymillió amerikai kiskorút zaklattak, idegesítettek már névtelen elkövetők, akik jó eséllyel az áldozatok ismerősi köréből kerültek ki.
Mivel az internet biztonságos használatát nem oktatják az iskolában, a szülőknek maguknak kell megtanítaniuk gyermekeiket, hogyan kerüljék el az online veszélyeket. A G Data ajánlása szerint a következő szabályok betartására kell odafigyelniük, amikor megengedik gyermekeiknek, hogy böngésszenek a világhálón. Az első, hogy beszélgessenek a kiskorúakkal az internetről, és hívják fel a figyelmet a veszélyeire. Ezek közé tartozik a letöltés és az ismerkedés is.
A felhasználóneveket és felhasználói profilokat úgy alakítsák ki, hogy azok minél kevesebb információt tartalmazzanak. Ne engedjék meg, hogy a gyermekek olyan fotókat posztoljanak, melyekből személyes adataikra lehet következtetni. A legjobb, ha a családi számítógépet a közös térben helyezik el, így könnyebben észrevehető, ha a gyermeket felzaklatja valami. Tiszteljék a magánélethez való jogot, de ugyanakkor fontos, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kiskorú tényleg ismer mindenkit, akivel chatelni (csevegni) szokott.
Ha azt látják, hogy a gyermek olyan telefonhívásokat kap, melyek felzaklatják, járjanak a kérdés végére. Ha ismeretlen ajándékokat kap, tisztázzák, hogy azok honnan származnak. Mindezek mellett végül érdemes használni a vírusirtó szoftverekbe vagy az operációs rendszerbe épített szülői felügyelet szolgáltatásokat is, melyek segítségével korlátozható, hogy a gyermek milyen oldalakat látogathat meg, és mennyi ideig használhatja az internetet.