MTI
Rohamosan nő a biztonsági kamerák száma Kínában
Kínában tavaly mintegy 10 millió biztonsági kamerát helyeztek működésbe, amely a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint emberi jogi aggályokat vet fel - írta a Guardian című brit napilap internetes hírportálján.
Májusban Sanghaj négyezer új készülék beszerzését jelentette be, a dél-nyugati Csungking község pedig a jelenleg működő 310 ezer kamerát kevesellve jelezte: további 200 ezer "digitális szem" megvásárlását tartja szükségesnek. Urumcsi tartomány - ahol 2009-ben etnikai zavargások törtek ki - tavaly 17 ezer nagy-felbontású kamerát üzemeltetett be, a gyorsan fejlődő Belső-Mongólia pedig 400 ezer új szerkezet elhelyezését tervezi 2012-ig - írta a hírportál.
A pekingi rendőrség a többi közt élelmiszer-hálózatokat és bevásárlóközpontokat kötelezett a biztonsági készülékek alkalmazására, de kamerák árasztották el a köztereket és az egyetemi tantermeket is. Művészeti körökben nyugtalanságot keltett a kínai kormány márciusban bejelentetése, miszerint 5,57 millió jüant (közel 170 millió forintot) kíván költeni a mozikat és színházakat ellenőrző kamerák beszerzésére.
"Jóllehet a térfigyelő kamerák még a demokratikus társadalmakban is problematikusak, ott léteznek ellensúlyok, úgymint a független bíróságok, az adatvédelmi törvények, és a független média (...) Ezek egyike sem létezik Kínában, ami növeli egy orwelli társadalom nagyon is valós kialakulásának veszélyét - ahol az állampolgárokat folyton ellenőrzik, beleértve a magánéletüket is - mondta Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch ázsiai kutatója. Habár sok képanyagot nem ellenőriznek azonnal, azok eltárolhatóak későbbi visszakeresésre. Xue Junling, a Shenzhen Xinghuo vállalat szakembere szerint az arcfelismerő-technikát már most is alkalmazzák a sportstadionokhoz és határátkelőkhöz hasonló csomópontokon, ám ezek hatékonyságát néhány szakértő vitatja.
Sokan semmi kivetnivalót nem látnak a biztonsági kamerák számának növekedésében, s ebben részben a bűnügyi statisztikák javulása is szerepet játszik: a sanghaji rendőrség közlése szerint tavaly hatezer gyanúsítottat fogtak el a fenti módszer segítségével. Mások azonban úgy vélik, hogy a készülékek rohamos szaporodása nem csupán a bűnözés visszaszorítását, hanem egyben a másként gondolkodók mozgásterének szisztematikus szűkítését szolgálja. Az IMS Research elnevezésű nemzetközi elektronikai tanácsadó vállalat becslései szerint 2010 és 2014 között több mint 20 százalékos emelkedés lesz megfigyelhető a kínai biztonsági kamerák számát illetően, világátlagban viszont kevesebb mint 10 százalékos növekedés várható majd ugyanebben az időszakban.
Májusban Sanghaj négyezer új készülék beszerzését jelentette be, a dél-nyugati Csungking község pedig a jelenleg működő 310 ezer kamerát kevesellve jelezte: további 200 ezer "digitális szem" megvásárlását tartja szükségesnek. Urumcsi tartomány - ahol 2009-ben etnikai zavargások törtek ki - tavaly 17 ezer nagy-felbontású kamerát üzemeltetett be, a gyorsan fejlődő Belső-Mongólia pedig 400 ezer új szerkezet elhelyezését tervezi 2012-ig - írta a hírportál.
A pekingi rendőrség a többi közt élelmiszer-hálózatokat és bevásárlóközpontokat kötelezett a biztonsági készülékek alkalmazására, de kamerák árasztották el a köztereket és az egyetemi tantermeket is. Művészeti körökben nyugtalanságot keltett a kínai kormány márciusban bejelentetése, miszerint 5,57 millió jüant (közel 170 millió forintot) kíván költeni a mozikat és színházakat ellenőrző kamerák beszerzésére.
"Jóllehet a térfigyelő kamerák még a demokratikus társadalmakban is problematikusak, ott léteznek ellensúlyok, úgymint a független bíróságok, az adatvédelmi törvények, és a független média (...) Ezek egyike sem létezik Kínában, ami növeli egy orwelli társadalom nagyon is valós kialakulásának veszélyét - ahol az állampolgárokat folyton ellenőrzik, beleértve a magánéletüket is - mondta Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch ázsiai kutatója. Habár sok képanyagot nem ellenőriznek azonnal, azok eltárolhatóak későbbi visszakeresésre. Xue Junling, a Shenzhen Xinghuo vállalat szakembere szerint az arcfelismerő-technikát már most is alkalmazzák a sportstadionokhoz és határátkelőkhöz hasonló csomópontokon, ám ezek hatékonyságát néhány szakértő vitatja.
Sokan semmi kivetnivalót nem látnak a biztonsági kamerák számának növekedésében, s ebben részben a bűnügyi statisztikák javulása is szerepet játszik: a sanghaji rendőrség közlése szerint tavaly hatezer gyanúsítottat fogtak el a fenti módszer segítségével. Mások azonban úgy vélik, hogy a készülékek rohamos szaporodása nem csupán a bűnözés visszaszorítását, hanem egyben a másként gondolkodók mozgásterének szisztematikus szűkítését szolgálja. Az IMS Research elnevezésű nemzetközi elektronikai tanácsadó vállalat becslései szerint 2010 és 2014 között több mint 20 százalékos emelkedés lesz megfigyelhető a kínai biztonsági kamerák számát illetően, világátlagban viszont kevesebb mint 10 százalékos növekedés várható majd ugyanebben az időszakban.