SG.hu·
Még mindig leveri az email a közösségi hálózatokat
Az elmúlt években visszatérő téma volt a különböző közösségi hálózatok és platformok gyors, szinte megállíthatatlannak tűnő terjedése, az okostelefonok és táblák mellett gyakorlatilag ez volt a harmadik slágertermék. Az átalakulóban lévő globális IT-szférában azonban még mindig az internet születésekor, sőt még az előtt is elérhető elektronikus levél vezeti a listát (az országok között pedig egy kicsinyke közép-európai állam áll az első helyen), bár a két terület közötti különbség fokozatosan csökken. A közösségi hálózatok jelentősége egyre nagyobb, ezt jól mutatják az ezen szolgáltatásokról szóló hírek és döntések, miközben a régi nagyok igyekeznek a lehető legjobban felkészülni az új érára - ez utóbbi mintha az Intelnek menne a legjobban.
Az Ipsos által a napokban közzétett felmérés adatai szerint a világszerte internetező felhasználók 85 százaléka, vagyis jelentős többsége választja még mindig az elektronikus levelezést, amennyiben a kapcsolattartásról és közösségi funkciókról van szól. A második helyen azonban már a közösségi portálok állnak, amelyek a teljes online lakosság 62 százalékát hódították meg, vagyis a különbség érezhető módon csökken. Jól láthatóan kisebbségben vannak azok, akik a különböző VoIP-klienseket használják, az itt mért 14 százalék eltörpül a két óriás mellett, pedig az ember azt gondolná, hogy a szóban történő eszmecsere nemcsak a játékoknál és a távol élő rokonok, barátok elérésében számít elsődlegesnek.
Nekünk magyaroknak kellemes meglepetés, hogy ezúttal mi vezetjük a listát, legalábbis az email népszerűsége terén, a felmérésben ugyanis Magyarországot említik az első helyen, hiszen a válaszadók 94 százaléka jelölte meg ezt a szolgáltatást, mint elsődleges motivációs tényezőt az internetezésben. Svédországban ez az arány 92 százalék, Belgiumban és Indonéziában 91-91, Argentínában és Lengyelországban pedig 90-90 százalék. Az anyagban szereplő országok rangsorát Szaúd-Arábia zárja, ahol mindössze 46 százalék voksolt az email mellett, itt már nagyon is közeli eshetőség a helycsere a két terület között.
Ami a közösségi hálózatokat és platformokat illeti, a listát Indonézia, Argentína, illetve Oroszország vezeti 75 százalék vagy afeletti eredménnyel, őket pedig Dél-Afrika, Svédország, Spanyolország, valamint hazánk követi, 73 és 70 százalék közötti adatokkal. Érdekes, hogy Japán esetében alig 35 százalékot mértek, a már említett Szaúd-Arábia 42 százalékot, Franciaország pedig 50 százalékot tudott felmutatni ezen a téren. A VoIP szegmensében orosz, török, illetve indiai túlsúly mutatkozik, itt a lakosság harmada-negyede tűnik fel gyakori használóként, míg a legfejlettebb nyugat-európai és észak-amerikai országok mindössze 4-6 százalék közötti arányt jeleznek.
A felhasználói tábor persze folyamatosan és gyors ütemben bővül, a friss becslések szerint csak az idei év során további 103,6 millió fő csatlakozik majd az internetre az első alkalommal, 2015-re pedig ez a szám eléri majd a 221 milliót. Nem lenne nagy meglepetés, ha a közösségi hálózatok jelentősége tovább emelkedne, bár a Facebook és társai esetében felbukkanó viták és biztonsági jellegű kritikák itt bizonyos visszatartó erőt jelentenek.
A Facebook egyébként most készül tőzsdére menni, a debütálás már önmagában jelzi az idők változását: immár egy óriási, több mint 800 milliós táborra támaszkodhatnak, ebből pedig jelentős bevétel is származik. Nem mindenki örül azonban ennek az előrenyomulásnak, erre szintén naponta találunk példát. Egy brooklyni zsidó leányiskola például még két évvel ezelőtt vezette be jelenleg is érvényben lévő gyakorlatát, amelynek részeként a közösségi oldal használatát tiltó szerződést íratnak alá az új diákokkal, bár ezt a jelek szerint egyre többen szegik meg. A többek között vallási szempontból vállalhatatlannak vélt internetes oldal látogatása miatt több tanulót büntettek meg, emellett kötelezték őket a portál elhagyására, ami természetesen nagy vitát váltott ki a tengerentúlon.
A MySpace a másik oldalon az utolsókat rúgja, ezt az oldalt inkább kísértetvárosként jellemzik a különböző beszámolókban. Az évekkel ezelőtt elindult, mára pedig többé-kevésbé lezárult folyamatot persze a többiek is érzékelik, a jelek szerint a Windows Live is visszavonja az eddig használt automatikus átvételt, legalábbis ami a MySpace kapcsolatok és tevékenységek listáját illeti. Nem valószínű, hogy sokaknak hiányzik majd a kényelmi funkció.
Az új sláger (vagy inkább mézesbödön) egyre inkább a számítási felhő, valamint az ehhez kapcsolódó online szolgáltatások gyorsan bővülő csoportja. Itt szinte minden valamire való szereplő kínál valamilyen megoldást, különösen az online tárhelyek területén, hiszen az állandóan online készülékek terjedésével a felhasználói igények is megugranak. Fontos hiányzó volt eddig ezen területről a Google, amely ugyan már 2009-ben kiszivárogtatta a GDrive várható megjelenését (az első pletykák pedig 2006 óta keringtek a világhálón), azóta azonban nem számolhattunk be semmilyen újdonságról. Most végre pótolhatják a hiányosságot, a Google Drive debütálása biztosnak tűnik, bár az ingyenes tárhely méretéről és a különböző feltételekről tovább folyik a vita. Egyesek mindössze 1 GB-os kapacitást várnak, mások most 5 GB-ról írnak, ennél azonban valószínűleg többre lesz szükség ahhoz, hogy a népszerű Dropbox, valamint a 25 GB-ot kínáló SkyDrive mellett labdára rúghassanak.
A felhasználói szokások változásával a félvezetőiparban és a világhálón jelenlévő vállalatok rangsorában is komoly átalakulás van folyamatban, ezt szintén évek óta megfigyelhetjük. Néhány évvel ezelőtt még a Yahoo és a Netscape számított mintaképnek, mára ezt a kitüntető szerepet inkább a Google és a Facebook viseli, a régi nagyok pedig mindent megtesznek azért, hogy kellő lendületben maradjanak és termékeikkel a megszokott szinten tartsák márkáik nívóját. Az Intel itt üdítő kivételnek számít, amire jó példa a legutóbbi negyedéves és éves adatok összegzése. Az iSuppli itt kiemeli, hogy a félvezetők szegmensében évtizedes rekordot ért el a gyártó, piaci részesedésük 15,6 százalékra bővült, miközben az eddig gyorsan zárkózó Samsung tavaly megtorpant.
A hagyományos x86 chipek területén óriási az előnyük, 80 százalék feletti (a szervereknél pedig 94,5 százalékos) részesedéssel uralják a piacot, de az új Atom chipek révén a táblák és okostelefonok előrenyomulásából is kivehetik a részüket. Jellemző, hogy a nagy rivális AMD csak a 11. helyet tudta megkaparintani a listán, előttük pedig olyan jól ismert nevek szerepelnek, mint a TI, a Toshiba, a Qualcomm, vagy a Broadcom. Azt pedig még nem igazán lehet megjósolni, hogy pontosan milyen is lesz a nagy portálok és hordozható készülékek által uralt szép új világ, de az biztos, hogy aki lépést akar tartani a változó időkkel, annak komoly döntéseket kell meghoznia az átalakulás felé vezető úton.
Az Ipsos által a napokban közzétett felmérés adatai szerint a világszerte internetező felhasználók 85 százaléka, vagyis jelentős többsége választja még mindig az elektronikus levelezést, amennyiben a kapcsolattartásról és közösségi funkciókról van szól. A második helyen azonban már a közösségi portálok állnak, amelyek a teljes online lakosság 62 százalékát hódították meg, vagyis a különbség érezhető módon csökken. Jól láthatóan kisebbségben vannak azok, akik a különböző VoIP-klienseket használják, az itt mért 14 százalék eltörpül a két óriás mellett, pedig az ember azt gondolná, hogy a szóban történő eszmecsere nemcsak a játékoknál és a távol élő rokonok, barátok elérésében számít elsődlegesnek.
Nekünk magyaroknak kellemes meglepetés, hogy ezúttal mi vezetjük a listát, legalábbis az email népszerűsége terén, a felmérésben ugyanis Magyarországot említik az első helyen, hiszen a válaszadók 94 százaléka jelölte meg ezt a szolgáltatást, mint elsődleges motivációs tényezőt az internetezésben. Svédországban ez az arány 92 százalék, Belgiumban és Indonéziában 91-91, Argentínában és Lengyelországban pedig 90-90 százalék. Az anyagban szereplő országok rangsorát Szaúd-Arábia zárja, ahol mindössze 46 százalék voksolt az email mellett, itt már nagyon is közeli eshetőség a helycsere a két terület között.
Ami a közösségi hálózatokat és platformokat illeti, a listát Indonézia, Argentína, illetve Oroszország vezeti 75 százalék vagy afeletti eredménnyel, őket pedig Dél-Afrika, Svédország, Spanyolország, valamint hazánk követi, 73 és 70 százalék közötti adatokkal. Érdekes, hogy Japán esetében alig 35 százalékot mértek, a már említett Szaúd-Arábia 42 százalékot, Franciaország pedig 50 százalékot tudott felmutatni ezen a téren. A VoIP szegmensében orosz, török, illetve indiai túlsúly mutatkozik, itt a lakosság harmada-negyede tűnik fel gyakori használóként, míg a legfejlettebb nyugat-európai és észak-amerikai országok mindössze 4-6 százalék közötti arányt jeleznek.
A felhasználói tábor persze folyamatosan és gyors ütemben bővül, a friss becslések szerint csak az idei év során további 103,6 millió fő csatlakozik majd az internetre az első alkalommal, 2015-re pedig ez a szám eléri majd a 221 milliót. Nem lenne nagy meglepetés, ha a közösségi hálózatok jelentősége tovább emelkedne, bár a Facebook és társai esetében felbukkanó viták és biztonsági jellegű kritikák itt bizonyos visszatartó erőt jelentenek.
A Facebook egyébként most készül tőzsdére menni, a debütálás már önmagában jelzi az idők változását: immár egy óriási, több mint 800 milliós táborra támaszkodhatnak, ebből pedig jelentős bevétel is származik. Nem mindenki örül azonban ennek az előrenyomulásnak, erre szintén naponta találunk példát. Egy brooklyni zsidó leányiskola például még két évvel ezelőtt vezette be jelenleg is érvényben lévő gyakorlatát, amelynek részeként a közösségi oldal használatát tiltó szerződést íratnak alá az új diákokkal, bár ezt a jelek szerint egyre többen szegik meg. A többek között vallási szempontból vállalhatatlannak vélt internetes oldal látogatása miatt több tanulót büntettek meg, emellett kötelezték őket a portál elhagyására, ami természetesen nagy vitát váltott ki a tengerentúlon.
A MySpace a másik oldalon az utolsókat rúgja, ezt az oldalt inkább kísértetvárosként jellemzik a különböző beszámolókban. Az évekkel ezelőtt elindult, mára pedig többé-kevésbé lezárult folyamatot persze a többiek is érzékelik, a jelek szerint a Windows Live is visszavonja az eddig használt automatikus átvételt, legalábbis ami a MySpace kapcsolatok és tevékenységek listáját illeti. Nem valószínű, hogy sokaknak hiányzik majd a kényelmi funkció.
Az új sláger (vagy inkább mézesbödön) egyre inkább a számítási felhő, valamint az ehhez kapcsolódó online szolgáltatások gyorsan bővülő csoportja. Itt szinte minden valamire való szereplő kínál valamilyen megoldást, különösen az online tárhelyek területén, hiszen az állandóan online készülékek terjedésével a felhasználói igények is megugranak. Fontos hiányzó volt eddig ezen területről a Google, amely ugyan már 2009-ben kiszivárogtatta a GDrive várható megjelenését (az első pletykák pedig 2006 óta keringtek a világhálón), azóta azonban nem számolhattunk be semmilyen újdonságról. Most végre pótolhatják a hiányosságot, a Google Drive debütálása biztosnak tűnik, bár az ingyenes tárhely méretéről és a különböző feltételekről tovább folyik a vita. Egyesek mindössze 1 GB-os kapacitást várnak, mások most 5 GB-ról írnak, ennél azonban valószínűleg többre lesz szükség ahhoz, hogy a népszerű Dropbox, valamint a 25 GB-ot kínáló SkyDrive mellett labdára rúghassanak.
A felhasználói szokások változásával a félvezetőiparban és a világhálón jelenlévő vállalatok rangsorában is komoly átalakulás van folyamatban, ezt szintén évek óta megfigyelhetjük. Néhány évvel ezelőtt még a Yahoo és a Netscape számított mintaképnek, mára ezt a kitüntető szerepet inkább a Google és a Facebook viseli, a régi nagyok pedig mindent megtesznek azért, hogy kellő lendületben maradjanak és termékeikkel a megszokott szinten tartsák márkáik nívóját. Az Intel itt üdítő kivételnek számít, amire jó példa a legutóbbi negyedéves és éves adatok összegzése. Az iSuppli itt kiemeli, hogy a félvezetők szegmensében évtizedes rekordot ért el a gyártó, piaci részesedésük 15,6 százalékra bővült, miközben az eddig gyorsan zárkózó Samsung tavaly megtorpant.
A hagyományos x86 chipek területén óriási az előnyük, 80 százalék feletti (a szervereknél pedig 94,5 százalékos) részesedéssel uralják a piacot, de az új Atom chipek révén a táblák és okostelefonok előrenyomulásából is kivehetik a részüket. Jellemző, hogy a nagy rivális AMD csak a 11. helyet tudta megkaparintani a listán, előttük pedig olyan jól ismert nevek szerepelnek, mint a TI, a Toshiba, a Qualcomm, vagy a Broadcom. Azt pedig még nem igazán lehet megjósolni, hogy pontosan milyen is lesz a nagy portálok és hordozható készülékek által uralt szép új világ, de az biztos, hogy aki lépést akar tartani a változó időkkel, annak komoly döntéseket kell meghoznia az átalakulás felé vezető úton.