SG.hu·

Hatalmas árammennyiséget fogyasztanak a felhőszolgáltatások

A számítási felhő tekintetében tiszta és piszkos cégekre osztható fel az IT-világ. Előbbi csoportba a Google, a Facebook és a Yahoo, míg az utóbbiba az Apple, az Amazon és a Microsoft sorolható.

A nemzetközi környezetvédelmi szervezet ezúttal azt vizsgálta, hogy az IT-óriások milyen forrásból biztosítják a szerverközpontjaik működéséhez szükséges árammennyiséget. A How clean is your cloud? (Milyen tiszta a felhőd?) című anyag szerint a cégek többsége szén- vagy atomerőműből nyert áramot használ, különösen igaz ez az Apple, Amazon, Microsoft trióra. Ezzel szemben egyre több társaság használ megújuló energiaforrásokból származó áramot, ebbe a csoportba tartozik a Google, a Yahoo és a Facebook.

A piszkos áramfogyasztóknak minősített konszernek közül kiemelkedik az Apple, amely az iCloud szolgáltatásához szükséges energia 55 százalékát szén-, míg 28 százalékát atomerőművekből szerzi be. Az Amazonnál ugyanez az arány 34, illetve 30 százalék, míg a Twitternél 35,6 és 12,8 százalék. Ugyanakkor a Salesforce, az IBM, a Hewlett-Packard vagy éppen az Oracle vezetőinek is bőven van tennivalójuk ezen a területen. Az Akamai külön dicséretet kapott azért, mert a vizsgált vállalatok közül elsőként hozta nyilvánosságra a széndioxid-kibocsátását összefoglaló jelentését.


Behatóan vizsgálták az adatközpontok áramellátását

"Az olyan innovatív és nyereséges társaságok, mint az Apple, az Amazon és a Microsoft piszkos szén- és atomerőművekből származó áramra építenek, mintha ez az ügyfeleiknek mindegy lenne. Pedig erről szó sincs, a múlt századi áramtermelési mód nem illik a magukat innovatívnak mondó cégekhez. A felhő-alkalmazásokkal kapcsolatos minden egyes kattintás felgyorsítja a klímakatasztrófához vezető utat" - jelentette ki Gerald Neubauer, a Greenpeace energiaügyi szakértője.

"Egyes szerverközpontoknak annyi energiára van szükségük, mint 250 000 európai háztartásnak. Reméljük, hogy a jelentésünkkel elérhetjük, hogy a társaságok zöme átgondolja az álláspontját ebben a kérdésben. A számítási felhőt tiszta energiával kell ellátni" - tette hozzá Claudia Prinz, a Greenpeace munkatársa. A szakember főként amiatt aggódik, hogy a számítási felhő területen folyamatban lévő robbanásszerű növekedés oda vezethet, hogy egyre nagyobb lesz a kereslet a szén- és atomerőművekből származó áram iránt. Problémát jelent még, hogy számos piaci szereplő, köztük az Apple és az Amazon nem volt túlságosan nyitott a vizsgálat kapcsán, a szükséges információkat nem vagy csak részben tették elérhetővé a környezetvédelmi szervezet számára.

A Greenpeace azt javasolta a társaságoknak, hogy "jó régiókba" költözzenek és ott pozitív trendeket válthatnak ki. Ilyen "jó régió" lehet Németország, Írország vagy Hollandia. Ezek az államok azt tervezik, hogy 2020-ig az energiafogyasztásuk 30-40 százalékát megújuló forrásból fedeznék, ezzel szemben például Hongkongban ugyanez az arány 2020-ig mindössze százalék lesz.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© caius marius2012. 05. 08.. 23:50||#123
megvan a japanok imadjak a koszt, es most atternek a nyilvanvaloan veszelyesebb egyeb energiatermelesre...
© caius marius2012. 05. 08.. 23:48||#122
japan bezarta az atomeromuveit! na okosok akkor most mivan? biztos segg hulyek azok ott most majd jol meghalnak aram nelkul. az viszont biztos hogy nem olvastak az itt jelenlevo atomlobby jeles kepviselot. haha!aj
© SchumiBacsi2012. 04. 24.. 23:36||#121
Húha... akkor nézzünk szét itthon az energiatermelésben hogy mi van.

Szélerõmû: amikor elkezdték építgetni és ki volt adva rá itthon 300MW kvóta azszem de akkor csinálják, évek után se használták fel a felét...
Persze mert nehezen rendszerbe illeszthetõ drága és környezetszennyezõ legyártás, meg idõszakos üzem, stb.

Naperõmû: napelemmel vicckategória, napkollektoros módszerrel, hát már minden háztetõn ott kéne lennie a rendszernek, és marha olcsó lenne. Egy szál tartály és a napkollektor, pár csõ meg szivattyúk... 100k egy átlagos háztartásnak, de valakiknek érdeke hogy jóval drágább legyen és inkább áramot használjanak vízmelegítésre is.

Vízerõmû: ahová csak lehet telepíteni kéne, mert olcsó és alapból 60-100 év amíg tutira megy az erõmû. Duna egy rakás fos a vízlépcsõk hiánya miatt. Egy jókora aszályban teljesen leszáradna Paks és a Dunamenti, meg most már a Gönyü is... ez "mindössze" 4500MW kiesést jelentene.
Bõs Nagymaros: fogyatékos zöldek miatt nem jött össze, a mi részünk 360-400MW-os lett volna asszem, és megépülés után ingyen jönne az áram. De nem így most sokkal jobb ugyanazt pénzért megvenni a szlováktól, a pöcsfej zöldek miatt. Ja Gönyü gázturbina 99% amiatt épült hogy ha a a szlovák esetleg beint, vagy gond van a szállítással akkor azzal kiszabályozzák a hiányt.

Gáz-Olaj: Egyszerûen telepíthetõ és hamar megtérül csak egy csõvezeték neki és pöföghet amíg van anyag. Természetesen okádja a CO2-t és hasonló finomságokat, ja és a leges legdrágább, és egyre drágább lesz mert megy az olajár mint a rakéta.

Szén: Kicsit macerásabb, és legalább jó sok olajat kell fölhasználni amiatt hogy a Visonta/Mátra erõmû napi cirka 20000tonna felhasználását fedezni lehessen. Cserébe van jó szmog és füstfelhõ, és a második legdrágább termelési mód.

Atom: nincs mit beszélni, legolcsóbb, legbiztonságosabb és pont. Az hogy két igazán nagy baleset volt eddig, mindkettõ a hülyeség miatt azt meg is érdemelték.
Csernobil: RBMK típus már a tervezõasztalon ELAVULT és VESZÉLYES volt, ettõl függetlenül jól pöfögtek, de Csernobilban végül csak kitalálták hogy kísérletezni kéne valamit. khmm "Ha lebombázzák az erõmûvet, és megszakad a kapcsolat a reaktor-generátor között le tudják e zárni még biztonságban a reaktort?". Hát nem tudták. Nem részletezem kísérlet menetét mert eleve halálra volt ítélve az RBMK sajátosságai miatt, meg egyszer elõtte másik helyen már majdnem elszállt egy RBMK hasonló kísérletezgetés miatt.
Fukushima: Az egy dolog hogy az erõmûvet alább építették mint kellett volna de nem ez volt a veszte. A dízel aggregátok melyek a segédüzemet biztosítják vészhelyzetben, megváltak az üzemanyagtartályuktól amikor jött a cunami. Se reaktor és sem turbina nem mozdult el annyira az árvízkor, hogy ne tudták volna parasztgázon lehûteni õket. Ergo ha hajtják az erõmûvet jobban le tudtak volna állni mint dízelrõl segédüzemben... Ja és azt gondolom vágják a zöldek hogy Fukushima2 párhéten belül szinte padlógázzal mehetett, mert õ ezeket KIBÍRTA.

Ezeken kívül olyan országnak mint Magyarország ahol hatalmas az atom aránya elengedhetetlen volna már rég egy szivattyús tározós erõmû. Éjjel Paks megdöglik a tömérdek árammal, de ha volna egy ilyen szerkezet az éjjel felpumpálná a vizet egy helyre ahonnét nappal/csúcsban leeresztve dõlne az áram.
Csak hát a zöld-maffia és a mocskos nyugat miatt ez sem megy, tudtommal katonai radart se nagyon tudtak lerakni mert 3helyen volt 3valami... egy csiga meg egy dudva. Meg még kitudja mi minden ment/megy még a levesbe.
© viasz2012. 04. 24.. 16:32||#120
Nekem annyi bajom van az atomerõmûvekkel, hogy nem hajlandóak modernizálni, vagy egyszerûen újat, jobb hatásfokút, biztonságosabbat építeni, mert azok már nem alkalmasak atombomba elõállítására.
(Na persze az infóim mind innen az SG tudósaitól vannak, kéretik így kezelni :D)

Ja. és mindenki vegyen ilyen billentyûzetet, nekem bevált:
http://youtu.be/h3RSFWvXKBw
© lordsithlord2012. 04. 24.. 03:01||#119
Nem azt mondtam, hogy ez tök fain, de viszonyítási alapnak jó.

Valóban, egy nagyobb város forgalma nem 1-2 ezres számban értendõ, de ha már viszonyítási alapokról beszélünk, vegyük csak Budapest forgalmát. Nos Budapest autói egy nap alatt több szennyezõ anyagot termelnek, mint egy modern hõerõmû egymaga. Márpedig ha így nézzük, nem a hõerõmûvek okozzák a problémák jelentõs részét.
© gforce92012. 04. 23.. 23:34||#118
A gond inkább az, hogy amit tényleg ki lehetne váltani megújuló energiával, azt sem tesszük meg. Nyilván mindent nem lehet, legalábbis egyelõre. De sok mindent lehetne. Pl õszi-tavaszi idõszakokban a fûtést. Klímák üzemeltetését nyáron. Öntözési rendszerek ellátását. De lehetne sorolni. Ehhez szemléletváltás is kellene. Mert nyilván drága muri egy napkollektort (nem napelemet) feltenni a tetõre, puffertartályt építeni. Mert több év fûtésszámlája rámehet. De a végsõ eredmény egy tisztább világ lenne és néhány év után visszahozná az árát. De egyrészt erre nincs pénz. Másrészt nincs rá támogatás. Harmadrészt sajnos nem ennyire elõrelátóak az emberek. Egy biztos, ha nyakamba szakadna néhány millió, egészen bizotsan nem új autót vennék, vagy egyéb trendi marhaságot, hanem a házam hõszigetelésére fordítanám, mindamellett napkollektorral támogatnám meg a fûtést. Lehet jópár év lenne mire visszahozná az árát, de visszahozza. Egyszerûen már röhej, hogy mennyire drága a fosszilis úton elõállított energia. Mindenképp megtérül, ha abba fektet az ember, hogy függetlenedjen tõle, amennyire csak lehet.
+1
© theCREATOR2012. 04. 23.. 23:16||#117
"Kimutatások szerint egy korszerû hõerõmû ma már kevesebb kormot bocsájt ki napi szinten, mint egy nagyváros teljes jármûparkja ugyanannyi idõ alatt..."


És ez szerinted tök fain mi? Ez tudod mennyi autót jelent? Hát nem 1000db-ot és nem is 2000-et hanem 10.000 et minimum.
-2
© lordsithlord2012. 04. 23.. 23:02||#116
Minden kötözködés nélkül, de ez a "soha nem történt meg eddig" nem jó kifogás, mivel csak az elsõ alkalomig lehet mondani...

Valóban, a régi típusú szénerõmûvek elég komoly salakanyag mennyiséget (konkrétan kormot) ontottak magukból. Csakhogy éppen ezért tették kötelezõvé a hõerõmûvekben a speciális szûrõk alkalmazását, amikkel a kibocsájtás akár 80-85%-kal is csökkenthetõ. Kimutatások szerint egy korszerû hõerõmû ma már kevesebb kormot bocsájt ki napi szinten, mint egy nagyváros teljes jármûparkja ugyanannyi idõ alatt...

Ne keverjük bele a dologba Hiroshimát és Nagasaki-t! Ott lényegében majdnem a teljes szennyezõdés el lett távolítva, mikor a romokat és a felsõ földrétegeket elszállították. Még mindig magasabb a háttérsugárzás, mint Japán más területein, de valóban, már nem végzetes.

Alternatív energiaforrások igenis adhatnak stabil energiát. Ez bizonyított tény. Persze ehhez elég komoly tárolókapacitás is szükségeltetik, mivel általában ezek a források csak idõszakosak, ráadásul ugye nem is lehet elõre megjósolni, hogy adott idõszakban mekkora lesz az áramtermelés. Mindemellett az is tény, hogy jelenleg még nem áll olyan szinten a technika, hogy csakis az alternatív forrásokkal el lehessen bármi nagyobb volumenû dolgot látni (pl. valóban, egy komolyabb szerverfarm vagy egy komplett város ellátása már nem valósítható meg velük maradéktalanul).
© MacropusRufus2012. 04. 23.. 20:16||#115
"Ha egy szénerõmû felrobban, beomlik, leég, stb. akkor csak néhány ember hal meg, de egy atomerõmûkatasztrófától évezredekig szenvednek a túlélõk genetikai rendellenességekben."
bocsi, hogy belekoty. Értem az érvelésed, de ez itt most pont lukrafutás! A korom mint olyan eléggé messze tud kerûlni a kibocsájtás helytõl. És tudjuk, hogy az egyik leg rákkeltõbb anyag a világon a korom. Ha jártál régen Tiszapkalokány, amikor még mûködött az erõmû, akkor tapasztalhattad, hogy télen soxor szûrkés volt a hó a kromotól. Na ezt be is lélegzi az ember. Felrobbanásakor talán nagyobb pusztítást végez mint egy nukleális erõmû, tény viszont nincs sugárzás, aminek a hosszútávú hatásai ismertek... meg nem is.
Napokban olvastam, hogy a Bikini szigetek melletti ócánrészt ismét lehet látogatni, mármint búvárként. Sugrázásnak nyoma nincs... Csak a koralokban. De ott komoly fózisban. Hirosimában és Nagasakiban most is élnek emberek. (megjegyzés: az elsõ generációs Mazda RX7-ek Wankel-motorját Hirosimában gyártották egészen 1985-ig!).
Ami szinén komoly érv: 1nm-en a nukleális erõmû termeli a legtöbb energiát. Minden más elbújhat mellett. Paks 550MW-ot termel. Hány és mekkora szénerõmû helyettesítené ezt? Pask kb. a 40%-át adja az ország energia felhasználásának. IGaz van tüzelõ elem amit tárolni kell, akár csak a szénerõmûbõl kijövõ salakanyagot. :o hoppá. Azok meg szépen heggyé nõnének az évtizedek alatt, míg Paks fûtõelemei elférnek kb. egy komolyabb raktárban. Igaz az még komolyan sugároz, sõt akár piszkos bombára is elég lehet. A történelemben érdekes módon eddíg még nem fordúlt elõ az, hogy bárki is piszkos bombával támadjon :o miért nem? Szóval ez rossz érv. Mert ha 1x elõfordúlt volna, de 1x sem.
Alternatív energia források meg nem adnak stabilan energiát. Vitznek elmegy a háztetõn, de erre nem lehet építeni. A napelemek hatásfoka erõsen függ a fénytõl. Gyenge fény, kis energia. Szélerõmû nem rossz, de komolyan beleszol az környezetében, hiszen ahhoz, hogy munkára bírd a szelet be kell fognod, ergo: energiát ad le az erõmûnek és õ ezáltal gyengább lesz. Pár ilyen Budapest köré, a sziti belefullad a saját koszos levegõjébe. (megjegyzem: az óbudai kísérleti lakóteleppel majdnem sikerûlt is Budapest egyik fõ széirányát elzárni! még erre felé felhúznának 10-15 turbinát és akkor Óbudára már csak gyenge szellõ érkezne meg. Hõszivatyú jónak hangzik, de ezzel viszont simán lefagyaszthatod a talajt úgy, hogy nem is fog az egyhamar kiolvadni.
Az egyik natgeo újságban volt egy érdekes cikk errõl: ahhoz, hogy Budapest áramellátását napenergia biztosítsa, egy Budapest területû helyet kell lefedni napkollektorokkal! Ha szélrõl van szó, akkor közel fele akkorát. Ezt paks 1db blokjával elvégzi, kb. 250nm-n. Amíg egy ilyen picike várost mind Budapest nem lehet 250nm-n ellátni addíg az nem járható út. Miért? Mert akkor meg a hasznos terület fog fogyni. (mezõgazdaság meg ilyesmi rovására...)
Talán a ZPM lehet a megoldás?<#nevetes1>
© MacropusRufus2012. 04. 23.. 20:01||#114
"Hatalmas árammennyiséget fogyasztanak a felhõszolgáltatások"
mást vártak? <#fejvakaras>