SG.hu·

Li-Fi - adattovábbítás LED-fényekkel

A D-Light nevű projekt keretében kutatók a látható fényen alapuló adatátvitel (Li-Fi) megvalósításán dolgoznak. Az első Li-Fi termékek már a jövő év elején megjelenhetnek a piacon.

"A technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek" - jelentette ki Harald Haas, az Edinburgh-i Egyetem Mérnöki Intézetének munkatársa. A kutató a TEDGlobal Konferencián mutatta be azt a videót, amely azt ábrázolta, hogy miként lehet egy hagyományos, de mikrochippel kiegészített LED-világítótest segítségével adatokat továbbítani, ráadásul 10 Mbit/s-os sebességgel. A szakemberek az év végéig szeretnék elérni a 100 Mbit/s-os adatátviteli sebességet, de akár a 200-300 Mbit/s-os sebesség elérése is megvalósítható valós körülmények között. A szükséges eszközök gyártásával egy külön vállalat fog foglalkozni, az első termékek várhatóan a jövő év elején jelenhetnek meg a piacon. Jelenleg az első prototípusok gyártása zajlik.


A Li-Fi előnye a Wi-Fi-vel szemben az, hogy megoldást kínál a kapacitásproblémákra. Egyes helyeken a hálózatok már túlterheltek, emiatt gyakori a lassú és instabil adatátvitel. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy világszerte egyre népszerűbbek az internetezésre alkalmas mobil készülékek. A kutató elmondta, hogy a Li-Fi a Wi-Fi-nél 10 000-szer nagyobb frekvenciaspektrumot kínál, emellett ezek a rendszerek sokkal kevesebbet fogyasztanak. Éppen ezért nagyobb energiahatékonyság érhető el, különösen akkor, ha a LED-lámpákat az adatátvitellel párhuzamosan még világításra is használják.

A Li-Fi rendszerek ezen előnyeik miatt tízszer olcsóbbal, mint a Wi-Fi-s társaik. A költségeket csökkenti, hogy nincs szükség külön antennára sem. A Li-Fi előnye továbbá, hogy érzékeny területeken, például kórházakban, repülőgépeken és ipari létesítményekben is gond nélkül használható. De a technológia segítségével akár az autók is kommunikálhatnak egymással, vagy létrehozható egy beltéri navigációs rendszer is. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Li-Fi nem bocsát ki káros sugárzást, így nem kell rákos megbetegedésektől sem tartani.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© cdr742011. 08. 01.. 22:56||#42
Külön létezik az elektromos hálózaton az "ethernet", tehát nem e technológiából jön, hanem a LED-es épül rá.

Adatátvitelrõl beszélünk, nem teljesítményátvitelrõl, tehát meglehet, hogy a LED által leadott jelszint (most itt, mint látható "fényerõ") töredéke is elég lehet(visszaverõdés stb..), és az "árammá alakítás" hatásfoka is simán lehet szar. A villogás a lényeg.

Amíg te látsz a lakásban, addig valszeg ez is fog. Egy ezer éves telõs infrából meg nem érdemes bármilyen következtetést is levonni. Ennyi erõvel támogatásnak oda lehetne vetni, hogy optikán lehet 100 Gb/s-et is tolni. Veszel egy olcsó 1Gb/s-es cuccot, azzal variálsz és marad nettó adatsebességre 100-300 Mb\s...
© feketeLézer2011. 07. 30.. 10:21||#41
Látom, sokan nem értik, köztük én se igazán. De a lényeg az lehet, hogy van egy hagyományos épület, ledes világítással, de hálózat nélkül. Erre te odamész, becsavarod ezeket jelentõs hálózati infrastruktúra szerelgetés nélkül és máris van neted. Ahol általában ég a villany, ott fel sem tûnik a technológia. Pl. egy több km hosszú barlangan is élvezheted a netet, ahova nem fogsz wifit telepítgetni, se kilométeres kábeleket hurcibálni, csak a meglévõ ledek fényét élvezni..

Csak nem értem, elmondaná nekem valaki hogyan valósítják meg a visszirányú kommunikációt a hagyományosnak nevezhetõ ledes armatúrákon keresztül? És reflektort nem fogok hurcibálni magammal az biztos.

Bõvebben: Ez így elég simplex átvitelnek tûnik. Ja, hogy esetleg én infra fénnyel fogom visszalõni a választ? A LED pedig alig tudja a fényt árammá alakítani közben.

Az elektromágneses sugárzás kiváltására? A fény is az.. Persze, tudom én bohó, a frekvencia a lényeges.

Ennyi erõvel a beépített hangszórókat is felhasználhatnák az adatátvitelhez. Ja, hogy azt már megtették a vezetékes telefonoknál anno? És? Vissza a gyõkerekhez! Divat a retré! Mert az aztán egészséges, jó nekünk, mert az kevésbé sugároz.
© Magiszter2011. 07. 26.. 11:31||#40
Igen az a baj ezzel a technológiával, hogy túl sok körülménynek kell ideálisnak lenni ahhoz hogy jól mûködjön. Legalább is a jelenlegi formájában.
Fõleg hogy látható fénnyel akarják megoldani, tehát nappal netezz ahogy tudsz, mert túl sok a zavaró tényezõ.
© Komolytalan2011. 07. 26.. 11:20||#39
Annak is utána gondolhatnál, hogy a wifinél direkt rálátás gyakorlatilag soha sincs. Vagyis ami a vevõhöz érkezett jel az mind visszavert, vagy "megtört" jel (ha "átment" akár csak egy ajtón, már akkor se ugyanaz a jel). Fénynél ugye megtörni csak átlátszó/áttetszõ felületeken tud (ablak), visszaverni meg minden visszaveri - falak, tárgyak, emberek. A kérdés csak az, hogy milyen mértékben, és itt döglik meg az elképzelés: egy kiváló minõségû, fehér, házimozi festék, aminek nm ára bõven 10eFt fölött van tud kb 50-60%-nyi fényt visszaverni. Minden más jóval kevesebbet (na jó, tükör akár 90% fölött is, de elég ritkák a csupa-tükör falak). Szóval ha a direkt rálátást akadályozná akár csak egy átrepülõ légy, akkor már esélyes hogy szakadna a kapcsolat. Az meg elég gáz.
© Komolytalan2011. 07. 26.. 11:13||#38
Tudom, de a cikkben kifejezetten látható fény tartományáról írnak, az meg 400Thz fölött kezdõdik. Mondjuk én se értem miért jó a látható fényhez ragaszkodni - az IR vagy az UV fényt modulálhatnák ahogy akarják, senki se venné észre. Látható fénynél meg nyilván kisebb moduláció az, amit a szem még nem szúr ki. És ugye kisebb moduláció=kisebb átviteli sebesség.
© Komolytalan2011. 07. 26.. 11:11||#37
Az ûrbõl pont jön zavaró sugárzás, úgy hívják hogy napfény. Ráadásul mivel semmilyen helységet nem lehet lefedni egy adóval, így azok egymást is zavarják. Tudom, más csatornán üzemelnek, de minél több ilyen csatornát csinálsz, annál kisebb lesz az 1-1 csatornán átvihetõ adatmennyiség.
© Magiszter2011. 07. 25.. 23:38||#36
Amúgy az infra tartományban lévõ sugárzás az a fény "elõtti" sugárzás. Tehát 384 Thz és 300Ghz közötti (közeli, közép, távoli és hõ).
© Magiszter2011. 07. 25.. 23:35||#35
Cserébe a szoba mind a 6 falára kell raknod adó egységet és a készülékek minden oldalára vevõt. Tényleg sokkal gazdaságosabb. Lehet hogy olcsóbb elõállítani de több kell belõle. Cserébe lesz egy könnyen leárnyékolható, szabadban nem használható Li-Fi-d.
Én értem hogy tök buli ez a technológia mert a szomszéd Li-Fi-je nem zavar be, de cserébe vannak macerás dolgai. Majd ha a Prof-ok nem csak rajzon, meg elméletben mutatják meg hogy fényes nappal egy világos lakásban, lámpakapcsolgatás nélkül, folyamatosan és stabilan tudnak netezni egy laptoppal ezzel a technikával, akkor majd elhiszem hogy olyan über-mega-tuti-jó. De amíg csak rizsa, meg elmélet van addig szerintem nem olyan könnyû kiküszöbölni a problémákat amik felmerülhetnek.
© sanyicks2011. 07. 25.. 23:29||#34
Az lesz mert leárnyékolja egy egyszerû fal vagy bármi a zavaró fényeket, nem használja milliónyi eszköz, nem jön a zavaró sugárzás az ûrbõl, és mindenhonnan.
© Komolytalan2011. 07. 25.. 23:11||#33
Na igen, csak a Wifi az 2.4Ghz-s tartományban mûködik, a fény meg 400 THz fölött kezdõdik. Egy rádióhullám minél magasabb frekvenciájú, annál inkább érzékeny a környezetre. A wifi se a stabilitásáról híres, szerinted egy 1000x nagyobb hullámhosszú rádióhullám majd stabilabb lesz? Francokat.