MTI
Hetvenöt éves az Intel alapítója, Gróf András
Ma, szeptember másodikán ünnepli 75. születésnapját Andrew Growe, az Intel alapítója és a cég felemelkedésének egyik főszereplője.
1936-ban Budapesten született Gróf András néven középosztálybeli zsidó kereskedőcsaládban. Húszéves korára nemcsak a holokausztot és Budapest ostromát élte túl, a háború éveiben egy súlyos skarlát miatt majdnem teljesen elvesztette a hallását, majd viselte az egyre nyomasztóbb sztálinista éveket. Kémikus hallgatóként az 1956-os forradalom őt is magával ragadta, így a szovjet tankok bevonulása után bujkálnia kellett. Végül elhagyva az országot az Egyesült Államokba emigrált, ahol hamarosan felvette az Andrew Grove nevet.
1960-ban a New York-i Városi Egyetemen mint legjobb diák vehette át diplomáját, doktorátusát pedig három évvel később a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) szerezte meg. Elhelyezkedett a Fairchild Semiconductor kutatási és fejlesztési laboratóriumában, miközben jelentős nevet szerzett magának a félvezetők kutatásában. Kollégái voltak Robert Noyce fizikus, az integrált áramkörök egyik kitalálója és Gordon Moore fizikus, kémikus, akinek neve a róla elnevezett Moore törvény révén vált ismertté. Ők hárman 1968 júliusában megalapították az Intel Corporationt, amely mára a világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalatává nőtte ki magát.
A céget először Moore Noyce névre akarták keresztelni, de ez angolul erősen emlékeztetett a "több zaj" (more noise) szókapcsolatra, ami egy számítástechnikai cég esetében nem lett volna szerencsés. Ezért választásuk inkább az Intelre esett, amely az Integrated Electronics Corporation cégnévből származik. 1971. november 15-e a vállalat és egyben a számítástechnika történetének fordulópontja volt, hiszen ekkor dobták piacra az első mikroprocesszort, a 4004-est, amely mögött kilenc hónap megfeszített közös munka állt.
Az alig körömnyi méretű, 200 dolláros processzormodell számítási teljesítménye megegyezett a világ első, 1946-ban megépített szobányi méretű elektronikus komputer kapacitásával. Ezzel megnyílt az út a személyi számítógépek megalkotásának lehetősége előtt. Grove vezetése alatt az Intel hihetetlen kreativitással ötvözte a chiptervezést és a legmodernebb gyártási eljárásokat. A rendkívüli munkabírású Grove 1979-ben lett a cég elnöke, majd 1987-ben a vezérigazgatója. 1997 májusától egy személyben a vállalat vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke; vezérigazgatói címéről 1998-ban lemondott, 2005 májusáig azonban az igazgatótanács elnöke maradt. Az Intel munkáját azóta is rangidős tanácsadóként segíti.
Közben folyamatosan publikált, írásai több mint 40 szaklapban jelentek meg. Több könyvet is írt a félvezetők fizikájától egészen a teljesítmény-menedzsmentig. Több díszdoktori cím tulajdonosa: 1985-ben a New York-i Városi Egyetem, 1989-ben a Worcester Polytechnic Institute, majd 2000-ben Harvard Egyetem adományozta neki a kitüntető elismerést. 1997-ben elnyerte az év technológiai vezetője, az év vezérigazgatója címet, a Time magazin pedig az év emberének választotta. 2000-ben megkapta az Elektromos és Elektronikus Mérnökök Társaságának (IEEE) díját. Napjainkban milliókat költ - részben saját betegsége miatt - a rák és neurodegeneratív betegségek kutatására, valamint részt vesz a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) munkájában.
1936-ban Budapesten született Gróf András néven középosztálybeli zsidó kereskedőcsaládban. Húszéves korára nemcsak a holokausztot és Budapest ostromát élte túl, a háború éveiben egy súlyos skarlát miatt majdnem teljesen elvesztette a hallását, majd viselte az egyre nyomasztóbb sztálinista éveket. Kémikus hallgatóként az 1956-os forradalom őt is magával ragadta, így a szovjet tankok bevonulása után bujkálnia kellett. Végül elhagyva az országot az Egyesült Államokba emigrált, ahol hamarosan felvette az Andrew Grove nevet.
1960-ban a New York-i Városi Egyetemen mint legjobb diák vehette át diplomáját, doktorátusát pedig három évvel később a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) szerezte meg. Elhelyezkedett a Fairchild Semiconductor kutatási és fejlesztési laboratóriumában, miközben jelentős nevet szerzett magának a félvezetők kutatásában. Kollégái voltak Robert Noyce fizikus, az integrált áramkörök egyik kitalálója és Gordon Moore fizikus, kémikus, akinek neve a róla elnevezett Moore törvény révén vált ismertté. Ők hárman 1968 júliusában megalapították az Intel Corporationt, amely mára a világ legnagyobb félvezetőgyártó vállalatává nőtte ki magát.
A céget először Moore Noyce névre akarták keresztelni, de ez angolul erősen emlékeztetett a "több zaj" (more noise) szókapcsolatra, ami egy számítástechnikai cég esetében nem lett volna szerencsés. Ezért választásuk inkább az Intelre esett, amely az Integrated Electronics Corporation cégnévből származik. 1971. november 15-e a vállalat és egyben a számítástechnika történetének fordulópontja volt, hiszen ekkor dobták piacra az első mikroprocesszort, a 4004-est, amely mögött kilenc hónap megfeszített közös munka állt.
Az alig körömnyi méretű, 200 dolláros processzormodell számítási teljesítménye megegyezett a világ első, 1946-ban megépített szobányi méretű elektronikus komputer kapacitásával. Ezzel megnyílt az út a személyi számítógépek megalkotásának lehetősége előtt. Grove vezetése alatt az Intel hihetetlen kreativitással ötvözte a chiptervezést és a legmodernebb gyártási eljárásokat. A rendkívüli munkabírású Grove 1979-ben lett a cég elnöke, majd 1987-ben a vezérigazgatója. 1997 májusától egy személyben a vállalat vezérigazgatója és igazgatótanácsának elnöke; vezérigazgatói címéről 1998-ban lemondott, 2005 májusáig azonban az igazgatótanács elnöke maradt. Az Intel munkáját azóta is rangidős tanácsadóként segíti.
Közben folyamatosan publikált, írásai több mint 40 szaklapban jelentek meg. Több könyvet is írt a félvezetők fizikájától egészen a teljesítmény-menedzsmentig. Több díszdoktori cím tulajdonosa: 1985-ben a New York-i Városi Egyetem, 1989-ben a Worcester Polytechnic Institute, majd 2000-ben Harvard Egyetem adományozta neki a kitüntető elismerést. 1997-ben elnyerte az év technológiai vezetője, az év vezérigazgatója címet, a Time magazin pedig az év emberének választotta. 2000-ben megkapta az Elektromos és Elektronikus Mérnökök Társaságának (IEEE) díját. Napjainkban milliókat költ - részben saját betegsége miatt - a rák és neurodegeneratív betegségek kutatására, valamint részt vesz a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) munkájában.