SG.hu·
Telenor: a szabad internet csak illúzió
Tizenegy országban több mint 130 millió ügyfelével és 31 000 alkalmazottjával a Telenor a világ egyik legnagyobb távközlési vállalata. Ezért sem mindegy, hogy a cég miként vélekedik a különböző folyamatokról és milyen jövőbeli trendeket támogat.
A skandináv társaságok a mobilpiacon meghatározónak számítanak, elég csak a Nokiára, az Ericssonra vagy éppen a Telenorra gondolni. Utóbbi cég jelen van a svéd, a dán, a szerb, a magyar, az indiai, a pakisztáni és a tájföldi telekommunikációs piacon. Gőzerővel dolgozik a jövőben meghatározóvá váló szélessávú technológiák fejlesztésén, októberben lezárult 9000 olyan bázisállomás kiépítése, amelyek a HSPA+ és az LTE-hálózatok alapjait jelenthetik. Rolv-Erik Spilling, a Telenor műszaki igazgatója egy interjúban kitért a hálózatokat üzemeltető vállalatok jövőjére, a különböző mobil szélessávú technológiákra, például a Long Term Evolutionra (LTE) és az internetsemlegességre.
"A bázisállomások különlegessége, hogy a használt modulok minden jelenlegi frekvencia-spektrummal elboldogulnak. A célunk az, hogy a norvég lakosság 95 százaléka hozzáférhessen a HSPA+ vagy az LTE-hálózatokhoz" - jelentette ki Rolv-Erik Spilling. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy ha valaki HD felbontású csatornák műsorát akarja nézni a nagy képátlójú televízióján és négy vagy annál is több ilyen készüléke van, akkor viszont az LTE nem jelent megoldást. Ilyen esetekben nem lehet megkerülni a vezetékes rendszereket.
Spilling ezután a hálózatok üzemeltetőinek jövőjével foglalkozott. Ő is úgy látja, hogy nagyon komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a Google, a Facebook, az Apple és a többi online cég egyszerű infrastruktúra-működtetőkké degradálja le a távközlési vállalatokat. A legnagyobb kihívást azonban a telekommunikációs piac szereplői számára a saját gondolkodásmódjuk és a rugalmatlanságuk jelenti. "Éveken át ragaszkodtak a régi üzleti modelljeikhez és nem vették komolyan az új szolgáltatásokat. Amennyiben valaki szolgáltatás-üzemeltetőként is meg akarja állni a helyét, akkor reagálni kell a VoIP és más ingyenes azonnali üzenetküldő megoldások jelentette kihívásokra. Még akkor is, ha ezek fenyegetik a hagyományos telefon- és SMS-üzletet" - nyilatkozta a Telenor műszaki igazgatója.
Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy az új szolgáltatások elleni küzdelem nem csak kockázatot, hanem új esélyt is jelentenek a távközlési cégek számára. Ugyanez igaz a zenei és video-, a játék-, a cloud- és a streamajánlatok elleni fellépésre is. Amennyiben a telekommunikációs piac szereplői képesek ilyen szolgáltatásokkal kibővíteni a kínálatukat, akkor nem csak méltó vetélytársai lehetnek az online vállalkozásoknak, de azokat bizonyos szempontból meg is előzhetik.
Spilling végül az internetsemlegességgel kapcsolatban mondta el a véleményét. Az egyik álláspont az, hogy a valódi innovációt az internetes cégek végzik, hiszen ha nem lennének új szolgáltatások, akkor nem lenne szükség annyi szélessávú fejlesztésre sem. Az új ajánlatokból azonban elsősorban a Google, az Apple, a Facebook és a többi online társaság profitál. Érthető, hogy ezekből a folyamatokból az igazi fejlesztéseket végző távközlési konszernek is profitálni akarnak, azaz felmerül, hogy aki nagyobb sávszélességet használ, az többet is fizet.
Nos, Spilling szerint a szabad internet már régóta csak illúzió; legyen szó a Google, a Facebook vagy éppen a Netflix szolgáltatásairól, ezek végeredményben kereskedelmi ajánlatok. "Nagyon sok hálózatüzemeltető, de más társaságok is rendkívül sok pénzt fektettek be, de cserébe alig kaptak valamit vissza. A Facebook felemészti a hálózati kapacitás 50 százalékát, ugyanakkor semmilyen módon sem járul hozzá az infrastruktúra-költségekhez, akkor ez máris problémát jelent. Úgy gondolom, hogy az ügyfelekben ott van a készség arra, hogy fizessenek a jó szolgáltatásokért. Miért kellene megtiltani, hogy egy streaming-szolgáltatás prémium ajánlatáért tíz eurót fizető felhasználók garantáltan jobb teljesítményt kaphassanak, mint azok, akik a szolgáltatást ingyen használják? Az online adatforgalom 2015-ig a jelenlegi 15-szörösére fog nőni. Ahhoz, hogy lépést tarthassunk ezzel a folyamattal, át kell gondolni ezt a dolgot" - szögezte le a szakember.
A skandináv társaságok a mobilpiacon meghatározónak számítanak, elég csak a Nokiára, az Ericssonra vagy éppen a Telenorra gondolni. Utóbbi cég jelen van a svéd, a dán, a szerb, a magyar, az indiai, a pakisztáni és a tájföldi telekommunikációs piacon. Gőzerővel dolgozik a jövőben meghatározóvá váló szélessávú technológiák fejlesztésén, októberben lezárult 9000 olyan bázisállomás kiépítése, amelyek a HSPA+ és az LTE-hálózatok alapjait jelenthetik. Rolv-Erik Spilling, a Telenor műszaki igazgatója egy interjúban kitért a hálózatokat üzemeltető vállalatok jövőjére, a különböző mobil szélessávú technológiákra, például a Long Term Evolutionra (LTE) és az internetsemlegességre.
"A bázisállomások különlegessége, hogy a használt modulok minden jelenlegi frekvencia-spektrummal elboldogulnak. A célunk az, hogy a norvég lakosság 95 százaléka hozzáférhessen a HSPA+ vagy az LTE-hálózatokhoz" - jelentette ki Rolv-Erik Spilling. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy ha valaki HD felbontású csatornák műsorát akarja nézni a nagy képátlójú televízióján és négy vagy annál is több ilyen készüléke van, akkor viszont az LTE nem jelent megoldást. Ilyen esetekben nem lehet megkerülni a vezetékes rendszereket.Spilling ezután a hálózatok üzemeltetőinek jövőjével foglalkozott. Ő is úgy látja, hogy nagyon komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a Google, a Facebook, az Apple és a többi online cég egyszerű infrastruktúra-működtetőkké degradálja le a távközlési vállalatokat. A legnagyobb kihívást azonban a telekommunikációs piac szereplői számára a saját gondolkodásmódjuk és a rugalmatlanságuk jelenti. "Éveken át ragaszkodtak a régi üzleti modelljeikhez és nem vették komolyan az új szolgáltatásokat. Amennyiben valaki szolgáltatás-üzemeltetőként is meg akarja állni a helyét, akkor reagálni kell a VoIP és más ingyenes azonnali üzenetküldő megoldások jelentette kihívásokra. Még akkor is, ha ezek fenyegetik a hagyományos telefon- és SMS-üzletet" - nyilatkozta a Telenor műszaki igazgatója.
Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy az új szolgáltatások elleni küzdelem nem csak kockázatot, hanem új esélyt is jelentenek a távközlési cégek számára. Ugyanez igaz a zenei és video-, a játék-, a cloud- és a streamajánlatok elleni fellépésre is. Amennyiben a telekommunikációs piac szereplői képesek ilyen szolgáltatásokkal kibővíteni a kínálatukat, akkor nem csak méltó vetélytársai lehetnek az online vállalkozásoknak, de azokat bizonyos szempontból meg is előzhetik.
Spilling végül az internetsemlegességgel kapcsolatban mondta el a véleményét. Az egyik álláspont az, hogy a valódi innovációt az internetes cégek végzik, hiszen ha nem lennének új szolgáltatások, akkor nem lenne szükség annyi szélessávú fejlesztésre sem. Az új ajánlatokból azonban elsősorban a Google, az Apple, a Facebook és a többi online társaság profitál. Érthető, hogy ezekből a folyamatokból az igazi fejlesztéseket végző távközlési konszernek is profitálni akarnak, azaz felmerül, hogy aki nagyobb sávszélességet használ, az többet is fizet.
Nos, Spilling szerint a szabad internet már régóta csak illúzió; legyen szó a Google, a Facebook vagy éppen a Netflix szolgáltatásairól, ezek végeredményben kereskedelmi ajánlatok. "Nagyon sok hálózatüzemeltető, de más társaságok is rendkívül sok pénzt fektettek be, de cserébe alig kaptak valamit vissza. A Facebook felemészti a hálózati kapacitás 50 százalékát, ugyanakkor semmilyen módon sem járul hozzá az infrastruktúra-költségekhez, akkor ez máris problémát jelent. Úgy gondolom, hogy az ügyfelekben ott van a készség arra, hogy fizessenek a jó szolgáltatásokért. Miért kellene megtiltani, hogy egy streaming-szolgáltatás prémium ajánlatáért tíz eurót fizető felhasználók garantáltan jobb teljesítményt kaphassanak, mint azok, akik a szolgáltatást ingyen használják? Az online adatforgalom 2015-ig a jelenlegi 15-szörösére fog nőni. Ahhoz, hogy lépést tarthassunk ezzel a folyamattal, át kell gondolni ezt a dolgot" - szögezte le a szakember.