A burgenlandi határátkelők kamerával való megfigyelését szorgalmazta egy osztrák ellenzéki párt helyi szervezete szerdán Kismartonban (Eisenstadt) egy sajtótájékoztatón.

December közepén fejezi be az osztrák hadsereg a határtérségben a rendőrség munkáját segítő járőrözést. Az úgynevezett határőrizeti segédszolgálat 1990-ben kezdődött és a schengeni övezet kibővítése után is folytatódott. Az APA osztrák hírügynökség tudósítása szerint Johann Tschürtz, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tartományi főtitkára azzal érvelt, hogy Hollandia januártól összesen 15 Belgiummal, illetve Németországgal közös határátkelőjén helyez ki kamerákat.

Ha Hollandiában lehetséges a megfigyelés, akkor abból lehet kiindulni, hogy Ausztriának is joga van ilyet Magyarország vonatkozásában végrehajtani - mondta a jobboldali populista párt politikusa. Mint kifejtette, a felvételek alapján a gyanús járműveket rövid időn belül ellenőrizni tudná a rendőrség. Az adatokat legfeljebb egy évig kellene tárolni Tschürtz szerint.

Gerd Leers holland bevándorlásügyi miniszter mintegy tíz napja a Financial Times Deutschland című napilapnak nyilatkozva elmondta: január elsejétől kamerákat szerelnek fel 15 jelentősebb határátkelőn, hogy ellenőrizhessék az áthaladó járművek rendszámát az autólopások, illetve egyéb határokon átívelő bűnügyek felderítése érdekében. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a módszer összhangban áll-e a szabad mozgásra vonatkozó uniós elvvel. A holland eljárás nagyban hasonlít a Dánia által korábban bevezetett módszerekre, amelyek elégedetlenséget váltottak ki a szomszédos Németország, illetve az Európai Bizottság részéről.

Tschürtz szerint növelni kellene a felsőőri (Oberwart) és a nezsideri (Neusiedl am See) rendőrőrs létszámát. A burgenlandi rendőrség állománya jövőre ötszáz fővel, mintegy 1200-ra csökken a nyugdíjazások miatt. A segédszolgálatot a vasfüggöny lebontása után, 1990-ben vezették be az osztrák-magyar és az osztrák-szlovák határon, valamint a szlovén határszakasz egy részén, a határsértések megakadályozása érdekében. Az először átmenetinek szánt missziót a schengeni határok 2007-es kiterjesztése után is évről évre meghosszabbították. A korábbi időszaktól eltérően katonák 2007 óta nem intézkedhetnek, csak jelentést tesznek a rendőrségnek.

A járőrszolgálat költségei évi 22 millió eurót tettek ki. A járőrök hatékonyságát gyakran bírálták, elsősorban a magas költségekkel összevetve. Alkotmányjogi aggályok is felmerültek a segédszolgálattal kapcsolatban, de felmérések szerint a helyi lakosság többsége igényt tartott a katonák jelenlétére és a tartomány politikai vezetése is támogatta azt. A járőrözést fokozatosan építik le, a korábbi ezer helyett július óta már csak ötszáz katona van úton a határtérségben.