MTI
Az információs társadalomról vitáznak Balatonfüreden
"Informatika a Társadalomért" címmel tartanak konferenciát Balatonfüreden, ahol beszéltek a kormányzati informatikáról, szélessávú internetről és szabályozási kérdésekről. A közigazgatás, a vállalkozások, kutatók-oktatók, szakmai szervezetek részvételével kedden kezdődött eseményen több mint 140 előadó és 800 résztvevő vitatja meg az információs társadalom építésének legfontosabb kérdésköreit.
Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója felszólásában elmondta, hogy Magyarország jól áll a vezetékes szélessávú internet elérésében az uniós átlaghoz képest, de az Európai Digitális Menetrendnek vannak olyan elvárásai, amelyeket nem teljesített megfelelően. Emlékeztetett rá, hogy a tavaly elfogadott digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internet kapcsolat, illetve az, hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.
Khalil Rouhana a magyarországi szélessávú lefedettséget jónak nevezte, azonban úgy vélte, a meglévő infrastruktúrát nem használják elegen. Hozzátette: a digitális menetrend célkitűzései közül Magyarország az e-közszolgáltatások, a digitális felzárkóztatás, és a digitális egységes piac minden területén az uniós átlag alatt teljesített. Közlése szerint a kormányzati szolgáltatások internetes elérhetősége a vállalkozások számára nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent. Itthon a lakosság mindössze 35 százaléka intézi a közügyeit online, miközben az európai uniós átlag 41 százalék.
Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója
A pénzügyi forrásokról szólva elmondta, hogy az EU 2007-13 közötti költségvetési időszakában a kutatás-fejlesztésen (k+f) belül az infokommunikációs (ikt) szektor kapta az rendelkezésre álló eszközök 25 százalékát, ami csak 2013-ban 1,7 milliárd euró. A források felhasználását értékelve elmondta: Magyarországon 124 vállalkozás összesen 27 millió eurót nyert kutatás-fejlesztésre, amely az uniós költségvetésen belül mindössze 0,7 százalékot tesz ki. Ezt a jövőben növelni kell. A következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszak Horizon 2020 elnevezésű programjában a tervek szerint a digitális infrastruktúra fejlesztésére 9,1 milliárd euró áll majd a vállalkozások, önkormányzatok rendelkezésére, erről végleges döntés november végén várható - mondta Khalil Rouhana.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke szerint a kormányzati informatika konszolidálódott, s ezek a lépések nemzetgazdasági szinten is kimutatható megtakarítást hoztak az elmúlt egy évben. Kiemelkedőnek nevezte a kormányzat szabványosítás irányába tett első lépéseit, amelyeket a nemzeti egységes kártyarendszer testesít meg. Az informatika nem egy fontos terület, amellyel a kormányzatnak foglalkoznia kell, hanem egy minden területet átszövő horizontális feladat, ezért ma már nem az a mérvadó, hogy külön minisztere vagy kormánybiztosa legyen a területnek, sokkal fontosabb, hogy minden tárca az informatika vívmányait felhasználva lássa el a munkáját.
A szakmai szervezet eredményes és hatékony együttműködést vár a minisztériumokon belül az infokommunikációs feladatok ellátásával megbízott tisztségviselőktől. Soltész Attila közölte, mindenki az informatikát érintő operatív programok (REKOP, ÁROP) végrehajtására figyel. A közigazgatásra az idő rövidsége miatt nagy nyomás nehezedik, ami miatt a feladatokhoz a legkomolyabb operatív irányítás szükséges. Az egyesület nem támogatja, hogy a források strukturálatlanul kerüljenek az iparágba, mert ez újabb piaci és társadalmi torzulást eredményezhet. Szólt arról is, hogy a közbeszerzés még mindig megújulásra vár, mert nem szolgálja sem az iparág, sem a társadalom érdekeit.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a konferencián tartott előadásában az informatika fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: az idén januárban az Európai Bizottság internetes támadás miatt a szén-dioxid kvóták kereskedelmének felfüggesztésére kényszerült, amikor a cseh nemzeti regiszterből eltűnt 475 ezer európai uniós kibocsátási egység, és más nemzetekkel együtt összesen 30 millió euró értékű kvótát loptak el ismeretlenek. A támogatások igénylése, és az uniós pályázatok miatt fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdák ismerjék a számítástechnika vívmányait. Kiemelte, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele - hangsúlyozta. Szavai szerint "ennek érdekében több ponton" igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.
A díjrendelet célja a mobilhálózat lefedettségének javítása - hangsúlyozta. Rámutatott: a bázisállomások telepítése nincs kapcsolatban a frekvenciadíj összegével, így a szolgáltatókat a sávos frekvenciadíj a ritkán lakott területek ellátására is ösztönzi. Az elnök szerint a rendeletet valamennyi szolgáltató "örömmel fogadta".
Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértői hónapok óta dolgoznak a hatóság 2012 és 2015 közötti időszakra vonatkozó rádióspektrum-stratégiáján, s a munka már a végéhez közeledik. Rámutatott: a stratégia kiemelt célja, hogy a mobilszolgáltatások számára 2015-ig egy további 1200 MHz-es frekvenciasávot biztosítsanak.
Az elnök utalt arra is, hogy az Európai Unióban (EU) tíz háztartásból hatnak van szélessávú internetes kapcsolata, Magyarországon pedig ötnek. Elmaradunk az unió átlagától, de megelőzzük például Ausztriát, Lengyelországot és Szlovéniát - tette hozzá. Közlése szerint nagy sebességű szélessávú internetes elérhetőségnek kellene lenni 2020-ra minden uniós háztartásban, ám ettől jelentős az elmaradás. Az uniós célkitűzések szerint a rendszeres internetezők arányának 2015-re el kellene érnie a 75 százalékot. Az elnök szerint az internethasználat az utóbbi években "dinamikusan nőtt" Magyarországon, de jelentősek az egyenlőtlenségek.
Magyarországon az utóbbi időben "jócskán megemelkedett" az online módon elérhető lakossági közszolgáltatások aránya, s ebben elértük már az uniós szintet. Az üzleti szektorban viszont "erősen érzékelhető az ország lemaradása" - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy elmaradunk az uniós szinttől az online vásárlásban is. Az unióban minden ötödik, Magyarországon minden hatodik polgár tölt ki és küld el interneten űrlapokat, s ez megközelíti a 2015-ös célkitűzést, azaz: minden negyedik polgár vegye e célra igénybe az internetet.
Szalai Annamária szerint a "használati oldalon rengeteg még a tennivaló", ha fel szeretnénk zárkózni az EU szintjére. Éppen ezért az általa vezetett hatóság - miként fogalmazott - "ezen a területen sem tétlen". Az infrastrukturális fejlesztések támogatása a hatóság feladatköre, így itt közvetlen szabályozói eszközökkel is hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Az interhasználat támogatása viszont nem tartozik az NMHH feladatkörébe, így ezen a területen főként a társadalmi felelősségvállalás különböző formáit szorgalmazzák. Ehhez rendelkezésükre állnak fogyasztóvédelmi eszközök is, de ilyen eszköz például a szeptember 22-én indult internetes hotline szolgáltatásuk, amely az internethasználók jogvédelmét segíti. Ezt a kezdeményezésüket "kiemelten fontosnak" tartja, mert egy olyan online bejelentő felület, ahová bárki fordulhat, akit az interneten "büntető törvénykönyvbe ütköző jogsérelem" ért; például zaklatás, vagy visszaélés személyes adattal, fényképpel.
Szerinte sokan tanácstalanok és tehetetlenek ilyen esetekben, s nekik tud segíteni a két hónapja indult hotline oldal. Rámutatott, hogy nem hatósági eljárásról, hanem egyfajta jogsegélyről van szó, s eddig már 23 esetben sikerrel léptek fel szolgáltatóknál bizonyos tartalmak eltávolítása miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folyamatban van a legnagyobb hazai közösségi portálokkal egy olyan megállapodás megkötése, amely révén a jogsértések nagy része megelőzhető lesz. Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta, hogy 2010 közepén 3076 település volt "lefedve" szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött.
A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott, a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.
Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója felszólásában elmondta, hogy Magyarország jól áll a vezetékes szélessávú internet elérésében az uniós átlaghoz képest, de az Európai Digitális Menetrendnek vannak olyan elvárásai, amelyeket nem teljesített megfelelően. Emlékeztetett rá, hogy a tavaly elfogadott digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internet kapcsolat, illetve az, hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen.
Khalil Rouhana a magyarországi szélessávú lefedettséget jónak nevezte, azonban úgy vélte, a meglévő infrastruktúrát nem használják elegen. Hozzátette: a digitális menetrend célkitűzései közül Magyarország az e-közszolgáltatások, a digitális felzárkóztatás, és a digitális egységes piac minden területén az uniós átlag alatt teljesített. Közlése szerint a kormányzati szolgáltatások internetes elérhetősége a vállalkozások számára nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban problémát jelent. Itthon a lakosság mindössze 35 százaléka intézi a közügyeit online, miközben az európai uniós átlag 41 százalék.
Khalil Rouhana, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatója
A pénzügyi forrásokról szólva elmondta, hogy az EU 2007-13 közötti költségvetési időszakában a kutatás-fejlesztésen (k+f) belül az infokommunikációs (ikt) szektor kapta az rendelkezésre álló eszközök 25 százalékát, ami csak 2013-ban 1,7 milliárd euró. A források felhasználását értékelve elmondta: Magyarországon 124 vállalkozás összesen 27 millió eurót nyert kutatás-fejlesztésre, amely az uniós költségvetésen belül mindössze 0,7 százalékot tesz ki. Ezt a jövőben növelni kell. A következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszak Horizon 2020 elnevezésű programjában a tervek szerint a digitális infrastruktúra fejlesztésére 9,1 milliárd euró áll majd a vállalkozások, önkormányzatok rendelkezésére, erről végleges döntés november végén várható - mondta Khalil Rouhana.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke szerint a kormányzati informatika konszolidálódott, s ezek a lépések nemzetgazdasági szinten is kimutatható megtakarítást hoztak az elmúlt egy évben. Kiemelkedőnek nevezte a kormányzat szabványosítás irányába tett első lépéseit, amelyeket a nemzeti egységes kártyarendszer testesít meg. Az informatika nem egy fontos terület, amellyel a kormányzatnak foglalkoznia kell, hanem egy minden területet átszövő horizontális feladat, ezért ma már nem az a mérvadó, hogy külön minisztere vagy kormánybiztosa legyen a területnek, sokkal fontosabb, hogy minden tárca az informatika vívmányait felhasználva lássa el a munkáját.
A szakmai szervezet eredményes és hatékony együttműködést vár a minisztériumokon belül az infokommunikációs feladatok ellátásával megbízott tisztségviselőktől. Soltész Attila közölte, mindenki az informatikát érintő operatív programok (REKOP, ÁROP) végrehajtására figyel. A közigazgatásra az idő rövidsége miatt nagy nyomás nehezedik, ami miatt a feladatokhoz a legkomolyabb operatív irányítás szükséges. Az egyesület nem támogatja, hogy a források strukturálatlanul kerüljenek az iparágba, mert ez újabb piaci és társadalmi torzulást eredményezhet. Szólt arról is, hogy a közbeszerzés még mindig megújulásra vár, mert nem szolgálja sem az iparág, sem a társadalom érdekeit.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a konferencián tartott előadásában az informatika fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: az idén januárban az Európai Bizottság internetes támadás miatt a szén-dioxid kvóták kereskedelmének felfüggesztésére kényszerült, amikor a cseh nemzeti regiszterből eltűnt 475 ezer európai uniós kibocsátási egység, és más nemzetekkel együtt összesen 30 millió euró értékű kvótát loptak el ismeretlenek. A támogatások igénylése, és az uniós pályázatok miatt fontosnak nevezte, hogy a magyar gazdák ismerjék a számítástechnika vívmányait. Kiemelte, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésével a mezőgazdaságban duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma, mert a gazdák ügyfélkapun, vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elmondta, hogy most zajlik a 900 MHz-es és a 26 GHz-es frekvenciák értékesítési eljárása, s emellett cél az is, hogy a hatóság a következő négy év során további 1200 MHz-nyi frekvenciát tegyen elérhetővé az új technológiák és alkalmazások számára. Mindez az információs társadalom megteremtésének, így a gazdasági versenyképesség növelésének, a felzárkózásnak elengedhetetlen feltétele - hangsúlyozta. Szavai szerint "ennek érdekében több ponton" igyekeznek beavatkozni; így például a fogyasztókat és a piacot védő lépése mellett a mobilpiacot érintően áprilisban életbe léptette a hatóság a frekvenciadíj-rendeletet, amely a beruházásokat korlátozó korábbi díjszabás helyébe lépett.
 Szalai Annamária, az NMHH elnöke |
Az elnök utalt arra is, hogy az Európai Unióban (EU) tíz háztartásból hatnak van szélessávú internetes kapcsolata, Magyarországon pedig ötnek. Elmaradunk az unió átlagától, de megelőzzük például Ausztriát, Lengyelországot és Szlovéniát - tette hozzá. Közlése szerint nagy sebességű szélessávú internetes elérhetőségnek kellene lenni 2020-ra minden uniós háztartásban, ám ettől jelentős az elmaradás. Az uniós célkitűzések szerint a rendszeres internetezők arányának 2015-re el kellene érnie a 75 százalékot. Az elnök szerint az internethasználat az utóbbi években "dinamikusan nőtt" Magyarországon, de jelentősek az egyenlőtlenségek.
Magyarországon az utóbbi időben "jócskán megemelkedett" az online módon elérhető lakossági közszolgáltatások aránya, s ebben elértük már az uniós szintet. Az üzleti szektorban viszont "erősen érzékelhető az ország lemaradása" - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy elmaradunk az uniós szinttől az online vásárlásban is. Az unióban minden ötödik, Magyarországon minden hatodik polgár tölt ki és küld el interneten űrlapokat, s ez megközelíti a 2015-ös célkitűzést, azaz: minden negyedik polgár vegye e célra igénybe az internetet.
Szalai Annamária szerint a "használati oldalon rengeteg még a tennivaló", ha fel szeretnénk zárkózni az EU szintjére. Éppen ezért az általa vezetett hatóság - miként fogalmazott - "ezen a területen sem tétlen". Az infrastrukturális fejlesztések támogatása a hatóság feladatköre, így itt közvetlen szabályozói eszközökkel is hatást tud gyakorolni a folyamatokra. Az interhasználat támogatása viszont nem tartozik az NMHH feladatkörébe, így ezen a területen főként a társadalmi felelősségvállalás különböző formáit szorgalmazzák. Ehhez rendelkezésükre állnak fogyasztóvédelmi eszközök is, de ilyen eszköz például a szeptember 22-én indult internetes hotline szolgáltatásuk, amely az internethasználók jogvédelmét segíti. Ezt a kezdeményezésüket "kiemelten fontosnak" tartja, mert egy olyan online bejelentő felület, ahová bárki fordulhat, akit az interneten "büntető törvénykönyvbe ütköző jogsérelem" ért; például zaklatás, vagy visszaélés személyes adattal, fényképpel.
Szerinte sokan tanácstalanok és tehetetlenek ilyen esetekben, s nekik tud segíteni a két hónapja indult hotline oldal. Rámutatott, hogy nem hatósági eljárásról, hanem egyfajta jogsegélyről van szó, s eddig már 23 esetben sikerrel léptek fel szolgáltatóknál bizonyos tartalmak eltávolítása miatt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy folyamatban van a legnagyobb hazai közösségi portálokkal egy olyan megállapodás megkötése, amely révén a jogsértések nagy része megelőzhető lesz. Szalai Annamária a vezetékes szélessávú internetes infrastruktúra kiépítettségét illetően elmondta, hogy 2010 közepén 3076 település volt "lefedve" szélessávú internettel, 98 volt lefedetlen, 417 településen pedig csak egy szolgáltató működött.
A mobil szélessávú internet hazai terjedésére vonatkozóan úgy fogalmazott, a lefedettség, illetve a több szolgáltató közötti választás lehetősége lényegében három régióra szorítkozik; Közép-Magyarországra, Észak- és Dél-Alföldre. Összességében 1694 településen nincs mobil szélessávú internetes lehetőség, 799 településen pedig csak egy szolgáltató van. Szalai Annamária hangsúlyozta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság célkitűzése, hogy folytassa a 2010-ben és 2011-ben megkezdett utat, s lépésről lépésre megteremtse azt a jogi, technológiai környezetet, amelyben a szolgáltatók egészséges piaci versenyfeltételek között fejleszthetik szélessávú hálózataikat.
