SG.hu
Az Európai Parlament nem engedné a 16 év alattiak közösségi média használatát
A felhívás akkor érkezett, amikor több EU-ország is készül korlátozni a közösségi médiát a gyermekek számára.
Az Európai Parlament felszólította az EU-t, hogy vezessen be egy egész Európára kiterjedő, 16 éves korhatárt, amely alatt a kiskorúak szüleik beleegyezése nélkül nem férhetnek hozzá a közösségi médiához. A parlamenti képviselők azt is szeretnék, ha az EU személyesen felelőssé tenné a technológiai vállalatok vezérigazgatóit, például Mark Zuckerberget és Elon Muskot, amennyiben platformjaik megsértik az EU kiskorúak online védelmére vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a javaslatot Dávid Dóra magyar szociáldemokrata képviselő terjesztette elő, aki korábban a Meta vállalatnál dolgozott.
A szigorúbb szabályok bevezetésére irányuló felhívás akkor érkezik, amikor több EU-ország is további korlátozásokat készül bevezetni a közösségi médiára a gyermekek számára, miután aggodalmak merültek fel a TikTok, Instagram, YouTube és más platformok mentális egészségre és fejlődésre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ausztrália jelenleg 16 éves korhatár bevezetésén dolgozik a közösségi média fiókok felhasználói számára.
Az Európai Parlament 483 képviselő szavazatával, 92 ellenszavazattal és 86 tartózkodással támogatta a kiskorúak online védelmének javításáról szóló jelentésében a korhatár bevezetését. A jelentés felszólította az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a korhatár-ellenőrzésre vonatkozó törvények és intézkedések az egész unióban egységesek legyenek. Több ország is sietve dolgozik ki saját nemzeti ellenőrzési rendszerét. A szavazatok nagy része a jobboldali politikai csoportoktól származott, amelyek szerint a jelentés túlságosan beleszól az EU-országok hatáskörébe.
A jelentést a dán szociáldemokrata Christel Schaldemose vezette, aki a Parlament digitális szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatának, az EU tartalom-moderálási szabályozásának kidolgozásában is vezető szerepet játszott. A jelentés befolyásolhatja a közelgő, az uniós joggal kapcsolatos tárgyalásokat. A Bizottság jövőre két jogalkotási aktust fog javasolni, amelyek jelentős részben foglalkoznak a kiskorúak védelmével: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát és egy új digitális méltányossági törvényt.
Az Európai Parlament felszólította az EU-t, hogy vezessen be egy egész Európára kiterjedő, 16 éves korhatárt, amely alatt a kiskorúak szüleik beleegyezése nélkül nem férhetnek hozzá a közösségi médiához. A parlamenti képviselők azt is szeretnék, ha az EU személyesen felelőssé tenné a technológiai vállalatok vezérigazgatóit, például Mark Zuckerberget és Elon Muskot, amennyiben platformjaik megsértik az EU kiskorúak online védelmére vonatkozó rendelkezéseit. Ezt a javaslatot Dávid Dóra magyar szociáldemokrata képviselő terjesztette elő, aki korábban a Meta vállalatnál dolgozott.
A szigorúbb szabályok bevezetésére irányuló felhívás akkor érkezik, amikor több EU-ország is további korlátozásokat készül bevezetni a közösségi médiára a gyermekek számára, miután aggodalmak merültek fel a TikTok, Instagram, YouTube és más platformok mentális egészségre és fejlődésre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ausztrália jelenleg 16 éves korhatár bevezetésén dolgozik a közösségi média fiókok felhasználói számára.
Az Európai Parlament 483 képviselő szavazatával, 92 ellenszavazattal és 86 tartózkodással támogatta a kiskorúak online védelmének javításáról szóló jelentésében a korhatár bevezetését. A jelentés felszólította az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a korhatár-ellenőrzésre vonatkozó törvények és intézkedések az egész unióban egységesek legyenek. Több ország is sietve dolgozik ki saját nemzeti ellenőrzési rendszerét. A szavazatok nagy része a jobboldali politikai csoportoktól származott, amelyek szerint a jelentés túlságosan beleszól az EU-országok hatáskörébe.
A jelentést a dán szociáldemokrata Christel Schaldemose vezette, aki a Parlament digitális szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatának, az EU tartalom-moderálási szabályozásának kidolgozásában is vezető szerepet játszott. A jelentés befolyásolhatja a közelgő, az uniós joggal kapcsolatos tárgyalásokat. A Bizottság jövőre két jogalkotási aktust fog javasolni, amelyek jelentős részben foglalkoznak a kiskorúak védelmével: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatát és egy új digitális méltányossági törvényt.